Hirdetés
Hirdetés

Jelentősen megnőtt a beoltott tanügyi személyzet száma Hargita megyében

Egyre kevesebb településen számít a tanügyi személyzet beoltottsága az iskolanyitás szempontjából. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor

Egyre kevesebb településen számít a tanügyi személyzet beoltottsága az iskolanyitás szempontjából. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Hargita megyében pénteken már csak hét települést soroltak a vörös zónába, Maros megyében pedig 31 településen volt három ezrelék fölötti a koronavírus-fertőzöttségi mutató. Így csak ezeken a településeken számított pénteken a tanügyi alkalmazottak oltottsága az iskolanyitás szempontjából. Hargita megyében egyébként közel húsz százalékkal nőtt szeptember óta a beoltott tanügyi személyzet aránya.

Hajnal Csilla

2021. november 26., 22:422021. november 26., 22:42

A november 8-ai iskolakezdés hetén országos szinten 200 százalékkal több iskolai alkalmazott jelentkezett oltásra, mint az azelőtti héten – nyilatkozta Valeriu Gheorghiță, a lakosság beoltását koordináló országos testület (CNCAV) vezetője.

Hirdetés

Ez azért fordulhatott elő, mert az iskolák csak akkor nyitották meg újra a kapuikat, ha a személyzet legalább 60 százaléka be volt oltva koronavírus ellen. Azóta ez a szám csökkent,

az elmúlt héten már csak 31 százalékkal nőtt az újonnan beoltott iskolai személyzet aránya, hiszen az új szabályok szerint az iskolák és óvodák nyitva lehetnek minden olyan településen, ahol a fertőzési arány három ezrelék alatt van.

Az ezt a küszöbértéket meghaladó fertőzöttségi rátával rendelkező települések iskoláiban viszont ugyancsak a személyzeti oltási arányra vonatkozó kritérium lép életbe, amelynek 60 százalék felettinek kell lennie ahhoz, hogy a tanórákat fizikai formában tarthassák.

A legújabb rendelkezés szerint nem is kell megvárni a pénteki összesítéseket ahhoz, hogy személyesen kezdhessék meg az iskolát, óvodát a tanulók, hanem már a következő napon áttérhetnek személyes tanrendre, miután a fertőzöttségi arány három ezrelék alá csökken – jelentette be szerdán az oktatási miniszter, Sorin Cîmpeanu.

korábban írtuk

A péntekenként mért fertőzöttségi ráta már nem mérvadó az oktatás módjának eldöntésében
A péntekenként mért fertőzöttségi ráta már nem mérvadó az oktatás módjának eldöntésében

Sorin Cîmpeanu ügyvivő tanügyminiszter szerdán bejelentette, hogy ezentúl naponta közzéteszik a minisztérium honlapján az egyes településeken mért fertőzöttségi arányt, hogy az iskolák és óvodák ennek függvényében dönthessenek az oktatásról.

A pénteki nap csak az oktatási személyzet oltási aránya tekintetében maradt referencia-nap a három ezrelékes fertőzöttséget meghaladó településeken. Maros megyében 31 településen maradt továbbra is három ezrelék fölötti a fertőzöttségi arány, köztük Marosvásárhelyen, ahol 3,29 volt szerdán ez az érték. Hargita megyében mindössze hét településen jegyeztek három ezrelék fölötti fertőzöttségi rátát szerdán, így csak ezeken a településeken számított csütörtökön az alkalmazottak oltottsága, azaz az iskolanyitás módja – derül ki az oktatási minisztérium honlapján is közzétett adatokból.

Húsz százalékkal nőtt

Jelenleg Hargita megyében a didaktikai személyzet 65,75 százaléka van beoltva, a didaktikai kisegítő személyzet (adminisztrációs személyzet, könyvtáros stb.) 62,80 százaléka, illetve a nem didaktikai személyzet (takarító, dada, karbantartó stb.) 51,72 százaléka élt az oltás lehetőségével.

Megyeszinten tehát a tanügyi alkalmazottak 62,97 százaléka van beoltva

– tudtuk meg az adatokat Luka Lászlótól, a megyei tanfelügyelőség informatikusától. A beoltott alkalmazottak száma jelentősen megnövekedett a megyében:

mintegy húsz százalékkal több alkalmazott élt a vakcina lehetőségével többek között minisztériumi nyomásra,

hiszen szeptemberben a pedagógusok még csak 47,40 százaléka élt az oltás lehetőségével, a didaktikai kisegítő személyzet 44,89 százaléka és a nem didaktikai személyzet 31,61 százaléka. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség alkalmazottainak 78 százaléka élt eddig az oltás lehetőségével – derül ki a honlapra feltüntetett táblázatból.

A Maros Megyei Tanfelügyelőség alkalmazottainak 86 százaléka van beoltva, ám az utóbbi hetekben nem összesítették a megye didaktikai és nem didaktikai személyzetének szintjén a beoltottak arányát,

csak iskolai szinten, amióta így kéri a minisztérium – tudtuk meg a tanfelügyelőség sajtófelelősétől, Irimie-Matei Cameliától.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 18., szerda

Székely szabadság napja: felhívással fordult a marosvásárhelyi magyarsághoz az SZNT

Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.

Székely szabadság napja: felhívással fordult a marosvásárhelyi magyarsághoz az SZNT
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Lemond a Maros megyei tanács két rendelőépületről, amelyek az orvosi egyetemhez kerülnek

Lemond a marosvásárhelyi sportorvosi és sürgősségi fogászati rendelőkről Maros Megye Tanácsa, átadva azokat az államnak, amely a maga során rábízza ezeket a orvosi egyetemre. A megyei tanácsosok csütörtökön szavaznak erről.

Lemond a Maros megyei tanács két rendelőépületről, amelyek az orvosi egyetemhez kerülnek
2026. február 18., szerda

Fekete csuklyás közjáték zavarta meg a parlamenti ülést, amelyen Márton Áron-emlékévvé nyilvánították 2026-ot

Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.

Fekete csuklyás közjáték zavarta meg a parlamenti ülést, amelyen Márton Áron-emlékévvé nyilvánították 2026-ot
2026. február 18., szerda

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban

A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában

Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában
2026. február 18., szerda

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér

Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér
2026. február 18., szerda

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is

Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is
Hirdetés
2026. február 18., szerda

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét

A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét
2026. február 18., szerda

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre

Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre
2026. február 18., szerda

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását

Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását
Hirdetés