
Fotó: Dávid Anna Júlia
Hogyan lehet bekerülni a fiatal írók közé, vajon vannak-e áthúzások egy költő vázlatain és milyen elfeledett költőóriásokat tart számon a két vendég. Többek közt ezekről faggatta Muszka Sándort és Korpa Tamást Murányi Sándor Olivér a Magyar Költészet Napjának ünneplésére szervezett irodalom esten csütörtökön a székelyudvarhelyi G. Cafféban.
2017. április 17., 11:552017. április 17., 11:55
Korpa Tamás felvidéki származású költő, az elmúlt évben jelent meg két kötete, s ugyanebben az évben a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ) elnökévé is választották. Murányi kérésére bemutatta az irodalmi szervezet tevékenységét, elmondta, hogy egyike négy reprezentatív írószervezetnek, s egyik ars poétikájuk, hogy
Az est folyamán a költők számos verset olvastak fel sajátjaikból
Fotó: Dávid Anna Júlia
Az első magyarországi szervezetként tarthatjuk számon, ami határon túli íróknak is teljes jogú tagságot biztosított, azóta többen is csatlakoztak hozzájuk. Most több mint háromszáz tagot tartanak számon, köztük vannak szépírók, kritikusok, egyetemi tanárok, kulturális újságírók, rendezvényszervezők. Korpa azt is elárulta, hogy generációváltás zajlik a FISZ-ben, új szerzőket is keresnek. Murányi kérdésére az is kiderült, hogy
Muszka Sándor kézdivásárhelyi költőről Murányi elmondta, hogy a kortárs erdélyi magyar irodalom egyik legtermékenyebb szerzője. Majd, a lehet-e újat írni még kérdéskört igyekeztek körbejárni. Hogyan dolgozik egy kortárs költő, vannak-e áthúzások, javítások kérdése került terítékre? – ezek a kérdések is felmerültek.
Fotó: Dávid Anna Júlia
Muszka Sándor elmondta, hogy „olyan is van, hogy az egész egy nagy áthúzás”,
Korpa Tamás is kézzel ír, jegyzetfüzetet használ, s csak akkor fog neki verseinek, mikor már megérett benne, így kevesebb az áthúzás kézirataiban.
A prózaírás és költészet viszonyáról is szó esett, s mindkét költő osztotta azt a véleményt, hogy a regényíráshoz több ötlet és kitartás kell, mint egy-egy rövidebb műfajhoz. Muszka saját prózaírói munkásságára úgy tekint, hogy: „addig hülyéskedtem, míg úgy maradtam”, magát botcsinálta prózaírónak, megélhetési bűnözőnek nevezi.
Az irodalomban méltatlanul háttérbe szorult kedvenceikről is kérdezte Murányi a költőket, Muszka kedvence a marosvásárhelyi Szőcs Kálmán, míg Korpa a Lászlóffy fivéreket említette. S még az is kiderült, hogy Hervay Gizella éppen reneszánszát él a kolozsvári irodalmárok körében.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!