
Mivel nem mehetnek terepre a vérközpont munkatársai, véradásra buzdítják a Hargita megyei lakosságot. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Hargita megyében ismét vérhiánnyal küzdenek, csak a sürgősségi esetekben tudják a műtéteket végrehajtani, és nincs akitől vérkészítményt kérni, mert Brassó megye is hasonló problémával küzd. Maros megyében egyelőre minden kérést teljesíteni tudnak.
2021. május 05., 11:392021. május 05., 11:39
2021. május 05., 12:402021. május 05., 12:40
A terepezés lehetőségének hiánya miatt, de az önkéntes véradók elmaradása következtében is jelentős a vérhiány a Hargita Megyei Vérközpontban. Mint az intézet igazgatója, Kopacz Ildikó a Székelyhonnak elmondta,
„Kevés véradó jön, nincsenek nagyszámú alkalmazottat foglalkoztató gyárak Csíkszeredában, akiket meg tudnának kérni, hogy alkalmazottaikkal jöjjenek és segítsenek, adjanak vért. A rendőrséghez, csendőrséghez, tűzoltókhoz szoktunk rendszeresen fordulni, de ez nem elég. Mivel kevés a véradó, a laborvizsgálatokat is hetente csak egyszer végezzük el, így voltak olyan esetek, amikor nem tudunk a kórházak kérésére vért biztosítani.
– kért segítséget a vérközpont vezetője, aki brassói kollégájával is egyeztettet, és kérte, hogy lehetőség szerint segítsenek, de ott is vérhiány van, így nem tudtak készítményt átadni.
Kopacz Ildikó arról is beszélt, hogy az országos telekonferencián kérte, adjanak engedélyt, hogy újraindulhasson a terepezés, hogy el tudjanak menni a jól bejáratott helyekre, központokba, hogy a helyiek is tudjanak vért adni. De erre – a koronavírus-járvány miatt – nem kapott engedélyt. Mint elmondta,
Véleménye szerint ha valaki busszal vagy vonattal jön el Maroshévízről vagy Gyergyóból Csíkszeredába vért adni, akkor nagyobb fertőzésveszélynek van kitéve, mintha ők utaznának a helyszínre és biztonságos körülmények között, az egészségügyi előírásokat betartva vért vennének tőle. A rendelkezéseket azonban országosan hozzák, így azokban a megyékben sem lehet terepre menni és ott vért gyűjteni, ahol viszonylag kevés a fertőzöttek száma.
A Maros megyei vérközpont sajtószóvivője, Marinela Lazăr a Székelyhonnak elmondta, hogy idén a tavalyihoz képest sokkal több véradó jelentkezik nálunk. Mint kiemelte, míg tavaly ilyenkor sem az egészségügyben dolgozók, sem a lakosság nem tudott túl sok mindent a fertőzésről, a vírusról, és ezért nagy volt a félelem és a bizalmatlanság, idén ez már kevésbé van így.
A műtétek száma a kórházakban idén jelentősen megnövekedett, a tavalyi hasonló időszakhoz képest, de minden kérésüket teljesíteni tudjuk. Arra biztatunk mindenkit, hogy ahogy az ünnepek után visszatért a munkába, iskolába, úgy jöjjenek el hozzánk is, vért adományozni és segíteni bajba jutott embertársaikon” – fogalmazott a szóvivő.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!