
Fotó: Gergely Imre
A 32. Bolyai Nyári Akadémia részeként Gyergyószentmiklós ad otthont a római katolikus vallástanárok országos továbbképzőjének. A mérés, értékelés és fejlesztés témaköre szerepel a középpontban, ami sajátos kérdéseket is felvet.
2024. július 22., 18:002024. július 22., 18:00
A gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templomban tartott szentmisével indult a Megújuló hitoktató – megújuló hitoktatás mottóval zajló egyhetes képzés, amelynek a Salamon Ernő Gimnázium a házigazdája.
Az erdélyi magyar pedagógusok társadalmából itt a római katolikus vallástanárok találkoznak, és új ismereteket szerezve készülnek a következő tanévre – mondta Ferenczi Attila, a gimnázium igazgatója, aki arra is rámutatott, hogy miután egy éve Temesváron átvették a stafétát a korábbi házigazdától,
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség által szervezett és a 32. Bolyai Nyári Akadémia keretében zajló képzés megnyitóján Péter Boglárka programkoordinátor és Ozsváth Judith szekciófelelős is kiemelte, a vallástanárok különleges helyzetben vannak az átadott ismeretek felmérése és értékelése terén. Részben, mert nem vizsgatantárgyról van szó, és mert a vallásoktató feladata egyben a szeretet átadása is.
– ilyen kérdésekről is szó lesz az egyhetes képzéssorozat alatt.
A megnyitón Péter Boglárka emlékeztetett, a Bolyai Nyári Akadémiát a rendszerváltás utáni egyik első magyar értelmiségi összefogás indította el, és örvendetes, hogy ma is létezik, idén már a 32. kiadásánál tart.
Gál László főegyházmegyei főtanfelügyelő kifejtette, örül, hogy a gyergyószentmiklósi esemény résztvevői között két, majdnem pályakezdő fiatal is van, de ugyanakkor szomorú is, hogy többségükben az idősebbek használják ki a lehetőséget a képzésre, a fiatalok nem igazán jönnek. Ezen kellene valahogy változtatni – szögezte le.
Lakatos Mihály, az RMPSZ területi képviselője humoros hangulatú köszöntőjében így fogalmazott: „Ahogy a jó pap, úgy a jó tanár is holtig tanul. Hogy a rossz pap, vagy a rossz tanár mit csinál, azt nem tudjuk, mert ilyen nincs.”
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
szóljon hozzá!