
„Szívás” az építőipari vállalkozóknak a salátatörvény, a profitjukból jócskán lefarag. Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Nem aratott osztatlan sikert a vállalkozók körében az új kormány, hiszen többféle adóügyi és könyvviteli módosítással szorongatja őket. A Székelyhonnak Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő összesítette a kellemetlen újdonságokat.
2025. január 16., 21:072025. január 16., 21:07
2025. január 17., 14:552025. január 17., 14:55
A magyarul csak salátatörvényként (románul „ordonanta trenuleț”) emlegetett 156-os sürgősségi kormányhatározat öt fő területen módosította az adótörvénykönyvet – vágott bele a közepébe Debreczeni László adótanácsadó, a ConteExp könyvelési cég vezetője. Ezek egyike a mikrovállalkozások besorolására vonatkozik:
Székelyföldön, így Kovászna megyében is sok a mikrovállalkozás, az idei évre érvényes módosítás körülbelül 250 céget érinthet, de a következő évben várható második módosítás kétszer ennyi cégre lesz hatással – tudtuk meg a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől, Édler Andrástól.
Másik fájó pontja a salátatörvénynek az osztalékadó növelése 8-ról 10 százalékra. Itt megjegyzendő, hogy ha egy cégtulajdonos még tavaly kiadta az osztalékot, január 25-ig még a 8 százalékos adókulccsal fizetheti be tartozását az államnak.
Az is érzékenyen érintett sok vállalkozást, hogy eltörölték az építőiparban, élelmiszeriparban, IT-szektorban és mezőgazdaságban a tízezer lejes értékhatárig alkalmazott béradó-mentességet, megszüntették a nyugdíjbiztosításként ismert társadalombiztosítási hozzájárulás (CAS) csökkentett adókulcsát is, így tehát idéntől ezekben az ágazatokban is kötelezővé vált a tízszázalékos fizetésadó és a 25 százalékos nyugdíjbiztosítási adó.
Sok port kavart az is, folytatta a megszorítások sorolását a szakértő, hogy a speciális építményeknek (oszlopok, vezetékek, mezőgazdasági építmények, platformok) megadóztatása újból érvénybe lépett (a román megnevezés alapján ezt „oszlopadóként” emlegetik). Ez az adónem 2015-ben szűnt meg, most „élesztették újra”. Ezután tehát
Csak annyi öröm keveredett az ürömbe, hogy a tervezet szerint ez az adónem az építmény könyvviteli értékének 1,5 százaléka lett volna, a megjelent jogszabályban viszont 1 százalékot ír. Ennek a törvénynek az alkalmazási eljárását március 31-ig aktualizálja a pénzügyminisztérium, akkor lesz pontosabban tudható, hogy milyen építményekről van szó. Az adó két egyenlő részletben történő befizetési határideje június 30. és október 31.
Végül pedig megemlítendő, hogy az építőiparban még érvényes a 4582 lejes minimálbér, a többi, eddig kedvezményezett ágazatban (mezőgazdaság, élelmiszeripar) viszont január 1-jétől az általános 4050 lejes minimálbért kell kifizetni az alkalmazottaknak. Idén is érvényes viszont az a könnyítés, hogy a 4050 lejes minimálbérből 300 lej teljesen adómentes.
A salátatörvény 2024. december 31-én este jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és pár óra múlva már érvénybe is lépett. „Ez óriási csapás a vállalkozóknak, szerintünk ilyen horderejű változtatások, de főképp az egyes szektorokban alkalmazott fizetésadó-mentesség eltörlésére
– vélekedett Debreczeni László.
„A mi klienseink között is vannak olyan építőipari cégek, amelyek az egész 2025-ös évet lefedték építkezési szerződésekkel – csakhogy az árajánlatokat a korábban érvényes rendelkezések alapján alkották meg, tehát még az adómentes bérköltségekkel számoltak. Most arra ébredtek, az eddig tízszázalékos tervezett profitjuk legfeljebb 5–6 százalék lesz. Mi minden követ megmozgattunk, hogy a vállalkozók számára kis időt nyerjünk, de nem volt sikerünk,
– mondta az adóügyi szakértő.
Több mint száz tűzoltót és huszonhét beavatkozó járművet mozgósítottak a hatóságok a szerda reggel egy brassói fafeldolgozó üzemben keletkezett tűz oltására – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) vezetője.
Tizenöt sürgősségi esethez riasztották kedden a Hargita megyei hivatásos tűzoltókat. A beavatkozások többsége egészségügyi segítségnyújtás volt, de közlekedési balesetekhez és más veszélyhelyzetekhez is kivonultak az egységek.
Július 27. és 31. között rendkívüli ülésszakra hívták össze a felsőházat az országos helyreállítási tervhez kapcsolódó törvénytervezetek és az Országos Kataszteri Hivatalnál kialakult helyzettel összefüggő jogszabályjavaslatok elfogadása érdekében.
Háborúk, geopolitikai átrendeződés, bizonytalan európai jövő és regionális együttműködés: ezek a kérdések uralták a 35. Tusványos első nagypolitikai paneljét, ahol Magyarország, Románia és Lengyelország szerepét keresték a változó világrendben.
Rendhagyó módon immár harmadik alkalommal kerül vissza az erdélyi mozik műsorára a Hogyan tudnék élni nélküled? című magyar zenés vígjáték. A film vetítései előtt ezúttal a folytatás első, több mint háromperces exkluzív részletét is levetítik.
A Bisztraterebes–Bihar autópályaszakasz kivitelezője szerint a munkálatok a tervezettnél gyorsabban haladnak, így elképzelhető, hogy a 28,55 kilométeres részt már idén decemberben átadják a forgalomnak.
Folyamatosan szemerkélő, időnként erősebben eleredő eső fogadja a tusványosozókat szerdán.
Közzétette szerdán az oktatási minisztérium az országos képességfelmérőn részt vett nyolcadikosok középiskolai számítógépes elosztásának eredményeit.
Az alaptörvény 17. módosításával Magyarországon politikai önkényuralmi rendszer jött létre, és a Fidesz, mint ellenzéki párt ezzel szemben határozza meg magát – jelentette ki Orbán Viktor szerdán Budapesten.
Cáfolta szerdán a Facebook-oldalán Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter azokat a nyilvánosságban terjedő információkat, miszerint „Romániának azért megy rosszul, mert támogatja Ukrajnát”, illetve „a SAFE-hitelek külföldi vállalatokhoz kerülnek”.
1 hozzászólás