
Nem csökkent a háztáji körülmények között tartott sertések száma, így valószínűleg a disznóvágásoké sem fog. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Várhatóan nem lesz hatással az év végi háztáji disznóvágások számára a hónapok óta tartó afrikai sertéspestiskrízis Hargita és Maros megyében. Azoknak sem aggódniuk, akik az ünnepek előtt szokták megvásárolni a vágásra szánt állatot, hiszen csak a vásárok megtartása tiltott, az állatmozgás nem.
2018. november 25., 09:522018. november 25., 09:52
Nem jellemző Hargita megyére, hogy különösebben csökkent volna a háztáji körülmények között tartott sertések száma az afrikai sertéspestis országos elterjedése óta bevezetett hatósági szigorítások miatt, így
Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője megkeresésünkre elmondta, pontos információik ugyan nincsenek róla, de nem hiszi, hogy említésre méltó különbség lenne a tavalyi és az idei sertésállomány között. A szakhatóság információi szerint a sertéshús-behozatal mértéke sem mutat növekedést az év vége közeledtével.
Noha az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése érdekében nem lehet állatvásárokat szervezni, annak, hogy Hargita megyében nincs ilyen lehetőség, elsősorban az az oka, hogy nincs állategészségügyi engedéllyel rendelkező állatpiac a megyében, és ilyen jellegű kérést sem kapott a szakhatóság – tudtuk meg az igazgatótól. Ladó Zsolt azonban kérdésünkre megjegyezte, ettől függetlenül a korábbi évekhez hasonlóan idén is vásárolhatnak disznót azok, akik vágni szeretnének.
A gazdák között azonban vannak olyanok, akik ódzkodnak a vásárlástól.
– fogalmazott lapunknak a témában egy kisebb gazdatömörülés vezetője korábban. Akkor megjegyezte azt is, hogy szomszédai, ismerősei többsége minden évben egy-három sertést nevel fel, hogy azt majd télen saját fogyasztásra feldolgozza, de idén egyikük sem tart disznót.
Egyébként a trichinellózistesztek száma alapján évente rendszerint mintegy 9 ezer disznót vágnak le Hargita megyében.
Maros megyében idén nemhogy csökkent volna, hanem – a fülszámozások alapján – megduplázódott a sertések száma. Míg tavaly 38 ezer egyedet számlált a magángazdaságokban tartott állomány, idén elérte a 80 ezret. Ez azonban nem valós növekedés, csak pontosabbá vált a nyilvántartás azáltal, hogy a hatósági szigor miatt a gazdák többsége komolyan vette fülszámoztatási kötelezettségét – tájékoztatott Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
A gazdák egymás között köthetnek üzleteket, sőt akár más megyéből is lehet sertést vásárolni, ha az állatnak van fülszáma, a gazda pedig rendelkezik az adásvételhez szükséges állategészségügyi dokumentumokkal – közölte a szakhatóság vezetője.
Vaddisznóhús-szállítmányt fogtak
Mindkét megyében folyamatosan zajlanak az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése érdekében elrendelt hatósági ellenőrzések a rendőrség segítségével. Múlt pénteken a dicsőszentmártoni közlekedésrendészet megállított egy bákói rendszámú gépkocsit, amelyben 460 kilogrammnyi vaddisznóhúst találtak. Mivel a jármű vezetője semmilyen igazoló irattal nem rendelkezett a hús származását illetően, a szállítmányt elkobozták és megsemmisítették – tájékoztatott Kincses Sándor, megjegyezve, hogy ez egyedi eset volt. A Maros megyei szakhatóság mostanáig mintegy 550 házisertés húsából, illetve 400 vaddisznóhúsból vett mintát vizsgáltatott be, egyikben sem mutattak ki afrikai sertéspestist a laborelemzések. Mindeddig Hargita megyét is elkerülte az említett kór, de a hatóságok továbbra is szigorúan ellenőrzik az állat- és húsbehozatalt. A rendőrséggel közösen végzett közúti ellenőrzések folyamatosak, ezeken a hús- és élőállat-szállítmányok dokumentumait vizsgálják meg. Hargita megyében főként hiányos dokumentáció, illetve a fülszám hiánya miatt kellett intézkedniük – tájékoztatott Ladó Zsolt, a Hargita megyei szakhatóság vezetője.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
szóljon hozzá!