
Nem csökkent a háztáji körülmények között tartott sertések száma, így valószínűleg a disznóvágásoké sem fog. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Várhatóan nem lesz hatással az év végi háztáji disznóvágások számára a hónapok óta tartó afrikai sertéspestiskrízis Hargita és Maros megyében. Azoknak sem aggódniuk, akik az ünnepek előtt szokták megvásárolni a vágásra szánt állatot, hiszen csak a vásárok megtartása tiltott, az állatmozgás nem.
2018. november 25., 09:522018. november 25., 09:52
Nem jellemző Hargita megyére, hogy különösebben csökkent volna a háztáji körülmények között tartott sertések száma az afrikai sertéspestis országos elterjedése óta bevezetett hatósági szigorítások miatt, így
Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője megkeresésünkre elmondta, pontos információik ugyan nincsenek róla, de nem hiszi, hogy említésre méltó különbség lenne a tavalyi és az idei sertésállomány között. A szakhatóság információi szerint a sertéshús-behozatal mértéke sem mutat növekedést az év vége közeledtével.
Noha az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése érdekében nem lehet állatvásárokat szervezni, annak, hogy Hargita megyében nincs ilyen lehetőség, elsősorban az az oka, hogy nincs állategészségügyi engedéllyel rendelkező állatpiac a megyében, és ilyen jellegű kérést sem kapott a szakhatóság – tudtuk meg az igazgatótól. Ladó Zsolt azonban kérdésünkre megjegyezte, ettől függetlenül a korábbi évekhez hasonlóan idén is vásárolhatnak disznót azok, akik vágni szeretnének.
A gazdák között azonban vannak olyanok, akik ódzkodnak a vásárlástól.
– fogalmazott lapunknak a témában egy kisebb gazdatömörülés vezetője korábban. Akkor megjegyezte azt is, hogy szomszédai, ismerősei többsége minden évben egy-három sertést nevel fel, hogy azt majd télen saját fogyasztásra feldolgozza, de idén egyikük sem tart disznót.
Egyébként a trichinellózistesztek száma alapján évente rendszerint mintegy 9 ezer disznót vágnak le Hargita megyében.
Maros megyében idén nemhogy csökkent volna, hanem – a fülszámozások alapján – megduplázódott a sertések száma. Míg tavaly 38 ezer egyedet számlált a magángazdaságokban tartott állomány, idén elérte a 80 ezret. Ez azonban nem valós növekedés, csak pontosabbá vált a nyilvántartás azáltal, hogy a hatósági szigor miatt a gazdák többsége komolyan vette fülszámoztatási kötelezettségét – tájékoztatott Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
A gazdák egymás között köthetnek üzleteket, sőt akár más megyéből is lehet sertést vásárolni, ha az állatnak van fülszáma, a gazda pedig rendelkezik az adásvételhez szükséges állategészségügyi dokumentumokkal – közölte a szakhatóság vezetője.
Vaddisznóhús-szállítmányt fogtak
Mindkét megyében folyamatosan zajlanak az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése érdekében elrendelt hatósági ellenőrzések a rendőrség segítségével. Múlt pénteken a dicsőszentmártoni közlekedésrendészet megállított egy bákói rendszámú gépkocsit, amelyben 460 kilogrammnyi vaddisznóhúst találtak. Mivel a jármű vezetője semmilyen igazoló irattal nem rendelkezett a hús származását illetően, a szállítmányt elkobozták és megsemmisítették – tájékoztatott Kincses Sándor, megjegyezve, hogy ez egyedi eset volt. A Maros megyei szakhatóság mostanáig mintegy 550 házisertés húsából, illetve 400 vaddisznóhúsból vett mintát vizsgáltatott be, egyikben sem mutattak ki afrikai sertéspestist a laborelemzések. Mindeddig Hargita megyét is elkerülte az említett kór, de a hatóságok továbbra is szigorúan ellenőrzik az állat- és húsbehozatalt. A rendőrséggel közösen végzett közúti ellenőrzések folyamatosak, ezeken a hús- és élőállat-szállítmányok dokumentumait vizsgálják meg. Hargita megyében főként hiányos dokumentáció, illetve a fülszám hiánya miatt kellett intézkedniük – tájékoztatott Ladó Zsolt, a Hargita megyei szakhatóság vezetője.
Ismét Ro-Alert riasztást kaptak a fitódiak kedden, kevéssel hét óra előtt ugyanis hétfőhöz hasonlóan medve járt a településen.
Megválasztották Fejes Pétert legfőbb ügyésznek a parlamenti képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.
szóljon hozzá!