
Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Megszavazta csütörtökön a megyei képviselő-testület Kovászna Megye Tanácsának költségvetését: idén 313,2 millió lejből, azaz mintegy 65 millió euróból gazdálkodnak.
2020. február 13., 20:102020. február 13., 20:10
Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke emlékeztetett, hogy a tavalyi volt az elmúlt négy év legnagyobb büdzséje, akkor 346,5 millió lej állt a rendelkezésükre. A különbözet abból adódik, hogy bár a törvény azt írja elő, hogy a gyerekvédelmi rendszer finanszírozását 90 százalékban az állam fedezi, ezt tavaly figyelmen kívül hagyták, a rendszert teljesen átadták a megyéknek, ezért több pénzt is utaltak. Idén visszatértek a korábbi módszerhez, ezért 23 millió lejt elvettek a megyétől.
A megyei önkormányzat a ráeső 3 millió lej helyett 16 millió lejt különített el a gyermekvédelmi hálózat fenntartására, hogy júliusig biztosított legyen a finanszírozás, hiszen akkor derül ki, hogy a költségvetés kiigazítás során milyen döntést hoz a kormány.
A beruházások és fejlesztések Európai Uniós és kormányprogramokból, valamint saját költségvetésből valósulnak meg. Uniós forrásokból zajlik a Székely Nemzeti Múzeum felújítása, a megyei kórház sürgősségi osztályának bővítése, a hivatásos nevelőszülő-hálózat bővítése, a Hargita és Brassó megyék felé vezető utak korszerűsítése, és startup-kipályáztatás.
Kormánypénzből tervezik a kórházi helikopter-felszállójának megépítését, a tüdőbeteg-gondozó osztály és a belgyógyászat felújítását, a stroke-központ megvalósítását, orvosi műszerek vásárlását, és a csatornahálózat felújítását.
Henning László a folyamatban levő beruházások között említette, hogy három családi típusú ház épül az állami gondozásban levő gyerekek számára, felújítják a speciális iskola sepsiszentgyörgyi épületét, az oltszemi Mikó kastélyt, a málnásfürdői épületegyüttest, valamint a Gyárfás Jenő Képtárt.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!