Hirdetés
Hirdetés

Ilyen, amikor az államnak nagyon kell a pénz

„Szívás” az építőipari vállalkozóknak a salátatörvény, a profitjukból jócskán lefarag. Képünk illusztráció •  Fotó: Beliczay László

„Szívás” az építőipari vállalkozóknak a salátatörvény, a profitjukból jócskán lefarag. Képünk illusztráció

Fotó: Beliczay László

Nem aratott osztatlan sikert a vállalkozók körében az új kormány, hiszen többféle adóügyi és könyvviteli módosítással szorongatja őket. A Székelyhonnak Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő összesítette a kellemetlen újdonságokat.

Bodor Tünde

2025. január 16., 21:072025. január 16., 21:07

2025. január 17., 14:552025. január 17., 14:55

A magyarul csak salátatörvényként (románul „ordonanta trenuleț”) emlegetett 156-os sürgősségi kormányhatározat öt fő területen módosította az adótörvénykönyvet – vágott bele a közepébe Debreczeni László adótanácsadó, a ConteExp könyvelési cég vezetője. Ezek egyike a mikrovállalkozások besorolására vonatkozik:

500 ezerről 250 ezer euróra csökkent az éves összjövedelem határa, amely alatt még a mikrovállalkozás kategóriájába tartozik egy vállalkozás, jövőre pedig ezt 100 ezer euróra csökkentik.

Székelyföldön, így Kovászna megyében is sok a mikrovállalkozás, az idei évre érvényes módosítás körülbelül 250 céget érinthet, de a következő évben várható második módosítás kétszer ennyi cégre lesz hatással – tudtuk meg a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől, Édler Andrástól.

Másik fájó pontja a salátatörvénynek az osztalékadó növelése 8-ról 10 százalékra. Itt megjegyzendő, hogy ha egy cégtulajdonos még tavaly kiadta az osztalékot, január 25-ig még a 8 százalékos adókulccsal fizetheti be tartozását az államnak.

Hirdetés

Az is érzékenyen érintett sok vállalkozást, hogy eltörölték az építőiparban, élelmiszeriparban, IT-szektorban és mezőgazdaságban a tízezer lejes értékhatárig alkalmazott béradó-mentességet, megszüntették a nyugdíjbiztosításként ismert társadalombiztosítási hozzájárulás (CAS) csökkentett adókulcsát is, így tehát idéntől ezekben az ágazatokban is kötelezővé vált a tízszázalékos fizetésadó és a 25 százalékos nyugdíjbiztosítási adó.

Sok port kavart az is, folytatta a megszorítások sorolását a szakértő, hogy a speciális építményeknek (oszlopok, vezetékek, mezőgazdasági építmények, platformok) megadóztatása újból érvénybe lépett (a román megnevezés alapján ezt „oszlopadóként” emlegetik). Ez az adónem 2015-ben szűnt meg, most „élesztették újra”. Ezután tehát

minden ilyen építményt, ami szerepel a könyvvitelben, megadóznak.

Csak annyi öröm keveredett az ürömbe, hogy a tervezet szerint ez az adónem az építmény könyvviteli értékének 1,5 százaléka lett volna, a megjelent jogszabályban viszont 1 százalékot ír. Ennek a törvénynek az alkalmazási eljárását március 31-ig aktualizálja a pénzügyminisztérium, akkor lesz pontosabban tudható, hogy milyen építményekről van szó. Az adó két egyenlő részletben történő befizetési határideje június 30. és október 31.

Végül pedig megemlítendő, hogy az építőiparban még érvényes a 4582 lejes minimálbér, a többi, eddig kedvezményezett ágazatban (mezőgazdaság, élelmiszeripar) viszont január 1-jétől az általános 4050 lejes minimálbért kell kifizetni az alkalmazottaknak. Idén is érvényes viszont az a könnyítés, hogy a 4050 lejes minimálbérből 300 lej teljesen adómentes.

„Ez óriási csapás”

A salátatörvény 2024. december 31-én este jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és pár óra múlva már érvénybe is lépett. „Ez óriási csapás a vállalkozóknak, szerintünk ilyen horderejű változtatások, de főképp az egyes szektorokban alkalmazott fizetésadó-mentesség eltörlésére

Idézet
legalább három, de inkább hat hónapos felkészülési időt kellett volna hagyni a cégtulajdonosoknak”

– vélekedett Debreczeni László.

„A mi klienseink között is vannak olyan építőipari cégek, amelyek az egész 2025-ös évet lefedték építkezési szerződésekkel – csakhogy az árajánlatokat a korábban érvényes rendelkezések alapján alkották meg, tehát még az adómentes bérköltségekkel számoltak. Most arra ébredtek, az eddig tízszázalékos tervezett profitjuk legfeljebb 5–6 százalék lesz. Mi minden követ megmozgattunk, hogy a vállalkozók számára kis időt nyerjünk, de nem volt sikerünk,

Idézet
az államnak nagyon kell a pénz”

– mondta az adóügyi szakértő.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 19., szombat

Elmondta Nicușor Dan, hogy miért választotta Siegfried Mureșant kormányfő-jelöltnek

Indoklása szerint Nicușor Dan azért bízta meg Siegfried Mureșant kormányalakítással, mert jelenleg a liberális európai parlamenti képviselő számíthat a legtöbb parlamenti szavazatra.

Elmondta Nicușor Dan, hogy miért választotta Siegfried Mureșant kormányfő-jelöltnek
Hirdetés
2026. szeptember 19., szombat

Orvvadászat miatt indítottak vizsgálatot ellene, lemondásra kényszerült a marosvásárhelyi RMDSZ-es önkormányzati képviselő

Szombaton lemondott az RMDSZ-es marosvásárhelyi önkormányzati képviselői tisztségéről Csiki Zsolt, aki ellen vizsgálatot indított a rendőrség orvvadászat gyanújával.

Orvvadászat miatt indítottak vizsgálatot ellene, lemondásra kényszerült a marosvásárhelyi RMDSZ-es önkormányzati képviselő
2026. szeptember 19., szombat

Wass Albert szoborként értelmezik a székelyudvarhelyi „Vándor székely”-szobrot, ítéletben kérik az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék.

Wass Albert szoborként értelmezik a székelyudvarhelyi „Vándor székely”-szobrot, ítéletben kérik az eltávolítását
2026. szeptember 19., szombat

Nicușor Dan a közös dróngyártás felgyorsításáról tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel

Nicușor Dan román államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a SAFE-program keretében tervezett közös dróngyártás felgyorsításáról tárgyalt.

Nicușor Dan a közös dróngyártás felgyorsításáról tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel
Hirdetés
2026. szeptember 19., szombat

Siegfried Mureșan nem tervezi visszaadni a kormányalakítási megbízást, az AUR-ral nem tárgyal

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy akkor sem adja vissza a kormányalakítási megbízást, ha az egyeztetések során nem sikerül megszereznie a kormánya beiktatásához szükséges parlamenti többséget.

Siegfried Mureșan nem tervezi visszaadni a kormányalakítási megbízást, az AUR-ral nem tárgyal
2026. szeptember 18., péntek

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását

Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását
2026. szeptember 18., péntek

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas

Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki
2026. szeptember 18., péntek

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány

A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány
2026. szeptember 18., péntek

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint

Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint
Hirdetés