
Fotó: Pinti Attila
Bölcsen döntöttek, amikor összevonták a magyar államtól a sepsiszentgyörgyi kulturális központra és a Sapientia EMTE kampuszának építésére kapott támogatásokat, így jelenleg rendelkezésre áll mintegy 10 milliárd forint, amiből elkezdődhet jövő évben az egyetem beruházásainak megvalósítása – mondta el csütörtöki sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre Antal Árpád.
2022. november 17., 19:432022. november 17., 19:43
A polgármester felidézte, hogy Lázár János, Magyarország építési és beruházási minisztere azért látogatott a múlt héten Sepsiszentgyörgyre, hogy a magyar kormány által finanszírozott, eddig el nem kezdett beruházásokat újra ütemezve optimalizálják a költségeket.

„Bajban a segítség mindig többet ér, ezért a működési jellegű támogatásokat szeretnénk fokozni” – szögezte le lapunk kérdésére Lázár János, Magyarország építési és beruházási minisztere pénteken.
Abban állapodtak meg, hogy
Mint ismeretes, a Sapientia EMTE a Sepsi Arénával szemben levő 10 hektáros területre magyar állami támogatással tervezi a 400-500 diák befogadására alkalmas kampusz építését. A sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozaton jelenleg az agrár- és erdőmérnöki szakok működnek, ezt bővítik ki a sport és képzőművészeti szakokkal.
Antal Árpád arról is beszámolt, hogy Lázár Jánossal számba vették a városközpontba, az egykori Bodok szálló helyére tervezett művelődési központtal kapcsolatos fejleményeket. Az önkormányzat elfogadta a városrendezési tervet és a romos szálló bontási tervét. Jelenleg kivárnak, hogy mi lesz a kultúrpalota sorsa, mert annak függvényében döntenek az új kulturális központ funkcióiról. Majd meghirdetik a nemzetközi pályázatot a tervezésre, a terv 2024-ig kell elkészüljön, akkor tudnak újabb finanszírozási megállapodást kötni a magyar kormánnyal.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!