
Több vérre lenne szüksége a kórházaknak, mint amennyi a rendelkezésre áll. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A véradók száma jelentősen csökkent, az igényléseké pedig folyamatosan növekszik Hargita megyében. A Hargita Megyei Vérközpont vezetősége véradásra ösztönzi az embereket – számol be az Agerpres hírügynökség.
2021. február 18., 15:092021. február 18., 15:09
A Hargita Megyei Vérközpont igazgatója, Kopacz Ildikó csütörtökön arról számolt be a hírügynökségnek, hogy a véradók számának csökkenése nem csupán Hargita megyére korlátozódó probléma, hanem országos jelenség.
Kopacz Ildikó az igénylések növekedését többek között a koronavírusban szenvedő betegek számának csökkenésével magyarázta. Mint mondta, ahogy kevesebb lesz a vírusos betegek száma, a kórházak is elkezdenek a megszokott módon működni. Ismét lesznek műtétek, különböző rákos és más betegségekkel küzdő, kórházi ellátásra szoruló személyek is vannak a kórházakban, többek között emiatt is nőtt meg az igény a vérre az ország egész területén.
Az igazgatónő elmondása szerint a magas számú igények kiszolgálására a vérközpontoknak jelen pillanatban nincs kapacitásuk, mivel kevesen adnak vért.
Az idézett forrás szerint idén januárban 359 véradót regisztráltak, míg 2020 januárjában 516 személy adott vért. De már 2020-ban is 12 százalékkal csökkent a donorok száma 2019-hez képest, 5773-ról 5090-re.
A Hargita Megyei Vérközpont vezetője szerint a csökkenés annak is köszönhető, hogy a vérközpontok alkalmazottai a koronavírus-járvány miatt már nem mehetnek terepre mobil vérvétel céljából, ezért úgy véli a járványügyi szabályozások szigorú betartása mellett vissza kellene vezetni ezt a lehetőséget is.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!