Hirdetés
Hirdetés

Hegyen, Tiszán, drótkerítésen át – így szöknek Romániába a katonakorú ukránok

Falu Bukovinában, Suceava megyében, a román–ukrán határnál. A szökevények azt hiszik, hogy a határ átlépése után néhány órán belül már elérik a lakott térségeket, de ez nincs így •  Fotó: Haáz Vince

Falu Bukovinában, Suceava megyében, a román–ukrán határnál. A szökevények azt hiszik, hogy a határ átlépése után néhány órán belül már elérik a lakott térségeket, de ez nincs így

Fotó: Haáz Vince

A román határrendészet szerint naponta mintegy 20–50 ukrán férfi lépi át illegálisan Románia északi határát. A szökés egyáltalán nem veszélytelen: ott vannak a Máramarosi-havasok, a gyors folyású, örvénylő Tisza, no meg a drótkerítés. Többen életüket veszítették.

Székelyhon

2024. augusztus 15., 09:132024. augusztus 15., 09:13

Idén július közepéig csaknem 6300, a sorozás elől menekülő ukrán férfi lépte át illegálisan Románia északi határát, a román–ukrán határszakaszon észlelt határsértések száma naponta 20 és 50 között ingadozik – írja az MTI a román határrendészet Máramaros megyei felügyelőségétől származó adataira hivatkozva, amelyeket a Hotnews.ro bukaresti hírportál dolgozott fel a héten.

A háború kezdete óta július 23-ig 14 652 ukrán férfi lépte át illegálisan Románia északi határát. A Szökevények temetője címmel közölt riportjában a román lap azt írta, hogy a sorozás és a háború elől Romániába menekülő ukrán állampolgárok az ukrán határőrök éberségét többnyire a Máramaros megyei 163 kilométeres határszakaszon próbálják kijátszani, amelynek nagyobbik részén a 2000 méteres magasságot is elérő Máramarosi-havasok képezik az országhatárt, 63 kilométeren pedig a gyors folyású, örvénylő Tisza.

Egyik természetes akadályon sem veszélytelen átkelni:

csak a román oldalon eddig 24 ukrán határsértő holttestét találták meg a hegyekben vagy a Tisza partján,

de az ukrán sajtó szerint csak a Tiszába 29 szökevény fulladt bele – írta még az MTI a Hotnews nyomán, utóbbi újságírója pedig a Máramaros megyei hegyimentők vezetőjét is megszólaltatta. Dan Benga szerint a Máramarosi-havasok ukrajnai része nem annyira szakadékos és meredekek, mint a romániai, és a domborzat kettőssége sokakat megtéveszt. A szökevények azt hiszik, hogy a határ átlépése után néhány órán belül már elérik a lakott térségeket, de ez nincs így.

Egy mentőakció nyáron 9–13 órát, télen pedig teljes napokat vesz igénybe. Legtöbben a hideg miatt haltak meg

– magyarázta a hegyimentők vezetője. Kollégája, Mihai Cantea hegyimentő pedig azt állította, hogy idén már legalább 50 mentőmisszióban vett részt. Volt olyan eset, amikor az áldozatok egy szakadék szélén akadtak el, a sziklák fölött, de mire odaért volna a helikopter, addigra belepte a térséget a köd és nem lehetett már légi úton lehozni őket: másnap köteleken sikerült kimenteni a szökevényeket.

Hirdetés

Egy többnapos keresés után kimentett fiú azt mondta megmentőinek:

Idézet
inkább a romániai hegyekben akart meghalni, mintsem a fronton, a háborúban

– idézte fel a román hegyimentő.

Az ukrán szökevényekről szóló riportban ugyanakkor arra is kitérnek, hogy törvénytelen lenne, ha a román hatóságok vagy bármely uniós tagállam hatóságai visszaadnák a menedékkérőket Ukrajnának. Az Európai Unió 2022-ben elfogadott határozata alapján valamennyi háború elől menekülő ukrán állampolgár és teljes családja megkapja az átmeneti védelmet az Uniótól, ha 2022. február 24. előtt Ukrajnában lakott. A legtöbben azonban nem maradnak Romániában, hanem továbbutaznak Nyugat-Európába.

A másik oldalon viszont ott van az ukrán határvédelem, amely megpróbálja megakadályozni állampolgárai Romániába való szökését. A Világgazdaság nemrég arról írt, hogy Ukrajna már az Európai Unióval közös határát is nagy erőkkel védi.

A román határnál, a Tisza vonalán drótkerítést építettek.

Kijev ezzel azt akarja megakadályozni, hogy az ukrán férfiak megszökhessenek a sorozás elől. Az ukrán hadsereg ugyanis lassan kifogy a katonákból, a férfiak pedig bujkálnak a sorozótisztek elől.

Szabadság? Sokan ma is az életüket adják érte •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Szabadság? Sokan ma is az életüket adják érte

Fotó: Haáz Vince

Ukrajna 2022-ben megtiltotta a katonai szolgálatra köteles férfiak számára, hogy elhagyják az országot. Az ukrán határszolgálat jelentése szerint emiatt nagymértékben megnőtt az illegális határátlépési kísérletek száma. Vannak, akik embercsempészek segítségével, hamis papírokkal próbálják elhagyni Ukrajnát a hivatalos határátkelőkön keresztül, míg

sokan a kétségbeesettebb megoldást, a zöldhatárt és a Tiszát választják.

Ez utóbbi kifejezetten veszélyes, hiszen a drótkerítés mellett egy hideg vizű, erős sodrású folyóval kell megbirkózniuk a menekülőknek – írja a Világgazdaság az ABC News nyomán, végkövetkeztetésként levonva: a rengeteg menekülő ukrán férfi egyértelművé teszi, hogy mi északi szomszédunk Achilles-sarka:

nincs elég katonája.

Az ukrán hadseregnek nagyok a veszteségei, a hadra fogható férfiaknak viszont eszük ágában sincs meghalni a fronton. Nem úgy, mint a háború elején, amikor az ukrán férfiak nagy számban jelentkeztek a katonai szolgálatra, hogy megvédjék a hazájukat, ám ez a trend mostanra véget ért. A harcra kész férfiak már megjárták a frontot, sokan odavesztek, aki pedig maradt, nem akarja az életét kockáztatni a csatamezőn.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium

A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
2026. május 24., vasárnap

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben

Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Hirdetés