
„Szívás” az építőipari vállalkozóknak a salátatörvény, a profitjukból jócskán lefarag. Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Nem aratott osztatlan sikert a vállalkozók körében az új kormány, hiszen többféle adóügyi és könyvviteli módosítással szorongatja őket. A Székelyhonnak Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő összesítette a kellemetlen újdonságokat.
2025. január 16., 21:072025. január 16., 21:07
2025. január 17., 14:552025. január 17., 14:55
A magyarul csak salátatörvényként (románul „ordonanta trenuleț”) emlegetett 156-os sürgősségi kormányhatározat öt fő területen módosította az adótörvénykönyvet – vágott bele a közepébe Debreczeni László adótanácsadó, a ConteExp könyvelési cég vezetője. Ezek egyike a mikrovállalkozások besorolására vonatkozik:
Székelyföldön, így Kovászna megyében is sok a mikrovállalkozás, az idei évre érvényes módosítás körülbelül 250 céget érinthet, de a következő évben várható második módosítás kétszer ennyi cégre lesz hatással – tudtuk meg a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől, Édler Andrástól.
Másik fájó pontja a salátatörvénynek az osztalékadó növelése 8-ról 10 százalékra. Itt megjegyzendő, hogy ha egy cégtulajdonos még tavaly kiadta az osztalékot, január 25-ig még a 8 százalékos adókulccsal fizetheti be tartozását az államnak.
Az is érzékenyen érintett sok vállalkozást, hogy eltörölték az építőiparban, élelmiszeriparban, IT-szektorban és mezőgazdaságban a tízezer lejes értékhatárig alkalmazott béradó-mentességet, megszüntették a nyugdíjbiztosításként ismert társadalombiztosítási hozzájárulás (CAS) csökkentett adókulcsát is, így tehát idéntől ezekben az ágazatokban is kötelezővé vált a tízszázalékos fizetésadó és a 25 százalékos nyugdíjbiztosítási adó.
Sok port kavart az is, folytatta a megszorítások sorolását a szakértő, hogy a speciális építményeknek (oszlopok, vezetékek, mezőgazdasági építmények, platformok) megadóztatása újból érvénybe lépett (a román megnevezés alapján ezt „oszlopadóként” emlegetik). Ez az adónem 2015-ben szűnt meg, most „élesztették újra”. Ezután tehát
Csak annyi öröm keveredett az ürömbe, hogy a tervezet szerint ez az adónem az építmény könyvviteli értékének 1,5 százaléka lett volna, a megjelent jogszabályban viszont 1 százalékot ír. Ennek a törvénynek az alkalmazási eljárását március 31-ig aktualizálja a pénzügyminisztérium, akkor lesz pontosabban tudható, hogy milyen építményekről van szó. Az adó két egyenlő részletben történő befizetési határideje június 30. és október 31.
Végül pedig megemlítendő, hogy az építőiparban még érvényes a 4582 lejes minimálbér, a többi, eddig kedvezményezett ágazatban (mezőgazdaság, élelmiszeripar) viszont január 1-jétől az általános 4050 lejes minimálbért kell kifizetni az alkalmazottaknak. Idén is érvényes viszont az a könnyítés, hogy a 4050 lejes minimálbérből 300 lej teljesen adómentes.
A salátatörvény 2024. december 31-én este jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és pár óra múlva már érvénybe is lépett. „Ez óriási csapás a vállalkozóknak, szerintünk ilyen horderejű változtatások, de főképp az egyes szektorokban alkalmazott fizetésadó-mentesség eltörlésére
– vélekedett Debreczeni László.
„A mi klienseink között is vannak olyan építőipari cégek, amelyek az egész 2025-ös évet lefedték építkezési szerződésekkel – csakhogy az árajánlatokat a korábban érvényes rendelkezések alapján alkották meg, tehát még az adómentes bérköltségekkel számoltak. Most arra ébredtek, az eddig tízszázalékos tervezett profitjuk legfeljebb 5–6 százalék lesz. Mi minden követ megmozgattunk, hogy a vállalkozók számára kis időt nyerjünk, de nem volt sikerünk,
– mondta az adóügyi szakértő.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
1 hozzászólás