
Fotó: Gergely Imre
A 32. Bolyai Nyári Akadémia részeként Gyergyószentmiklós ad otthont a római katolikus vallástanárok országos továbbképzőjének. A mérés, értékelés és fejlesztés témaköre szerepel a középpontban, ami sajátos kérdéseket is felvet.
2024. július 22., 18:002024. július 22., 18:00
A gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templomban tartott szentmisével indult a Megújuló hitoktató – megújuló hitoktatás mottóval zajló egyhetes képzés, amelynek a Salamon Ernő Gimnázium a házigazdája.
Az erdélyi magyar pedagógusok társadalmából itt a római katolikus vallástanárok találkoznak, és új ismereteket szerezve készülnek a következő tanévre – mondta Ferenczi Attila, a gimnázium igazgatója, aki arra is rámutatott, hogy miután egy éve Temesváron átvették a stafétát a korábbi házigazdától,
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség által szervezett és a 32. Bolyai Nyári Akadémia keretében zajló képzés megnyitóján Péter Boglárka programkoordinátor és Ozsváth Judith szekciófelelős is kiemelte, a vallástanárok különleges helyzetben vannak az átadott ismeretek felmérése és értékelése terén. Részben, mert nem vizsgatantárgyról van szó, és mert a vallásoktató feladata egyben a szeretet átadása is.
– ilyen kérdésekről is szó lesz az egyhetes képzéssorozat alatt.
A megnyitón Péter Boglárka emlékeztetett, a Bolyai Nyári Akadémiát a rendszerváltás utáni egyik első magyar értelmiségi összefogás indította el, és örvendetes, hogy ma is létezik, idén már a 32. kiadásánál tart.
Gál László főegyházmegyei főtanfelügyelő kifejtette, örül, hogy a gyergyószentmiklósi esemény résztvevői között két, majdnem pályakezdő fiatal is van, de ugyanakkor szomorú is, hogy többségükben az idősebbek használják ki a lehetőséget a képzésre, a fiatalok nem igazán jönnek. Ezen kellene valahogy változtatni – szögezte le.
Lakatos Mihály, az RMPSZ területi képviselője humoros hangulatú köszöntőjében így fogalmazott: „Ahogy a jó pap, úgy a jó tanár is holtig tanul. Hogy a rossz pap, vagy a rossz tanár mit csinál, azt nem tudjuk, mert ilyen nincs.”
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Elkezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei iskolák 22. találkozója. Kilenc intézmény tanárai és diákjai gyűltek össze, hogy közösen idézzék fel a Bolyaiak örökségét, megismerjék egymás kultúráját.
Közzétette a levélszavazatok legfrissebb adatait a Nemzeti Választási Iroda: eddig több mint 355 ezer levélszavazat érkezett be, ezek döntő többségét már fel is dolgozták.
Szerdán és csütörtökön is csökkent az üzemanyag ára a romániai töltőállomásokon a kőolaj világpiaci árának csökkenése következtében. Csütörtöktől a Petrom és az OMV kutakon is olcsóbban lehet tankolni az előző napokhoz képest.
Nem kényszerül elbocsátásokra Hargita Megye Tanácsa, miután az intézményt már tavaly nyáron átszervezték. Így az új közigazgatási reform nem érinti a működésüket: a sürgősségi kormányrendelet által előírt keretszámba „kényelmesen” beleférnek.
Huszonöt kutyát találtak a hatóságok egy bukaresti, negyedik kerületi tömbházlakásban – tájékoztatott szerdán a kóbor kutyákkal foglalkozó állatvédelmi felügyelet (ASPA).
Megérkeztek a próbaérettségi eredményei: Maros megyében a vizsgázók valamivel több mint fele átment, míg Háromszéken a részvétel hiányosságai torzítják az összképet. Hargita megyében nem készült nyilvános összesítés.
Telefonon tárgyalt szerdán Ilie Bolojan kormányfő Magyarország megválasztott miniszterelnökével, Magyar Péterrel.
szóljon hozzá!