
Fotó: Gergely Imre
A 32. Bolyai Nyári Akadémia részeként Gyergyószentmiklós ad otthont a római katolikus vallástanárok országos továbbképzőjének. A mérés, értékelés és fejlesztés témaköre szerepel a középpontban, ami sajátos kérdéseket is felvet.
2024. július 22., 18:002024. július 22., 18:00
A gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templomban tartott szentmisével indult a Megújuló hitoktató – megújuló hitoktatás mottóval zajló egyhetes képzés, amelynek a Salamon Ernő Gimnázium a házigazdája.
Az erdélyi magyar pedagógusok társadalmából itt a római katolikus vallástanárok találkoznak, és új ismereteket szerezve készülnek a következő tanévre – mondta Ferenczi Attila, a gimnázium igazgatója, aki arra is rámutatott, hogy miután egy éve Temesváron átvették a stafétát a korábbi házigazdától,
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség által szervezett és a 32. Bolyai Nyári Akadémia keretében zajló képzés megnyitóján Péter Boglárka programkoordinátor és Ozsváth Judith szekciófelelős is kiemelte, a vallástanárok különleges helyzetben vannak az átadott ismeretek felmérése és értékelése terén. Részben, mert nem vizsgatantárgyról van szó, és mert a vallásoktató feladata egyben a szeretet átadása is.
– ilyen kérdésekről is szó lesz az egyhetes képzéssorozat alatt.
A megnyitón Péter Boglárka emlékeztetett, a Bolyai Nyári Akadémiát a rendszerváltás utáni egyik első magyar értelmiségi összefogás indította el, és örvendetes, hogy ma is létezik, idén már a 32. kiadásánál tart.
Gál László főegyházmegyei főtanfelügyelő kifejtette, örül, hogy a gyergyószentmiklósi esemény résztvevői között két, majdnem pályakezdő fiatal is van, de ugyanakkor szomorú is, hogy többségükben az idősebbek használják ki a lehetőséget a képzésre, a fiatalok nem igazán jönnek. Ezen kellene valahogy változtatni – szögezte le.
Lakatos Mihály, az RMPSZ területi képviselője humoros hangulatú köszöntőjében így fogalmazott: „Ahogy a jó pap, úgy a jó tanár is holtig tanul. Hogy a rossz pap, vagy a rossz tanár mit csinál, azt nem tudjuk, mert ilyen nincs.”
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
szóljon hozzá!