Jó példák: közösségükért dolgozó nők munkáját mutatták és mutatják be

− fogalmaznak a szervezet kiadványában. Az ebben bemutatott nők közül az Ezer Székely Leány Napja alkalmával szombaton a nyeregben hárman bemutatkoztak az érdeklődők előtt. A fesztivált épp eső és erős szél zavarta meg, így a rendezvénysátor falait leengedték, és

Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője nem tudott jelen lenni. Róla az RMDSZ kiadványában azt írják, „néprajzosként, társadalomkutatóként érdeklődve közelít a helyi közösségekhez, szervezői, intézményvezetői munkáját áthatja a másik fél megértésére és segítésére való törekvés”.

„Az embert kell látni”

Amikor megkaptam a felkérést a programban való részvételre, azon gondolkodtam, hogy mi ebben a sorsfordítás – mondta lapunknak a csíkszeredai Incze Zsuzsanna. A Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének munkatársa, több civil szervezet önkéntese úgy gondolja, ugyanúgy végzi a dolgát, mint más az élet egyéb területein.

„Nagy szeretettel teszem ezt, próbálok változtatni, nyitott maradni. Másoktól is csak ezt kérem, hogy legyenek nyitottak a fogyatékkal élőkkel kapcsolatosan. Nem olyan nagy dolog ez, olyan apróságokon múlik mint például, hogy ne foglalják el a fogyatékosok helyét a parkolóban, vagy hozzák el a gyermekeiket a rendezvényeinkre, mert abban, hogy milyen emberré válunk, fontos, hogy találkozunk-e akadályozottsággal élőkkel.

− fejtette ki a fiatal nő. Úgy látja, a fogyatékkal élőkkel szemben ma is sok az előítélet, de sokat javult a helyzet ezen a téren, nyitottabbak az emberek, mint tíz évvel ezelőtt. Ma már azt kell megmagyarázni az embereknek, hogy

„A Hargita megyében élő kilencezer társamat képviselve azt mondom, hogy ezt a nyitottságot próbálják az emberek megőrizni. Merjenek élni és ehhez a felénk való nyitottság is hozzátartozik“ – tette hozzá Incze Zsuzsanna.

Helytörténet, szolgálat

2006 óta tölti be a gyimesközéploki községi könyvtáros tisztségét Mihók Edit, aki korábban tanított is a község iskoláiban. A gyermekzsivaj után a könyvtár csöndjében,

A gondolatot sok munka követte, majd megjelent a Tankó Gyulával közösen megalkotott falumonográfia, A gyimesi hegyek kőből vannak rakva címmel. Azóta könyvtári nőegyletet is szervezett és amint szombaton a nyeregben megosztotta a hallgatósággal, azt tervezi, hogy

Értékmentő munka

A csíkmadarasi Tankó-Molnár Mária Terézia 37 évig tanított szülőfalujában és nyugdíjasként is igen aktív életet él. Elmesélte,

Az időseknek azt tanácsolja, ne gubózzanak be nyugdíjasként sem, maradjanak aktívak. Hogy ő mennyire az maradt, arra jó példa, hogy a Facebookot sem tartja rossz dolognak, mint elmondta, a különböző népszokások idején rendszeresen megosztja az adott naphoz kapcsolódó hagyományokat, régi fotókat, dokumentumokat a közösségi oldalon.