
Nem csökkent a háztáji körülmények között tartott sertések száma, így valószínűleg a disznóvágásoké sem fog. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Várhatóan nem lesz hatással az év végi háztáji disznóvágások számára a hónapok óta tartó afrikai sertéspestiskrízis Hargita és Maros megyében. Azoknak sem aggódniuk, akik az ünnepek előtt szokták megvásárolni a vágásra szánt állatot, hiszen csak a vásárok megtartása tiltott, az állatmozgás nem.
2018. november 25., 09:522018. november 25., 09:52
Nem jellemző Hargita megyére, hogy különösebben csökkent volna a háztáji körülmények között tartott sertések száma az afrikai sertéspestis országos elterjedése óta bevezetett hatósági szigorítások miatt, így
Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője megkeresésünkre elmondta, pontos információik ugyan nincsenek róla, de nem hiszi, hogy említésre méltó különbség lenne a tavalyi és az idei sertésállomány között. A szakhatóság információi szerint a sertéshús-behozatal mértéke sem mutat növekedést az év vége közeledtével.
Noha az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése érdekében nem lehet állatvásárokat szervezni, annak, hogy Hargita megyében nincs ilyen lehetőség, elsősorban az az oka, hogy nincs állategészségügyi engedéllyel rendelkező állatpiac a megyében, és ilyen jellegű kérést sem kapott a szakhatóság – tudtuk meg az igazgatótól. Ladó Zsolt azonban kérdésünkre megjegyezte, ettől függetlenül a korábbi évekhez hasonlóan idén is vásárolhatnak disznót azok, akik vágni szeretnének.
A gazdák között azonban vannak olyanok, akik ódzkodnak a vásárlástól.
– fogalmazott lapunknak a témában egy kisebb gazdatömörülés vezetője korábban. Akkor megjegyezte azt is, hogy szomszédai, ismerősei többsége minden évben egy-három sertést nevel fel, hogy azt majd télen saját fogyasztásra feldolgozza, de idén egyikük sem tart disznót.
Egyébként a trichinellózistesztek száma alapján évente rendszerint mintegy 9 ezer disznót vágnak le Hargita megyében.
Maros megyében idén nemhogy csökkent volna, hanem – a fülszámozások alapján – megduplázódott a sertések száma. Míg tavaly 38 ezer egyedet számlált a magángazdaságokban tartott állomány, idén elérte a 80 ezret. Ez azonban nem valós növekedés, csak pontosabbá vált a nyilvántartás azáltal, hogy a hatósági szigor miatt a gazdák többsége komolyan vette fülszámoztatási kötelezettségét – tájékoztatott Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
A gazdák egymás között köthetnek üzleteket, sőt akár más megyéből is lehet sertést vásárolni, ha az állatnak van fülszáma, a gazda pedig rendelkezik az adásvételhez szükséges állategészségügyi dokumentumokkal – közölte a szakhatóság vezetője.
Vaddisznóhús-szállítmányt fogtak
Mindkét megyében folyamatosan zajlanak az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése érdekében elrendelt hatósági ellenőrzések a rendőrség segítségével. Múlt pénteken a dicsőszentmártoni közlekedésrendészet megállított egy bákói rendszámú gépkocsit, amelyben 460 kilogrammnyi vaddisznóhúst találtak. Mivel a jármű vezetője semmilyen igazoló irattal nem rendelkezett a hús származását illetően, a szállítmányt elkobozták és megsemmisítették – tájékoztatott Kincses Sándor, megjegyezve, hogy ez egyedi eset volt. A Maros megyei szakhatóság mostanáig mintegy 550 házisertés húsából, illetve 400 vaddisznóhúsból vett mintát vizsgáltatott be, egyikben sem mutattak ki afrikai sertéspestist a laborelemzések. Mindeddig Hargita megyét is elkerülte az említett kór, de a hatóságok továbbra is szigorúan ellenőrzik az állat- és húsbehozatalt. A rendőrséggel közösen végzett közúti ellenőrzések folyamatosak, ezeken a hús- és élőállat-szállítmányok dokumentumait vizsgálják meg. Hargita megyében főként hiányos dokumentáció, illetve a fülszám hiánya miatt kellett intézkedniük – tájékoztatott Ladó Zsolt, a Hargita megyei szakhatóság vezetője.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!