Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:30

Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz élére

17:15

Végzett az első sportszakos és képzőművész évfolyam a sepsiszentgyörgyi Sapientián

15:56

Megnyílt a Limespark – Székelyföld legújabb nagyszabású turisztikai látványossága

15:37

A győzelmek mellett egy döntetlent tippel a székelyudvarhelyi sípmester

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Nem sikerült megmenteni a motoros életét a vasárnapi baleset után

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén

Kitartóan küzdött az igazáért, és sikerült érvénytelenítenie a gyorshajtási bírságot a száguldó sofőrnek

Medvebocs Székelyudvarhely központjában – videóval

Oroszországot teszi felelőssé Nicușor Dan a konstancai kikötőben felrobbant ukrán drón miatt

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Folk & Roll Víkend névvel tartanak minifesztivált Gyergyószentmiklóson

Megszüntették Barti Tihamér hatósági felügyeletét

Negatív maradt a természetes szaporulat Romániában áprilisban

Impériumváltás után Csík vármegyében: nem tették le a hűségesküt

A százéves évforduló kapcsán terítéken az első világháborús időszak a Mikó-várban

Fotó: Gábos Albin

Hogyan zajlott az élet Csík vármegyében az első világháborút követő időszakban, milyen sajátos helyzet alakult ki a közigazgatásban, milyen események követték az impériumváltást – többek között erről beszélt Orbán Zsolt csíkszeredai történelemtanár szombaton a Mikó-várban, a Székelyek Hadosztálya megalakulásának 100. évfordulója alkalmából szervezett konferencián.

Barabás Hajnal

2018. november 25., 12:302018. november 25., 12:30

2018. november 25., 12:322018. november 25., 12:32

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Tudományos ülésszakot tartottak az első világháborút, és az azt követő időszakot felölelő szakmai előadásokkal. Többek között Orbán Zsolt csíkszeredai történelemtanár is bemutatta Csík vármegye impériumváltás utáni helyzetét, az előadó ugyanakkor azt is kiemelte, hogy Erdély-szerte hasonló folyamatok zajlottak le a világháborút követő években, mint Csík vármegyében.

korábban írtuk

Székelyek, akik még akkor is kitartottak, amikor tudták, hogy közel a vég

1918 és 1919 vérzivataros hónapjait, a magyar katonai helytállás egy kevésbé tematizált fejezetét ismerhetik meg a Székely Hadosztály történetének olvasói.

1918 októberében már világos volt, hogy a háború elveszett, de Csík vármegyében mégis nagy volt az eufória, a helyi lapok és a közigazgatási tisztségeket betöltők is mind-mind az önállóvá váló Magyarországot éltették. Ezután viszont „mindenki megijedt”, ugyanis 1918. november 12-én megérkezett az első román kontingens Csíkba. „Ezt követően sajátos helyzet alakul ki Csík vármegyében, ugyanis

egy ideig kettős közigazgatás működött, egyrészről a magyar polgári közigazgatás, amely akkor még érintetlen maradt, másrészről a román katonaság, amely egyik napról a másikra átvette az irányítást”

– magyarázta az előadó. A kettős hatalmi helyzet ráadásul megduplázódik azzal, hogy a régi magyar közigazgatás mellé megalakulnak a nemzeti tanácsok, nagy zűrzavar lesz az eredmény, nem lehetett tudni, hogy kinek az utasításait kell figyelembe venni. Ebben az időszakban ráadásul súlyosbította a problémát a közélelmezés hiánya is.

Fotó: Gábos Albin

Székelyföld ugyanakkor azért is volt sajátos helyzetben, mert a megüresedett köztisztviselői állásokat nem tudták egyhamar betölteni románokkal, ez a folyamat hosszabban elhúzódott. A román állam egyik lépése erre például az volt, hogy

román pedagógusokat telepített a magyarlakta településekre különböző kedvezményeket biztosítva számukra,

jelentősen megnehezítve a székely gyermekek oktatását, lévén, hogy azok nem tudtak románul, a tanító pedig nem tudott magyarul. Egyébként a közigazgatási tisztségeket betöltő magyarok személyének cseréje szinte mindenhol ugyanazon eljárás szerint zajlott, a magyar tisztségviselők megtagadták, hogy hűségesküt tegyenek, további sorsuk pedig az volt, hogy el kellett hagyják a vármegyét, többségük Magyarországon telepedett le.

Mint Orbán Zsolt fogalmazott, gyakorlatilag az egész csíki elitet „lefejezték” ezzel, tömegesen hagyták el a vármegyét. Ugyanakkor a román hatóságok nem tiltották, sőt jó néven vették a magyarok elvándorlását, mert, mint érveltek, a „soviniszta magyarok, a csángók és székelyek azok, akik nem akarnak megbékélni a román karhatalom által kijelölt helyzettel, ezért kívánatos, hogy az engedetlen, makacs elemek elhagyják a határt.

A kivándorlásuk azért is jó, mert olcsón eladják földjeiket, ezzel a románok mintagazdaságokhoz juthatnak.”

A tudományos, történelmi előadásokat követően a Székely Hadosztály megalakulásának 100. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat szombat esti programja a hajdúnánási Naná Színház Üvegvirág című drámájának bemutatásával zárult, amelyet a Csíki Moziban tartottak. A rendezvénysorozatot egyébként Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala és a Csíkszéki Mátyás Huszár Egyesület szervezte.