
Barti Tihamér vagy Borboly Csaba? El kell dönteni
Fotó: Gábos Albin
Ahogy az várható volt, hiába kellett volna Hargita megyében dönteni arról, ki legyen az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje, a péntek délutáni Hargita Megyei Egyeztető Tanács (HET) nem jutott dűlőre, hogy Barti Tihamér vagy Borboly Csaba mögé sorakozzon fel.
2020. július 17., 19:262020. július 17., 19:26
2020. július 17., 19:382020. július 17., 19:38
Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Házban gyűlt össze péntek délután négy órakor az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa, hogy megnevezzék, ki lesz a szövetség megyeitanácselnök-jelöltje.
Azt egyébként már egy hete sejteni lehetett (itt meg is írtuk), hogy a megmerevedett álláspontok miatt helyben képtelenség lesz dönteni. Tulajdonképpen a HET egyik belső döntéshozó kritériuma miatt lehetett biztosra venni a patthelyzetet, ugyanis
Igen ám, de a gyergyóiak világosan kimondták: ragaszkodnak ahhoz, hogy legalább egyszer ők adják a megyei tanácselnökjelöltet, így tehát nem fognak Borboly Csabára szavazni. Mint ismert, a HET-et Csíkszékről és Udvarhelyszékről hat-hat személy, Gyergyószékről pedig három személy képviseli.
Úgy tudjuk, holnapra a három területi szervezet elnöke megbeszélést tervez. Amennyiben mégiscsak sikerülne megegyezniük, akkor tüstént össze kell hívni ismét a HET-et, ugyanis vasárnap lejár a határidő, amit az RMDSZ országos vezetőségétől kaptak arra, hogy pontot tegyenek az ügy végére. Ha megmaradt a döntésképtelenség, akkor az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa fogja megnevezni majd a szervezet hargitai tanácselnökjelöltjét.
A jelölési eljárás Hargita megyében összetettebb, mivel ez az egyetlen megye az országban, ahol az RMDSZ-nek három területi szervezete is működik, a csíki, az udvarhelyi és a gyergyói (nincs egységes megyei szervezet). Mindhárom egymástól független és egyenrangú tagja a szövetségnek. A rendszerváltozás óta a következőképpen alakult a tanácselnökök sorrendje:
1992: Sántha Pál Vilmos (Csíkszék)
1996: Kolumbán Gábor (Udvarhelyszék)
2000: Zsombori Vilmos (Csíkszék)
2004: Bunta Levente (Udvarhelyszék)
2008: Borboly Csaba (Csíkszék)
2012: Borboly Csaba (Csíkszék)
2016: Borboly Csaba (Csíkszék)
Fontos történelmi adalék, hogy mindegyik tanácselnök a rotációs elv alapján foglalta el a tisztségét, ám a mandátum végén már nem nagyon számított a rotációs elv, többen újra szerették volna választatni magukat. Volt azonban, akit meggyőztek, de volt, akit nem lehetett. Emlékezetünk szerint ilyen volt Kolumbán Gábor, aki elnökjelöltként indult 2000-ben is, ám Zsombori Vilmos legyőzte őt.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
3 hozzászólás