
Nem csökkent a háztáji körülmények között tartott sertések száma, így valószínűleg a disznóvágásoké sem fog. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Várhatóan nem lesz hatással az év végi háztáji disznóvágások számára a hónapok óta tartó afrikai sertéspestiskrízis Hargita és Maros megyében. Azoknak sem aggódniuk, akik az ünnepek előtt szokták megvásárolni a vágásra szánt állatot, hiszen csak a vásárok megtartása tiltott, az állatmozgás nem.
2018. november 25., 09:522018. november 25., 09:52
Nem jellemző Hargita megyére, hogy különösebben csökkent volna a háztáji körülmények között tartott sertések száma az afrikai sertéspestis országos elterjedése óta bevezetett hatósági szigorítások miatt, így
Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője megkeresésünkre elmondta, pontos információik ugyan nincsenek róla, de nem hiszi, hogy említésre méltó különbség lenne a tavalyi és az idei sertésállomány között. A szakhatóság információi szerint a sertéshús-behozatal mértéke sem mutat növekedést az év vége közeledtével.
Noha az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése érdekében nem lehet állatvásárokat szervezni, annak, hogy Hargita megyében nincs ilyen lehetőség, elsősorban az az oka, hogy nincs állategészségügyi engedéllyel rendelkező állatpiac a megyében, és ilyen jellegű kérést sem kapott a szakhatóság – tudtuk meg az igazgatótól. Ladó Zsolt azonban kérdésünkre megjegyezte, ettől függetlenül a korábbi évekhez hasonlóan idén is vásárolhatnak disznót azok, akik vágni szeretnének.
A gazdák között azonban vannak olyanok, akik ódzkodnak a vásárlástól.
– fogalmazott lapunknak a témában egy kisebb gazdatömörülés vezetője korábban. Akkor megjegyezte azt is, hogy szomszédai, ismerősei többsége minden évben egy-három sertést nevel fel, hogy azt majd télen saját fogyasztásra feldolgozza, de idén egyikük sem tart disznót.
Egyébként a trichinellózistesztek száma alapján évente rendszerint mintegy 9 ezer disznót vágnak le Hargita megyében.
Maros megyében idén nemhogy csökkent volna, hanem – a fülszámozások alapján – megduplázódott a sertések száma. Míg tavaly 38 ezer egyedet számlált a magángazdaságokban tartott állomány, idén elérte a 80 ezret. Ez azonban nem valós növekedés, csak pontosabbá vált a nyilvántartás azáltal, hogy a hatósági szigor miatt a gazdák többsége komolyan vette fülszámoztatási kötelezettségét – tájékoztatott Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
A gazdák egymás között köthetnek üzleteket, sőt akár más megyéből is lehet sertést vásárolni, ha az állatnak van fülszáma, a gazda pedig rendelkezik az adásvételhez szükséges állategészségügyi dokumentumokkal – közölte a szakhatóság vezetője.
Vaddisznóhús-szállítmányt fogtak
Mindkét megyében folyamatosan zajlanak az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése érdekében elrendelt hatósági ellenőrzések a rendőrség segítségével. Múlt pénteken a dicsőszentmártoni közlekedésrendészet megállított egy bákói rendszámú gépkocsit, amelyben 460 kilogrammnyi vaddisznóhúst találtak. Mivel a jármű vezetője semmilyen igazoló irattal nem rendelkezett a hús származását illetően, a szállítmányt elkobozták és megsemmisítették – tájékoztatott Kincses Sándor, megjegyezve, hogy ez egyedi eset volt. A Maros megyei szakhatóság mostanáig mintegy 550 házisertés húsából, illetve 400 vaddisznóhúsból vett mintát vizsgáltatott be, egyikben sem mutattak ki afrikai sertéspestist a laborelemzések. Mindeddig Hargita megyét is elkerülte az említett kór, de a hatóságok továbbra is szigorúan ellenőrzik az állat- és húsbehozatalt. A rendőrséggel közösen végzett közúti ellenőrzések folyamatosak, ezeken a hús- és élőállat-szállítmányok dokumentumait vizsgálják meg. Hargita megyében főként hiányos dokumentáció, illetve a fülszám hiánya miatt kellett intézkedniük – tájékoztatott Ladó Zsolt, a Hargita megyei szakhatóság vezetője.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint alapos elemzésre van szükség az üzemanyagárak esetleges hatósági korlátozása előtt, mert az állami beavatkozásoknak nem várt mellékhatásaik is lehetnek.
Tusnádfürdő balneológiai hagyományai ma is élnek: a Hotel Tusnád kezelőbázisán a természetes gyógytényezők és a modern fizioterápia segítik a mozgásszervi és keringési betegségek kezelését – sok vendég már évtizedek óta visszajár a kúrákra.
Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.
Idén majdnem három hónapig tart az egységes mezőgazdasági támogatások kérelmezési időszaka. Hétfőtől 79 féle juttatásra nyújthatnak be támogatásigénylést a gazdák az APIA-hoz.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
szóljon hozzá!