
Jellemzően azokon a vidéki településeken nincs érdeklődés a védőoltás iránt, ahol amúgy is alacsony az átoltottsági arány. Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Kevesebb mint ezren oltatták be magukat Hargita megye vidéki településein a hónap eleje óta zajló helyszíni immunizálások alkalmával. A védőoltás iránti igény jellemzően éppen azokon a településeken a legkisebb, ahol amúgy is alacsony az átoltottsági arány. A községek nagy részében a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője által felajánlott tanácsadásra, tájékoztató előadásokra sem tartanak igényt.
2021. július 21., 08:482021. július 21., 08:48
2021. július 21., 10:032021. július 21., 10:03
Múlt hét közepéig összesen 716-an oltatták be magukat a koronavírus ellen abban a 43 Hargita megyei községben, ahol a mobil oltócsapatok jártak a hónap eleje óta. A helyszíni immunizálásokat azért szervezik meg országszerte a prefektusi hivatalok a megyei egészségügyi igazgatóságokkal és a helyi önkormányzatokkal közösen, hogy a vidéki lakosság helyben hozzáférjen a védőoltásokhoz. Ez azonban számos településen nem sokat lendített az átoltottsági arányon, tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjétől, aki elmondta, az oltás iránti igényeket tekintve nagyon vegyesek a tapasztalataik a vidéki települések esetében.
– vélekedett Tar Gyöngyi. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy volt olyan polgármester, aki megsértődött azon, hogy korábban a településvezetők felelősségét hangsúlyozta a helyszíni immunizálás sikeressége vagy sikertelensége vonatkozásában, pedig a pozitív példák – Csíkdánfalva, Csíkszentdomokos vagy Csíkmadaras – azt mutatják, hogy ott valamit jól csináltak a polgármesterek. Máshol viszont előfordult, hogy akkor jutott eszébe a településvezetés képviselőinek, hogy hozni kellene egy hűtőszekrényt az ideiglenes oltóközpontba, amikor az egészségügyi személyzet megérkezett az oltóanyagokkal. Ebből tanulva azóta az immunizálást megelőzően a helyszínen leellenőrzik a körülményeket. Tar Gyöngyi kitért arra is, hogy
Azonban két települést leszámítva nem tartottak erre igényt a polgármesterek, még azokban a községekben sem, ahol az átoltottsági arány is alacsony és a helyszíni immunizálás iránt sem mutatott érdeklődést a lakosság.
A hónap eleje óta zajló vidéki immunizálás adataival kapcsolatban a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője érdeklődésünkre még elmondta, voltak olyan települések – például Gyergyóalfalu, Etéd, Gyergyótölgyes, Vasláb vagy Nagygalambfalva –, ahol egyetlen helybéli sem jelentkezett az immunizálásra. A pozitív példák közé a korábban említett Csíkdánfalva tartozik, ahol a vidéki oltáskampány felvezetőjeként először szervezték meg az immunizálást és ahol százan oltatták be magukat egy nap alatt, vagy Csíkszentdomokos, ahol 120-an igényelték az oltást, illetve Csíkmadaras is, ahol több mint hetvenen jelentkeztek. Egyébként
A mobil oltócsapatok szerdán Csíkszentimrén és Székelyvarságon tartanak helyszíni immunizálást, csütörtökön Kányádban, pénteken pedig Tusnádon és Zetelakán. Ezzel azonban még nem ér véget a vidéki oltáskampány, hiszen 21 nap után visszatérnek a mobil oltócsapatok azokra a településekre, ahol be kell adják a Pfizer emlékeztető oltását azoknak, akik korábban ezt a védőoltást választották.
Behúzták a farsangot szombat délben Kézdivásárhelyen. Az alakoskodás lakodalmi mentként indult, medveébresztésbe csapott át, végül temetésbe torkollott a céhes város főterén.
A szilágycsehi református templom tornyának kedd esti összeomlása előtt négy napon át egyre súlyosbodó szerkezeti károsodások jelezték az épület gyorsuló állagromlását – tájékoztatott szombaton a kulturális minisztérium.
Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely után Gyergyószentmiklóson is utcára vonultak a kormány adóemelési intézkedései ellen tiltakozva szombaton.
Az indokolatlan segélyhívások száma az elmúlt években csökkent, de továbbra is magas – tájékoztatott szombaton a Különleges Távközlési Szolgálat.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a hét folyamán országszerte végzett ellenőrzései során 1080 bírságot szabott ki, összesen több mint 6,6 millió lej értékben – tájékoztatott szombaton az intézmény.
Szarvas, farkas, medve, őz és vaddisznó, vagyis az Erdélyben is élő nagyvadak díszítik a székelykeresztúri Hubertus Vadásztársaság nemrég felavatott zászlaját. A társulat vezetősége közli, hogy csapatuk összetartozását is szimbolizálja a lobogó.
Hetven évvel a fakó keselyűk eltűnése után végre úgy tűnik, minden feltétel adott hozzá, hogy visszatelepítsék a fajt Romániába. Dögevőként a keselyűk – habár emberi megítélésük sokszor negatív – fontos egészségügyi szerepet töltenek be.
Őrizetbe vették pénteken az ügyészek az anyját a vagyonáért megölő Szeben megyei nő másik tettestársát.
A kürpödi család egyetlen túlélő gyermekét sürgősségi eljárással nevelőszülői gondozásba helyezték, miután a másik négy testvér meghalt, kettő vízbefúlás, kettő pedig tüdőgyulladás szövődményei miatt.
A Mentsük meg a Gyermekeket romániai szervezete: a 13 év alatti gyermekek számára teljesen tiltsák meg a közösségi médiához való hozzáférést, a 13 és 15 év közötti gyermekek számára pedig csak szüleik hozzájárulásával engedélyezzék azt.
1 hozzászólás