
Az algák elszaporodása a Szent Anna-tóban a víz elzöldülését eredményezte
Fotó: Pinti Attila
A Szent Anna-tó egyedi természeti értékeinek megmentését vállalta fel Hargita Megye Tanácsa a Csomád–Bálványos Közösségi Turizmusfejlesztési Társulás tagjaként, szakemberek bevonásával. Az e célból készült tanulmányokat szerdán mutatták be.
2020. december 23., 18:392020. december 23., 18:39
Egy több mint százoldalas tanulmány eredményeit ismertette Máthé István kutató biológus, hangsúlyozva, hogy
Közel hetven éven keresztül ugyanolyan állapotok uralkodtak a tóban, ám az utóbbi években az algák elszaporodása és új algafajok megjelenése a víz elszíneződését eredményezte – írja a bemutatón elhangzottakra hivatkozva a megyei önkormányzat sajtószolgálatának közleménye. Ugyancsak az algák elszaporodásával függ össze, hogy a tó átlátszósága idén már két méter alattira csökkent, noha 2012-ben még hat méter körüli volt (a tó fenekéig).
A megnövekedett algamennyiség hátterében az ezüstkárászok megjelenése és elszaporodása áll: a túlszaporodott halállomány felfalta azokat a kis méretű rákokat, amelyek az algákkal táplálkoznak.
A másik tanulmányban a halak eltávolításának módszertanát dolgozták ki. Imecs István halbiológus azokat a lépéseket mutatta be, amelyekkel csökkenteni lehet az ezüstkárász-populációt a tóban.
A szükséges engedélyek megszerzése után jövő év tavaszától kezdődhet el a konkrét munkálat – mondta el Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület vezetője, hozzátéve, a horgászást csak szakembereknek engedik meg, a kifogott halakat pedig a környékbeli halastavakba telepítik.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás