Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:58

Már nem penészes falak közt tárolják a liszteszsákokat – javuló élelmiszer-biztonság

20:33

Bukovinai szezonzáró: királycsinálók lesznek a háromszéki csapatok a 3. Ligában

20:24

Elmondták a véleményüket az emberek az adóhatóság szolgáltatásairól

20:09

Az ivóvíz tiszta, több kút viszont erősen fertőzött Kézdivásárhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Látványos az építkezés az A8-as autópályán, de kérdéses az év végi átadás

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Hogyan ír a költő?

Fotó: Dávid Anna Júlia

Hogyan lehet bekerülni a fiatal írók közé, vajon vannak-e áthúzások egy költő vázlatain és milyen elfeledett költőóriásokat tart számon a két vendég. Többek közt ezekről faggatta Muszka Sándort és Korpa Tamást Murányi Sándor Olivér a Magyar Költészet Napjának ünneplésére szervezett irodalom esten csütörtökön a székelyudvarhelyi G. Cafféban.

Dávid Anna Júlia

2017. április 17., 11:552017. április 17., 11:55

Korpa Tamás felvidéki származású költő, az elmúlt évben jelent meg két kötete, s ugyanebben az évben a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ) elnökévé is választották. Murányi kérésére bemutatta az irodalmi szervezet tevékenységét, elmondta, hogy egyike négy reprezentatív írószervezetnek, s egyik ars poétikájuk, hogy

a tehetségeket összegyűjtse, felépítse, kiadja munkáikat határon innen és túl.

Az est folyamán a költők számos verset olvastak fel sajátjaikból

Fotó: Dávid Anna Júlia

Az első magyarországi szervezetként tarthatjuk számon, ami határon túli íróknak is teljes jogú tagságot biztosított, azóta többen is csatlakoztak hozzájuk. Most több mint háromszáz tagot tartanak számon, köztük vannak szépírók, kritikusok, egyetemi tanárok, kulturális újságírók, rendezvényszervezők. Korpa azt is elárulta, hogy generációváltás zajlik a FISZ-ben, új szerzőket is keresnek. Murányi kérdésére az is kiderült, hogy

ahhoz, hogy valaki jelentkezhessen, a szövetségben nevesebb folyóiratokban kell publikálnia.

Nincs új a nap alatt

Muszka Sándor kézdivásárhelyi költőről Murányi elmondta, hogy a kortárs erdélyi magyar irodalom egyik legtermékenyebb szerzője. Majd, a lehet-e újat írni még kérdéskört igyekeztek körbejárni. Hogyan dolgozik egy kortárs költő, vannak-e áthúzások, javítások kérdése került terítékre? – ezek a kérdések is felmerültek.

Fotó: Dávid Anna Júlia

Muszka Sándor elmondta, hogy „olyan is van, hogy az egész egy nagy áthúzás”,

szerinte csak a dilettánsok gondolják, hogy úgy szép, ahogy van, sok munka van egy-egy szöveggel.

Korpa Tamás is kézzel ír, jegyzetfüzetet használ, s csak akkor fog neki verseinek, mikor már megérett benne, így kevesebb az áthúzás kézirataiban.

Prózát írni nehezebb

A prózaírás és költészet viszonyáról is szó esett, s mindkét költő osztotta azt a véleményt, hogy a regényíráshoz több ötlet és kitartás kell, mint egy-egy rövidebb műfajhoz. Muszka saját prózaírói munkásságára úgy tekint, hogy: „addig hülyéskedtem, míg úgy maradtam”, magát botcsinálta prózaírónak, megélhetési bűnözőnek nevezi.

Akiket elfelejtettünk

Az irodalomban méltatlanul háttérbe szorult kedvenceikről is kérdezte Murányi a költőket, Muszka kedvence a marosvásárhelyi Szőcs Kálmán, míg Korpa a Lászlóffy fivéreket említette. S még az is kiderült, hogy Hervay Gizella éppen reneszánszát él a kolozsvári irodalmárok körében.