HIRDETÉS

Székelyek, akik még akkor is kitartottak, amikor tudták, hogy közel a vég

Barabás Hajnal 2018. november 24., 15:04
HIRDETÉS

1918 és 1919 vérzivataros hónapjait, a magyar katonai helytállás egy kevésbé tematizált fejezetét ismerhetik meg a Székely Hadosztály történetének olvasói. Az eképpen ajánlott könyv második, bővített kiadását szombaton mutatták be a csíkszeredai Mikó-várban.

A székely hadtestről, csatáikról, parancsnokaikról szól a bemutatott könyv Fotó: Gábos Albin

Gottfried Barna nyíregyházi és Nagy Szabolcs veszprémi történész-levéltárosok hosszas kutatói munkájának eredménye a Székely Hadosztály története című kötet. A tartalmas és tudományosan igényes alkotást Illésfalvi Péter magyarországi hadtörténész méltatta a Mikó-várban megszervezett könyvbemutatón, amely része a Székely Hadosztály megalakulásának századik évfordulójára szervezett rendezvénysorozatnak. A hadtörténész elmondta,

azért is volt szükség a második, bővített kiadásra, mert az első hamar kifogyott a könyvkereskedések polcairól.

HIRDETÉS

Hozzátette, a mű összeállítását hosszas levéltári kutatómunka előzte meg, a bővített kiadásban pedig pontosítottak, javítottak rajta, és kiegészítették az időközben felfedezett új forrásokkal.

Fotó: Gábos Albin

Ebben az új könyvben adtak helyet például Vén Zoltán hadosztálybeli székely tiszt részletes életútja leírásának is, amely egyfajta tükörkép a hasonló sorsú tiszttársai, katonatársai élete előtt. A Székely Hadosztállyal kapcsolatban a hadtörténész két dolgot emelt ki: a katonai teljesítményt és a helytállást, hiszen

akkor is kitartottak, amikor nem volt kétesélyes a csata kimenetele, amikor tudták, hogy közel a vég.

Fotó: Gábos Albin

Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a könyv kapcsán kiemelte, hiánypótló műről van szó, mert a Székely Hadosztály története a közvélemény számára nem igazán ismert. A könyvbemutatót követő tudományos ülésszak pedig éppen ezt a témát járja körül a vele szorosan összefüggő első világháborús korszak kivesézésével együtt. „1944–45-ben született egy adoma, hogy

élvezd a háborút, mert a béke sokkal rosszabb lesz.

1918–19-re még inkább érvényes ez a mondás, mert a háború 1918. november 21-én ért véget, azonban a fegyverszünet számunkra igazából nem fegyverszünetet jelentett, hanem egy akadálytalan rablást, az ország elfoglalását, szétdarabolását és kizsákmányolását.

Fotó: Gábos Albin

Ezért a háború számunkra igazából a fegyverszünettel kezdődött el, és tartott a békeszerződésig, 1920. június 4-ig, ami viszont azóta is egy feldolgozatlan trauma minden magyar számára, bárhol is éljünk a nagyvilágban” – fogalmazott a könyvbemutatón és egyben a tudományos konferencia megnyitóján Potápi Árpád János.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS