
Kizöldült a tófenék
Fotó: Facebook/Bálint Zsigmond
Az iszap lassan megszáradt a leengedett Bözödi-tó fenekén, ahol az elárasztott falu romjain már növények keltek életre. A hiedelem, hogy újra látni lehet Bözödújfalut, megdőlt. A falu nem, csak a helye vált láthatóvá. De meddig?
2017. augusztus 03., 14:512017. augusztus 03., 14:51
Idén tavasszal történt egy baleset: a vízügyieknek a duzzasztógát közelében lévő megfigyelőállomása tornyának egyik pillére ledőlt. Hogy újraépítsék, le kellett engedni a tó vizét. Ez megtörtént, a tó medre csaknem teljesen kiürült, láthatóvá váltak az egykori utcák helyei, épületmaradványok, sehova nem vezető lépcsők, kutak. Az a hiedelem, hogy újra látni lehet Bözödújfalut, megdőlt. A falut nem, csak a helyét lehet látni.
Megkérdeztük Erdőszentgyörgy polgármesterét, Csibi Attila Zoltánt, mikorra várható a tó feltöltése. „A munkálatokkal idén őszre végeznek, és akkor kezdődik el a feltöltés. Hogy mikorra fejeződik be, az bizonytalan, mert időjárásfüggő. Ha minden kedvezően alakul, akkor is csak egy-két éven belül éri el az eredeti szintet” – mondta el Csibi Attila.
Különben szombaton huszonhetedik alkalommal gyűlnek össze az egykori bözödújfalui lakosok, hogy emlékezzenek falujukra, találkozzanak korábbi falustársaikkal. A szombati találkozóval kapcsolatban Erdőszentgyörgy polgármestere elmondta, évről évre többen jönnek el erre, és nem csak az egykori lakosok. Az embertelen diktatúra rombolásainak szimbóluma lett Bözödújfalu, olyanok is eljönnek a találkozóra, akiknek semmilyen közvetlen kötődésük nincs a településhez, csak együttérzésből, empátiából jönnek el a megemlékezésre.
Fotó: Facebook/Bálint Zsigmond
Az idei újdonság – mondta el a polgármester –, hogy ezúttal először a zsidó hitközség is jelen lesz, hiszen katolikus, unitárius, ortodox és székely szombatos felekezet tagjai éltek a faluban. Jelenleg folynak tárgyalások azért, hogy a székely szombatosság is képviseltesse magát a megemlékezéseken – mondta el a városvezető.
A programról
A bözödújfaluiak találkozóját – a hagyományokhoz híven – az emlékparkban tartják. Délelőtt 11 órakor a jelenlévőket köszönti Szombatfalvi József unitárius esperes, majd Madaras Beáta énekel. 11 óra 10 perckor római katolikus szentmisére, majd 11.35-kor unitárius istentiszteletre kerül sor. Ezután verset mond Szente B. Levente, majd 12 órakor Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármesterének beszéde, valamint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzuli köszöntője következik. Újabb vers után ismét Madaras Beáta énekel.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!