
Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa. Veszített
Fotó: Barabás Ákos
A marosvásárhelyi táblabíróság másodfokon is elutasította szerdán Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektus keresetét, és lehetővé tette, hogy a megyei önkormányzat más intézmények bevonásával kidolgozzon egy román-magyar együttélési kódexet.
2017. június 08., 14:002017. június 08., 14:00
A szerdán kimondott jogerős ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján közölték.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában üdvözölte a döntést, és kijelentette:
A politikus szerint ugyanis a modell a kölcsönösség elve alapján máshol is alkalmazható lesz. Azokban az erdélyi megyékben, ahol kisebbségben él a magyarság, olyan jogokat biztosíthatnak számára, mint amilyeneket a székelyföldi megye biztosít a területén kisebbségben élő románság számára.
A politikus felidézte: a megye északi részén fekvő, román többségű települések számára fejlesztési társulást hoztak létre, és a megyei önkormányzat forrásaiból az etnikai arányoknak megfelelően részesülnek a román közösség.
– jelentette ki Borboly Csaba.
A politikus reményét fejezte ki, hogy a román-magyar együttélési kódex
Hargita megye önkormányzata tavaly februárban határozott arról, hogy az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézettel kidolgozza az együttélési kódexet. Olyan dokumentumra gondoltak, amely javaslatot tenne például arra, hogy a románok és a magyarok miként viszonyuljanak egymás nemzeti ünnepeihez, hogy a hívek lélekszáma alapján osszák el az egyházaknak szánt önkormányzati támogatásokat, hogy olyan településeken is biztosítsák az anyanyelvhasználat jogát, ahol ezt a törvény nem írja elő, hogy helyi hozzájárulással akár a szükséges diáklétszám alatt is biztosítsák az anyanyelvi oktatást azokban az iskolákban, ahol csak kevés román vagy magyar gyermek tanul.
A kódex egy javaslatsort tartalmazna, amelyikből valamennyi települési önkormányzat a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően iktathatna be valamennyit a saját szabályzatába.
A román kormányt Hargita megyében képviselő prefektus arra hivatkozva támadta meg a határozatot, hogy a megyei önkormányzatnak „nincsenek hatáskörei az etnikumközi együttműködés és a közigazgatás kétnyelvűsége területén”. A prefektus mind első, mind másodfokon elvesztette a pert.
Elemezte a magyarországi választások eredményeit a Szövetségi Állandó Tanács. Kelemen Hunort felhatalmazták, hogy Magyar Péterrel, a Tisza elnökével tárgyaljon.
A Tisza Párt azt javasolja, hogy május 9-én legyen az új Országgyűlés alakuló ülése, aznap megválaszthatják az új miniszterelnököt is.
A Felsőrákoson történt bántalmazásról szóló cikkünk megjelenését követően a rendőrség támogatásáról biztosította a lakosságot. Közleményükben hangsúlyozták: szorgalmazzák a térfigyelő kamerarendszer beindítását, és fokozzák a járőrözést a faluban.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A mezőgazdaság minden területén, és majdnem egyforma mértékben nehezíti a gazdák életét az üzemanyag-drágulás. A tavaszi mezőgazdasági munkák sem haladnak ideális ütemben.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hét megye folyóvizeire.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú riasztást adott ki pénteken fokozott légköri instabilitás és erős szélfúvás miatt az ország több régiójában.
Romániának 600 millió eurót kellene kifizetnie az oltóanyagot gyártó Pfizer/BioNTech vállalatnak a leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni vakcinákért.
Romániai üzemet vásárolt fel a svájci Sika építőanyag- és ipari ragasztástechnikai cég – hivatkozik az MTI a Profit.ro gazdasági portálra, amely a vállalat közleménye alapján számolt be a tranzakcióról.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.
szóljon hozzá!