Kaiser Ferenc: két és fél év után sem látszik az orosz-ukrán háború vége

köztük harcképes férfiak, de orvosok, tanárok, mérnökök, szakmunkások is. Ezek az emberek a mai napig hiányoznak az orosz gazdaságból.

Míg 2012-ben világszerte 43 millió, addig 2023 végére 110 millió menekült volt, akiknek fegyveres konfliktusok miatt kellett elhagyniuk az otthonukat. Ebből 20 millió csak ukrán, jelentős része az országon belül, Kárpátaljára menekült. Érkezésükkel viszont

– ez az előadó szerint hosszú távon a megmaradt szórvány felmorzsolódásához vezethet. A felmérések szerint 2020-ban 130 ezer magyar élt Kárpátalján, ebből 80 ezer már elhagyta a térséget.

Politikai törpe, gazdasági óriás, katonai féreg

Európának az egyik legnagyobb problémája a migráció, erre tekintve ideális lenne, ha létezne közös európai döntéshozatal – vélekedett Kaiser. Az országoknak viszont más és más a jogállása, és mivel ez így van, a szakértő szerint Európa politikailag törpe.

– mondta.

A szakértő ennek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a novemberi amerikai választásoknak szintén tétje van a háború menetére vonatkozóan. Ahogy annak is, hogy az idei oroszországi választások értelmében Vlagyimir Putyin orosz elnök további hat évig maradhat hatalmon, 87 százalékos támogatottsággal a háta mögött.

– fogalmazott a szakértő, utalva a geopolitikai és gazdasági előnyökre, amelyeket a NATO biztosít. Minden feltételezéssel ellentétben a háborúból pedig nem a Nyugat kerül ki elsősorban nyertesként, hanem éppen Kína, aki mindeközben Afrikában terjeszkedik.

Birodalmat építenek

Ami az oroszokat illeti, nem szabad elfelejteni, hogy birodalmi népről van szó. Dmitrij Medvegyev volt orosz államfő és miniszterelnök, jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese nem olyan régen térképpel mutatta be az elképzelést, amely szerint Ukrajna keleti része, a tengerpartja és a Krím-félsziget Oroszországba olvadna be, Északnyugat-Ukrajnát kapnák a lengyelek, Románia Moldova északi részét tudhatná magáénak, Magyarország megkapná Kárpátalját.

A terület ugyanis lepusztult, visszanyerése konfliktusokat eredményezne a szomszédos országokkal, de a NATO általi védettséget is elveszítenék. Ami Moldovát illeti: Transznisztria, vagyis a Dnyeszter-menti Köztársaság, valamint az egyik helyi, autonómiával rendelkező kisebbség, a gagauzok orosz befolyásoltsága okán csakhamar kiderülne, mi lesz a következő lépés.

– világított rá Kaiser.

Összekötözték a medvét és a sárkányt

Amerika az oroszoktól kevésbé, a kínaiaktól viszont annál inkább fél, mert Kínának jóval nagyobb a gazdasági ereje. „Akkora mennyiségű pénzük van, amit a magyar gazdaság az elmúlt 200 évben összesen állított elő” – példálózott Kaiser. Kína stabilitása azonban a nemzetközi kereskedelemtől függ, ezért fontos például az Új Selyemút-terv, melynek része a Budapest-Belgrád vasútvonal is. Az orosz-ukrán háború azonban akadályt gördített a projekt elé.

„Tehát az, hogy az oroszok meg a kínaiak óriási barátok, az nem kis részben az amerikaiak hibája is. Tulajdonképpen összekötözték a medvét meg a sárkányt” – világított rá a szakértő.

Akik a nyakukban érzik az oroszok leheletét

Az Egyesült Államokban 2023-ban 916 milliárd dollárt költöttek csak katonai kiadásokra, annyit, amennyit Magyarország több mint két év, Románia nagyjából másfél év alatt állít elő. Kína a második helyen áll 296 milliárd dollárral, az oroszok a háború miatt a harmadikok, de Kaiser szerint a valóságban ennek két-háromszorosa is lehet ez az összeg. Mint mondta, az összes többi ország az amerikaiak szövetségese.

Elkezdtek fegyverkezni az észtek, litvánok, finnek, románok, magyarok, lettek, szlovákok.

– fogalmazott Kaiser. Ezek azok az országok – kivéve Magyarország –, amelyek elképesztő mennyiségű fegyvert adtak az ukránoknak, a szakértő szerint azért, hogy eltereljék az oroszok figyelmét magukról, a saját biztonságukat erősítve.

– utalt az oroszok nukleáris arzenáljára Kaiser. Ezért nem bántja senki Észak-Koreát sem, de ugyanezen oknál fogva az oroszok se fognak atomfegyverrel vonulni a Nyugat ellen, mert az amerikaiaknak, a briteknek, a franciáknak ugyanúgy nagyjából 5600-700 atomtöltetük van.

„Tehát ezzel a felek fenyegetőznek, de senki nem fogja bevetni, Putyin sem. Putyin nagyon szeret élni” – mutatott rá a szakértő arra, hogy az orosz elnök valójában hatalomfüggő.

Kaiser Ferenc kiemelte: Putyin hatalom iránti vágya bármely kábítószer iránti függőségnél veszélyesebb, hiszen olyan erővel dönt életről és halálról, ahogyan egyik európai vezető sem tud.

– mondta ennek kapcsán az előadó.

Amíg harcolni akarnak, nem lesz változás

Az elmúlt két évben „2500 kilométer mozgott oda-vissza a felek között”. Tavaly október óta támadnak az oroszok, eddig 1200 négyzetkilométert foglaltak el. Mind a két oldal kitart még, bár a gazdaság és a nép már megsínylette a harcot.

Hosszú távon ennek az orosz lakosságban is meglesznek a következményei a szakértő elmondása szerint. Nagyon fontos ugyanakkor, az ukránok már rég nem a saját pénzüket költik.

Több százezer halottból több millió lehet

A hét végére várják a nagy esőket, Ukrajna területének 90 százaléka megművelt mezőgazdasági parcella, ebből kifolyólag elvizesedik, a sárban pedig a 40 tonnás orosz harckocsik eláshatják magukat, a 70 tonnás nyugati harckocsik pedig szó szerint elsüllyedhetnek.

A gond az, hogy 2022 óta a mozgósított ukrán férfiak közül a szerencsésebbek sem töltöttek otthon két hónapnál többet, mentálisan az ukrán haderő már borzasztó állapotban van.

Orosz részről legalább 200, de akár 300 ezer halottnál tartanak. A 141 millió lakost számláló országból legkevesebb 20 millió férfi katonai szolgálatra alkalmas, így ezt a veszteséget az oroszok nem „érzik meg”. Az ukránoknál súlyos sebesültekkel együtt nagyjából 400 ezer katona esett el a 6 millióból. „Az oroszok megkapják a kínai pénzt, az ukránok megkapják a nyugati pénzt meg a fegyvert, és sajnos – ukrán szempontból szerencsére – mind a kettő mögött van több évnyi háborúra elegendő tömeg.”

Kaiser Ferenc felvázolta az orosz-ukrán háború eddigi történéseit, a jövőre vonatkozóan azonban nem bocsátkozott találgatásokba. Ami biztos, hogy a felek nem adják meg magukat, egyelőre biztosan nem. „Ha Oroszország azt mondja, legyen béke, béke lesz. Ha Ukrajna mondja, hogy legyen béke, akkor megszűnik Ukrajna” – zárta előadását a biztonságpolitikai szakértő.