In Memoriam Gábor Áron

Fotó: Henning János

Péntek este mutatták be a több évtized óta Bukarestbe szállított ágyút a sepsiszentgyörgyi közönségnek. A székelyek szimbolikus műkincse a Székely Nemzeti Múzeum megújult 1848-as kiállítása keretén belül kapott helyet. A múzeum vendégkönyvében első nap már több mint 250 méltató bejegyzés született az ágyú hazatérésével kapcsolatban.

Bús Ildikó

2010. március 13., 14:112010. március 13., 14:11

2010. március 13., 15:182010. március 13., 15:18

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Fotó: Henning János

A 48-as emlékterem új arculattal, látványban megújulva fogadta a látogatókat a megnyitón, a kiállítás Gábor Áron életútját, az ágyúöntés történetét mutatja be. A tárlatnyitón Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója azoknak mondott köszönetet, akik nélkül az ágyút nem sikerült volna hazahozni. Az ereklye hazahozatalában nagy szerepe volt Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszternek, valamint a város, illetve Kovászna megye elöljáróinak.

\"A fővárosi Román Nemzeti Történeti Múzeum egyelőre négy hétre adta kölcsön az ágyúcsövet, bízunk abban, ha sikerül bebizonyítani, hogy a történelmi műtárgy Székelyföldön sokkal több látogatót vonz, akkor akár véglegesen itthon maradhat” – emelte ki Vargha Mihály. Az igazgató azt is kiemelte beszédében, hogy hiába volt Gábor Áron lánglelkű forradalmár, összefogás nélkül soha nem készülhetett volna el az erdélyi hadszíntereken felvonuló 70 ágyú. Az önvédelmi harc idején ugyanis egyetlen ólom vagy cinedény sem maradt a háztartásokban, és a háromszéki községek összesen 125 harangot ajánlottak fel ágyúöntés céljára.

Fotó: Henning János

A háromszékiek hősiességét Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke is felidézte, hangsúlyozva, hogy tudták, a haza iránti hűség az életnél is fontosabb, mert ez a hűség az életünket ugyan nem védi meg, de az életünk értelmét és célját megadja. 1848–49 történetében a kezdet és a vég között ott van a csúcspont is – hívta fel a figyelmet a megyei önkormányzat vezetője. Ünnepi beszédében Kedves Gyula budapesti hadtörténész elmondta a székelység szimbóluma Gábor Áron ágyúja, mert benne van 1848 szellemisége, a hazaszeretet és önfeláldozás példája. „Gábor Áron ágyúja több mint egy öntvény, a nemzeti emlékezés oltárára letett ereklye, jelképe annak, hogyan birkózik meg lehetetlennek tűnő feladatokkal egy közösség, ha tagjai összefognak” – emelte ki Kedves Gyula.

Fotó: Henning János

A gyűrűkkel díszített ágyúcső 156 cm hosszú, 90 milliméteres kaliberű, és mintegy 370 kilogramm súlya van. A háromszéki Gábor Áron őrnagy hetven ágyúja közül mindössze ez az egy került elő, valószínűleg azért, mert 1849 júniusában öntötték és már nem maradt idő arra, hogy bevessék a harcba – ismertette nemrég Sylvester Lajos az ágyúcső történetét. Az ágyú egyelőre pár hétig marad a megyében, ennek folyamán kiállítják Kézdivásárhelyen is, ugyanakkor a Székely Nemzeti Múzeum munkatársai önkéntesek segítségével aláírásgyűjtést kezdeményeznek, mely által meg szeretnék erősíteni, hogy Gábor Áron eredeti ágyújának Háromszéken van a helye!