
Múlt héten bontottak le egy engedély nélkül felhúzott épületet a Kavicsbánya utcában
Fotó: Gyergyószentmiklós önkormányzata
Számos család él úgy a gyergyószentmiklósi Téglagyár és Kárpátok utca találkozásnál lévő cigánytelepen, hogy lakhelyük semmiféle nyilvántartásban nem szerepel, így az ott elő emberek azonosítása is nehéz. Ezen változtat most az önkormányzat.
2019. június 24., 14:242019. június 24., 14:24
A téglagyári cigánytelepként ismert helyen rengeteg új építmény jelent meg, bármiféle engedély nélkül, ezért az ingatlanok nem rendelkeznek házszámmal sem. A gyergyószentmiklósi képviselő-testület legutóbbi ülésén határozatot fogadott el, amely – legalábbis az adminisztráció szintjén – rendezni kívánja a helyzetet.
A cigánytelep „ideiglenes ingatlanjai” házszámot kapnak, és ezt bevezetik az ott élők igazolványaiba is lakcímként. Jelenleg ugyanis az azonosító dokumentumokban a lakhelynél a „Lipsă locuință” szavak szerepelnek. Így viszont nagyon nehéz azonosítani azokat a személyeket, akik ott élnek – hangzott el az indoklásban. Akár a városháza szeretné elérni valamilyen okból, akár a rendőrség vagy egyéb hatóságok próbálják megtalálni őket, kaotikus állapotokkal találkoznak ebből a szempontból.
Az építmények, amelyek többségét nagyon nehéz háznak, emberi lakhatásra alkalmas épületnek nevezni,
– szögezte le a városháza. A terület, amelyen a cigánytelep kialakult, szinte teljes egészében a város tulajdonában van. Az önkormányzat szándéka a telep felszámolása, de az elképzelés addig kivitelezhetetlen, amíg az itt élőknek nem tudnak máshol lakhatást biztosítani.
Egyébként korábban a Téglagyárban és a város más részein is sor került engedély nélküli építmények lebontására. Múlt héten a Kavicsbánya utcában zajlott egy illegálisan felhúzott épületrész bontása, amelyet törvényszéki végzés következtében a végrehajtó, a csendőrség, valamint a helyi rendőrség jelenlétében, a polgármesteri hivatal munkatársainak felügyelete alatt végeztek.
Amint megtudtuk, a városháza még 2017-ben bírságot rótt ki az illegálisan építkezőre, ám az ehhez párosuló jegyzőkönyvben foglalt felszólításnak azóta sem tett eleget az építő. Végül bíróságra került az ügy, és a jogerős döntés után bontottak most.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás