Így védekezzen az életterünkbe sugárzó radioaktív gáz ellen

A radon egy 1900-ban felfedezett nemesgáz, amely a talajban, a levegőben és a vízben található, színtelen, szagtalan,

az emberi szervezet által nem észlelhető, viszont ha a normálnál magasabb értéket ér el egy helyiségben, egészségkárosító hatása van.

Csegzi Sándor fizikus, a marosvásárhelyi Kulturális-Tudományos Egyetem igazgatója évek óta kutatja a radonsugárzást, azokat a helyeket, ahol nagyobb mennyiségben koncentrálódik, illetve keresi a megoldásokat, hogyan lehet ezt megelőzni, illetve kiküszöbölni.

Az Európai Unió arra kötelezi a tagországokat, hogy a radonsugárzásra is figyeljenek oda, és e téren is tegyenek meg mindent az állampolgárok egészségének megőrzése érdekében. A romániai törvényhozás, egyeztetve az uniós előírásokkal, 2018-ban szabályozta a radon megengedett értékeit, ezt kell figyelembe venni építkezéskor, tervezéskor, akár magánházakról van szó, akár intézményekről. Ugyanakkor a régi épületek esetében is meg kell tenni azokat az óvintézkedéseket, amelyek csökkentik a nemesgáz mennyiségét. A radon mértékegysége a Bequerel/köbméter (Bq/köbméter),

a megengedett mennyiség 200, illetve 300 alatti kell legyen egy helyiségben

– hangzott el a megbeszélésen.

A radioaktív gáz, a radon mindenhol jelen van, nem küszöbölhető ki – ismertette Ioan Encian, az országos sugárzás-ellenőrző bizottság elnöke, aki elmondta, speciális szerkezettel mérik a sugárzás mennyiségét. A fizikus rávilágított arra is, hogy első hallásra kissé ellentmondásos az uniós előírás, ugyanis a radon azokban a zárt helyiségekben koncentrálódik, amelyek falai és ablakai hőszigeteltek, ezekre viszont szintén az EU-előírás szerinti energiatakarékosság jegyében van szükség.

„De ez ne bizonytalanítson el senkit, a két dolog nagyon jól megfér egymás mellett,

– tette hozá Encian. A radont az építkezési anyagok is sugározzák, illetve a fürdőszobában keletkező gőz, amit ha a lakás többi helyiségeibe kiengedünk, akkor azokban is megnő a sugárzás.