Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:11

Jég alól szedték ki a Marosból

12:04

Egyhamar nem nézhetjük a nagy kézilabdatornákat a román sportcsatornákon

11:59

Időjárási figyelmeztető: hó és szél ma és holnap

11:42

Több Hargita megyei sípálya is nyitva van

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Beköszönt az igazi tél: erős szél és havazás, a hegyekben hóviharok várhatók

Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván

Halálos tűzeset történt Hargita megyében: egy idős férfi életét vesztette

Kászonjakabfalvi tűzesetek: egy személyre terelődik a gyújtogatás gyanúja, de bizonyíték nincs

Csíkszeredában nemcsak adót emeltek, hanem Udvarhely mintájára még egyet visszavezettek

Az utolsó pillanatban közölték: nem adnak engedélyt a tűzijátékra Csíkszeredában

Készülnek a csíkszeredai Dracula Park tervei

Mutatjuk, hogy mennyi adót fognak fizetni a székelyudvarhelyiek

Bolojan: 2026 sem lesz könnyű, de ha a kijelölt pályán marad Románia, akkor jobb év lesz az ideinél

Hogyan ír a költő?

Fotó: Dávid Anna Júlia

Hogyan lehet bekerülni a fiatal írók közé, vajon vannak-e áthúzások egy költő vázlatain és milyen elfeledett költőóriásokat tart számon a két vendég. Többek közt ezekről faggatta Muszka Sándort és Korpa Tamást Murányi Sándor Olivér a Magyar Költészet Napjának ünneplésére szervezett irodalom esten csütörtökön a székelyudvarhelyi G. Cafféban.

Dávid Anna Júlia

2017. április 17., 11:552017. április 17., 11:55

Korpa Tamás felvidéki származású költő, az elmúlt évben jelent meg két kötete, s ugyanebben az évben a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ) elnökévé is választották. Murányi kérésére bemutatta az irodalmi szervezet tevékenységét, elmondta, hogy egyike négy reprezentatív írószervezetnek, s egyik ars poétikájuk, hogy

a tehetségeket összegyűjtse, felépítse, kiadja munkáikat határon innen és túl.

Az est folyamán a költők számos verset olvastak fel sajátjaikból

Fotó: Dávid Anna Júlia

Az első magyarországi szervezetként tarthatjuk számon, ami határon túli íróknak is teljes jogú tagságot biztosított, azóta többen is csatlakoztak hozzájuk. Most több mint háromszáz tagot tartanak számon, köztük vannak szépírók, kritikusok, egyetemi tanárok, kulturális újságírók, rendezvényszervezők. Korpa azt is elárulta, hogy generációváltás zajlik a FISZ-ben, új szerzőket is keresnek. Murányi kérdésére az is kiderült, hogy

ahhoz, hogy valaki jelentkezhessen, a szövetségben nevesebb folyóiratokban kell publikálnia.

Nincs új a nap alatt

Muszka Sándor kézdivásárhelyi költőről Murányi elmondta, hogy a kortárs erdélyi magyar irodalom egyik legtermékenyebb szerzője. Majd, a lehet-e újat írni még kérdéskört igyekeztek körbejárni. Hogyan dolgozik egy kortárs költő, vannak-e áthúzások, javítások kérdése került terítékre? – ezek a kérdések is felmerültek.

Fotó: Dávid Anna Júlia

Muszka Sándor elmondta, hogy „olyan is van, hogy az egész egy nagy áthúzás”,

szerinte csak a dilettánsok gondolják, hogy úgy szép, ahogy van, sok munka van egy-egy szöveggel.

Korpa Tamás is kézzel ír, jegyzetfüzetet használ, s csak akkor fog neki verseinek, mikor már megérett benne, így kevesebb az áthúzás kézirataiban.

Prózát írni nehezebb

A prózaírás és költészet viszonyáról is szó esett, s mindkét költő osztotta azt a véleményt, hogy a regényíráshoz több ötlet és kitartás kell, mint egy-egy rövidebb műfajhoz. Muszka saját prózaírói munkásságára úgy tekint, hogy: „addig hülyéskedtem, míg úgy maradtam”, magát botcsinálta prózaírónak, megélhetési bűnözőnek nevezi.

Akiket elfelejtettünk

Az irodalomban méltatlanul háttérbe szorult kedvenceikről is kérdezte Murányi a költőket, Muszka kedvence a marosvásárhelyi Szőcs Kálmán, míg Korpa a Lászlóffy fivéreket említette. S még az is kiderült, hogy Hervay Gizella éppen reneszánszát él a kolozsvári irodalmárok körében.