
Nem csökkent a háztáji körülmények között tartott sertések száma, így valószínűleg a disznóvágásoké sem fog. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Várhatóan nem lesz hatással az év végi háztáji disznóvágások számára a hónapok óta tartó afrikai sertéspestiskrízis Hargita és Maros megyében. Azoknak sem aggódniuk, akik az ünnepek előtt szokták megvásárolni a vágásra szánt állatot, hiszen csak a vásárok megtartása tiltott, az állatmozgás nem.
2018. november 25., 09:522018. november 25., 09:52
Nem jellemző Hargita megyére, hogy különösebben csökkent volna a háztáji körülmények között tartott sertések száma az afrikai sertéspestis országos elterjedése óta bevezetett hatósági szigorítások miatt, így
Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője megkeresésünkre elmondta, pontos információik ugyan nincsenek róla, de nem hiszi, hogy említésre méltó különbség lenne a tavalyi és az idei sertésállomány között. A szakhatóság információi szerint a sertéshús-behozatal mértéke sem mutat növekedést az év vége közeledtével.
Noha az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése érdekében nem lehet állatvásárokat szervezni, annak, hogy Hargita megyében nincs ilyen lehetőség, elsősorban az az oka, hogy nincs állategészségügyi engedéllyel rendelkező állatpiac a megyében, és ilyen jellegű kérést sem kapott a szakhatóság – tudtuk meg az igazgatótól. Ladó Zsolt azonban kérdésünkre megjegyezte, ettől függetlenül a korábbi évekhez hasonlóan idén is vásárolhatnak disznót azok, akik vágni szeretnének.
A gazdák között azonban vannak olyanok, akik ódzkodnak a vásárlástól.
– fogalmazott lapunknak a témában egy kisebb gazdatömörülés vezetője korábban. Akkor megjegyezte azt is, hogy szomszédai, ismerősei többsége minden évben egy-három sertést nevel fel, hogy azt majd télen saját fogyasztásra feldolgozza, de idén egyikük sem tart disznót.
Egyébként a trichinellózistesztek száma alapján évente rendszerint mintegy 9 ezer disznót vágnak le Hargita megyében.
Maros megyében idén nemhogy csökkent volna, hanem – a fülszámozások alapján – megduplázódott a sertések száma. Míg tavaly 38 ezer egyedet számlált a magángazdaságokban tartott állomány, idén elérte a 80 ezret. Ez azonban nem valós növekedés, csak pontosabbá vált a nyilvántartás azáltal, hogy a hatósági szigor miatt a gazdák többsége komolyan vette fülszámoztatási kötelezettségét – tájékoztatott Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
A gazdák egymás között köthetnek üzleteket, sőt akár más megyéből is lehet sertést vásárolni, ha az állatnak van fülszáma, a gazda pedig rendelkezik az adásvételhez szükséges állategészségügyi dokumentumokkal – közölte a szakhatóság vezetője.
Vaddisznóhús-szállítmányt fogtak
Mindkét megyében folyamatosan zajlanak az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése érdekében elrendelt hatósági ellenőrzések a rendőrség segítségével. Múlt pénteken a dicsőszentmártoni közlekedésrendészet megállított egy bákói rendszámú gépkocsit, amelyben 460 kilogrammnyi vaddisznóhúst találtak. Mivel a jármű vezetője semmilyen igazoló irattal nem rendelkezett a hús származását illetően, a szállítmányt elkobozták és megsemmisítették – tájékoztatott Kincses Sándor, megjegyezve, hogy ez egyedi eset volt. A Maros megyei szakhatóság mostanáig mintegy 550 házisertés húsából, illetve 400 vaddisznóhúsból vett mintát vizsgáltatott be, egyikben sem mutattak ki afrikai sertéspestist a laborelemzések. Mindeddig Hargita megyét is elkerülte az említett kór, de a hatóságok továbbra is szigorúan ellenőrzik az állat- és húsbehozatalt. A rendőrséggel közösen végzett közúti ellenőrzések folyamatosak, ezeken a hús- és élőállat-szállítmányok dokumentumait vizsgálják meg. Hargita megyében főként hiányos dokumentáció, illetve a fülszám hiánya miatt kellett intézkedniük – tájékoztatott Ladó Zsolt, a Hargita megyei szakhatóság vezetője.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
Több százezer ember védelmét biztosítják idén is a csíksomlyói nyeregben a tűzoltók, mentők, csendőrök és rendőrök. Mutatjuk, hol juthatnak segítséghez a zarándokok, és mit tehetnek a rosszullétek megelőzése érdekében.
Újabb elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
Az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS) átutalta az áprilisi gyermeknevelési pótlékok (gyerekpénz) kifizetéséhez szükséges összeget.
A heves esőzések és a patakokban felgyűlt hordalék miatt zavarossá vált a csapvíz Kovásznán, Barátoson, Pákén és Orbaiteleken. A szolgáltató ellenőrzi a vízminőséget, és arra kéri a lakókat, hogy a biztonság kedvéért egyelőre ne fogyasszanak belőle.
szóljon hozzá!