
Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa. Veszített
Fotó: Barabás Ákos
A marosvásárhelyi táblabíróság másodfokon is elutasította szerdán Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektus keresetét, és lehetővé tette, hogy a megyei önkormányzat más intézmények bevonásával kidolgozzon egy román-magyar együttélési kódexet.
2017. június 08., 14:002017. június 08., 14:00
A szerdán kimondott jogerős ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján közölték.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában üdvözölte a döntést, és kijelentette:
A politikus szerint ugyanis a modell a kölcsönösség elve alapján máshol is alkalmazható lesz. Azokban az erdélyi megyékben, ahol kisebbségben él a magyarság, olyan jogokat biztosíthatnak számára, mint amilyeneket a székelyföldi megye biztosít a területén kisebbségben élő románság számára.
A politikus felidézte: a megye északi részén fekvő, román többségű települések számára fejlesztési társulást hoztak létre, és a megyei önkormányzat forrásaiból az etnikai arányoknak megfelelően részesülnek a román közösség.
– jelentette ki Borboly Csaba.
A politikus reményét fejezte ki, hogy a román-magyar együttélési kódex
Hargita megye önkormányzata tavaly februárban határozott arról, hogy az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézettel kidolgozza az együttélési kódexet. Olyan dokumentumra gondoltak, amely javaslatot tenne például arra, hogy a románok és a magyarok miként viszonyuljanak egymás nemzeti ünnepeihez, hogy a hívek lélekszáma alapján osszák el az egyházaknak szánt önkormányzati támogatásokat, hogy olyan településeken is biztosítsák az anyanyelvhasználat jogát, ahol ezt a törvény nem írja elő, hogy helyi hozzájárulással akár a szükséges diáklétszám alatt is biztosítsák az anyanyelvi oktatást azokban az iskolákban, ahol csak kevés román vagy magyar gyermek tanul.
A kódex egy javaslatsort tartalmazna, amelyikből valamennyi települési önkormányzat a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően iktathatna be valamennyit a saját szabályzatába.
A román kormányt Hargita megyében képviselő prefektus arra hivatkozva támadta meg a határozatot, hogy a megyei önkormányzatnak „nincsenek hatáskörei az etnikumközi együttműködés és a közigazgatás kétnyelvűsége területén”. A prefektus mind első, mind másodfokon elvesztette a pert.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!