Jogtalanul jutott uniós támogatáshoz a közbirtokosság?

A DNA szerint jogtalanul kaptak területalapú támogatást

A DNA közleménye szerint a kászonújfalvi közbirtokosság által a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA) a 2008-as évre igényelt területalapú támogatás kapcsán az ügynökség ellenőrzéseket végzett. Megállapították, hogy az a terület, amely után támogatás adható, sokkal kisebb, mint amelyre a támogatást kérték. Ezért a kifizetési ügynökség 2009 júniusában kiadott határozata több évre szóló pénzügyi szankciót állapított meg a közbirtokosság számára, 93 814 lej értékben, három évre megvonta a területalapú támogatást a közbirtokosságtól.

A DNA szerint azért, hogy továbbra is részesüljenek az uniós támogatásból, Tubák Liviu elnök és Tulit Miklós vezetőtanácsi tag 2009 márciusában három bérbeadási szerződést kötött három olyan céggel, amelyekben a két személy adminisztrátori funkciót töltött be. A szerződésekben valótlanul szerepelt az, hogy a cégek bérbe vették a közbirtokosság 89 hektáros területét. Ezt a szerződést 2009 májusában benyújtották a kifizetési ügynökséghez, majd a három cégnek kifizetett területalapú támogatást szinte teljes egészében átutalták a közbirtokosságnak.

Hasonló módon jártak el 2010-ben is, akkor is májusban nyújtották be a szerződéseket. Mivel időközben vizsgálat indult, a 2010-re szóló támogatást az ügynökség már nem fizette ki. Az ügyben a kifizetési ügynökség 72 157 lej értékű támogatás visszafizetésében érdekelt – írja a közlemény. Tubák és Tulit ellen hamis és pontatlan dokumentumok, illetve nyilatkozatok felmutatása és felhasználása miatt emeltek vádat, ügyészek szerint ugyanis ezekkel illetéktelen módon jutottak hozzá az uniós támogatáshoz. Ugyanakkor okirat-hamisítással is vádolják őket, az ügyet a csíkszeredai bíróság tárgyalja.

Nem értik, miért

Tubák Liviu nem érti, miért vádolják őket okirat-hamisítással. „A bérbeadás törvényes módon, szerződések alapján történt, másképp az ügynökség hogyan fogadta volna el ezeket? Nem értem, hogy jön ide az okirat-hamisítás, ezek szabályos szerződések” – csodálkozott az elnök, aki úgy véli, a DNA eljárása nem jogszerű. „A 72 157 lej kapcsán is kifogásaink vannak, mert nem akkora az összeg, a terület egy része a cégek tulajdona, nem voltak a közbirtokosságé” – mondta az elnök.

Tulit Miklós szerint is szabályosak voltak a szerződések. „Azért büntették meg a közbirtokosságot, mert a 2008-ra igényelt támogatásnál a terület egy része bokros volt, nem jogosult támogatásra. Utána a tiszta, támogatásra jogosult területet, a 89 hektárt különválasztottuk, ezt adtuk bérbe a cégeknek legeltetési díjért. Mi nem hibáztunk, itt dolgozunk a közbirtokosságnál, és azért történt a bérbeadás, hogy a közbirtokosság mégse maradjon teljesen támogatás nélkül” – mondta Tulit, aki úgy véli, nem illetéktelenül, hanem jogszerűen jutottak a pénzhez. Azt is elismerte, hogy a legnagyobb probléma a támogatás összegének visszautalása a cégektől a közbirtokosságnak.

Csak a bíróság dönthet a jogosultságról

Vitos Zsuzsanna, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) igazgatója azt mondta, ők egyelőre kívülállóként szemlélik a történteket. „Amíg egy elmarasztaló bírósági döntés nem születik az ügyben, addig a cégek jogosultan vették fel a támogatást a megkötött szerződések alapján. Ha hozzánk kerül egy szerződés, nem mi döntjük el, hogy nincs rendben. A papírforma szerint a szerződések rendben voltak. Mi csak akkor indíthatjuk el az eljárást a támogatás visszafizetése érdekében, ha a bíróság úgy dönt, hogy ez jogtalan volt” – mondta az igazgatónő. Mint megtudtuk, a több évre szóló pénzügyi szankció – jelen esetben a 93 814 lej – azt a támogatást jelenti, amit megkaphatott volna az igénylő, de a büntetés miatt elesik ettől.