Kanyaró – oltóanyaghiány, oltásellenesség és „láthatatlan” célcsoportok

Vidéken az arány még rosszabb – mutat rá tanulmányában a civil szervezet.

Az adatok az Országos Közegészségügyi Intézetnek az oltásokkal kapcsolatos helyzet felmérésére irányuló 2024-es jelentéséből származnak, amelyben egy 2023 augusztusában elvégzett összesítésről írnak: akkor megvizsgálták, hogy a 2022 júliusában született kisgyermekek közül mennyien kapták meg a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni oltást (a román nyelvű megnevezés rövidítése alapján ROR, az angol nyelvű megnevezés alapján MMR), ennek az eredménye volt 59,8 százalék.

ugyanis az említett INSP-jelentés a 2023-as évre vonatkozóan 78 százalékos ROR-átoltottságról számol be a védőoltás első adagja esetében, a második adag esetében pedig 62 százalékos átoltottsági arányról.

Hogy állnak a székelyföldi megyék?

Ez azonban még mindig kevés, a betegség felszámolásához szükséges 95 százalékos átoltottsági célhoz, valamint az átoltottság európai átlagához képest is. A Világbank 2023-as adatai szerint az EU-ban az átoltottsági átlag 94 százalékos volt. Nem meglepő hát, hogy

ahol egyébként már 2023 decemberében kanyarójárványt hirdetett az egészségügyi minisztérium a kanyaró terjedése miatt. Az INSP jelentéséből kitűnik, hogy

Sok volt a kanyarós beteg Brassó megyében is, Hargita megyében viszont közel sem volt annyira gyakori a fertőzés előfordulása.

Az országos átlag akkor volt a már említett 59,8 százalék, a legkisebb átoltottsági arányt Arad megyében (31,1%), a legnagyobbat pedig Szilágy megyében (91,1%) mérték.

Nehezen elérhető oltatlanok, oltóanyaghiány és rossz népszerűsítési stratégia

Hargita megyében azóta lényegesen nőtt a kanyaró elleni védettség mértéke – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől.

– közölte a legfrissebb átoltottsági adatokat.

Ez azonban még nem elegendő a fertőzés terjedésének a megállításához, voltak is megbetegedések az utóbbi időben Hargita megyében is: márciusban 4 kanyarós megbetegedés történt, áprilisban 7, utóbbiak közül eddig 4 számít igazolt megbetegedésnek.

Nagy erőfeszítéseket igényelt az átoltottság növelése, ugyanis

Őket a közösségi asszisztensek, a polgármesteri hivatalok és a háziorvosok bevonásával próbálja elérni és beoltani a népegészségügyi igazgatóság. Noha Hargita megyében kevés az oltást elutasító szülő, de országos viszonylatban a védőoltással – különösen a kanyaró ellenivel – kapcsolatos tévhit is sokat ártott az immunizálási törekvéseknek – emlékeztetett Tar Gyöngyi.

Az oltóanyaghiányok is megtették hatásukat

Az említett tényezők mellett azonban az egészségügyi minisztérium felelőssége is elvitathatatlan az áldatlan helyzet kialakulásában. Az elmúlt években ugyanis számtalanszor kiürültek az oltóanyagkészletek, és emiatt hosszú időre megszakadt az oltásbeadások folyamatossága.

„Hál’ istennek nem volt oltóanyaghiány ebben a periódusban, de én rettegek tőle, mert nem egyszer éltem meg.

Utólag persze kaptunk oltóanyagot, de egy roma közösségben, amelyet alig tudsz meggyőzni, amikor odamész, és össze kell fogdosni a gyerekeket, akik bújnak el a bokrokba, mert félnek a tűszúrástól, hogy lehet utólag pótolni az oltást? Nem tudod, pontosan hányan vannak, és ha egyszer elszalasztottad az alkalmat, ki fogja visszahívni őket a pótlásra, ha családorvosuk sincs, és lehet, hogy már egy más megyében vannak? De

– magyarázta a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.

Egy másik káros tényező – folytatta Tar Gyöngyi – az, hogy nincs egy folyamatosan frissülő központi tartalék, vagy akár hasonló regionális tartalékok, ugyanis így meg lehetne előzni az oltóanyaghiány kialakulását. Ehhez pénz kell, hiszen a hűtőkapacitást fenn kell tartani, de más országokban, ahol az oltóanyagellátás nem akadozik, így működik – fűzte hozzá.

„Azokat kell utolérni, akik nincsenek beoltva” – hangsúlyozta a megyei tisztifőorvos. Megjegyezte ugyanakkor azt is, tudja, hogy ezzel nem lesz népszerű a szülők egy része körében, de azokban az országokban érik el az ideális átoltottsági arányt, ahol nem kérdezik meg a szülőket, hanem az állam átvállalja a felelősséget, és politikai kérdést sem csinál egy népegészségügyi kérdésből.

Az oltások elmaradásának okai

Az Országos Közegészségügyi Intézet a már említett, 12 150 gyermek oltási előzményeire kiterjedő 2023-as felmérése során azt is vizsgálta, melyek voltak az oltásnaptárban meghatározott korban történő oltások elmaradásának az okai.

A vizsgált minta 60 százalékát, az egy évben születetteknek pedig az 53,9 százalékát tették ki azok a gyermekek, összesen 7285, akiket az életkoruknak megfelelően hiányosan immunizáltak. A 7 285 gyermek közül 4092 (56,2%) városi, 3193 (43,8%) pedig vidéki volt.

Az oltás elmaradásának az okai gyakorisági sorrendben a következők voltak:

• távolmaradás, azaz nem jelentek meg az orvosnál a védőoltás beadására (40,3%),

• átmeneti orvosi ellenjavallatok (26,4%),

• az ROR-oltás elutasítása (9,9%),

• és külföldön történt szülés vagy külföldre költözés (8,5%).

A felmérés egyébként az oltásnaptárban szereplő minden oltásra kiterjedt, és az INSP-jelentés szerint az összes vakcina közül a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni oltás (ROR) beadatását utasították el a legnagyobb arányban a szülők.