
Itt még fedél nélkül...
Fotó: Facebook/Maros Megyei Hegyimentők
Újabb két menedékházzal bővülnek a Maros megyei hegyek a túrázók és a kirándulók nagy örömére. Az elmúlt hétvégén a Kelemen-havasokban a Fenyvesek fejének nevezett tisztáson építették fel az egyiket, a jövő hétvégén Szováta környékén, a Görgényi-havasokban is kikerül még egy védőkunyhó.
2019. október 21., 21:312019. október 21., 21:31
2019. október 21., 21:322019. október 21., 21:32
A fából készült rönkházak a Maros megyei önkormányzat, valamint a Maros Megyei Barlangi- és Hegyimentő-szolgálat közös projektjeként kerülnek ki a hegyekbe – amint azt a hegyimentők vezetőjétől, Kovács Róberttől megtudtuk – az egy évvel ezelőtti projekt folytatásaként.
Az egyiket a Kelemen-havasok Fenyves Fejének nevezett tisztáson építették fel az elmúlt hétvégén a hegyimentő-szolgálat munkatársai.
– magyarázta Kovács Róbert. Hozzátette, a következő hétvégén kikerül még egy menedékház a Mező-havasok csúcs mellé a Görgényi-havasokban, Szováta környékén. Ezzel együtt összesen hat menedékház van már a Maros megyei hegyekben, valamint egy munkapont az Istenszékén, ami nincs mindig nyitva, de hétvégén, illetve szezonban hegyimentő-szolgálat működik ott.
Itt pedig már befödve áll a Kelemen-havasokban felépített újabb menedékház
Fotó: Facebook/Maros Megyei Hegyimentők
„Ezek rönkházak, tartósak, sok időt kibírnak, ugyanakkor jó hőszigetelők is.
– magyarázta az építmények a funkcióját a hegyimentő. Hozzátette, bár tartottak a rongálásoktól,
„Nagyon vigyáztak rá a túrázók, szeretik, és használják ezeket, ez derül ki a már betelt vendégkönyvekből is: van, aki a rossz idő elől menekül a házba, mások ott éjszakáznak. Van, aki több napra megy a Kelemen-havasokba és menedékháztól menedékházig túrázik” – fogalmazott a Maros megyei hegyimentő. Hozzátette, a rönkházak darabja 30 ezer lejbe került.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!