
Betlehemi Szentcsalád-ábrázolás. A karácsony igazi lényege
Fotó: Beliczay László
Gyakran mondjuk, hogy a karácsony a család, a gyermekek, a békesség, a nyugalom, a szeretet, a szülőföld ünnepe. Ám legfőképpen Jézus földi születésének emléknapja.
2019. december 24., 18:002019. december 24., 18:00
A kereszténység első három századában nem ünnepelték meg Krisztus születésének napját, a liturgia az Üdvözítő halála és feltámadása köré építkezett. A karácsony ünnepének kialakulása a 4. századra esik, hátterében egy pogány ünneplés és egy eretnekség áll: a Mithrász-kultusz, azaz a napisten ünnepe, a fény születése, illetve az ariánus-mozgalom, amely tagadta Jézus Krisztus istenségét.
Az ünnep legősibb jelképe a jászol. „Mária a gyereket bepólyálta és jászolba fektette” (Lk 2,7). Jászol volt a jel a pásztoroknak, amikor keresték a Gyermeket.
A gyerekek nagy öröme. A karácsonyfa Németország protestáns vidékein tűnt fel a 17. században
Fotó: Beliczay László
Jézus születésének történetét misztériumjátékok formájában nagyon korán megjelenítették – az angyali üdvözlettől a szálláskeresésen át a pásztorok hódolatáig és a napkeleti bölcsek látogatásáig.
A karácsonyfa Németország protestáns vidékein tűnt fel a 17. században, a napóleoni háborúk után terjedt el Európában. A karácsonyfa örökzöldjének és gyertyáinak keresztény üzenete: Jézus Krisztusban eljött a Világ világossága, az örök élet el nem múló tavasza.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
2 hozzászólás