A rendezvény fő célja, hogy a székelyföldi, illetve erdélyi magyar gazdák, a vállalkozások, a gazdamozgalommal szimpatizálók megismerjék egymást, bővítsék ismereteiket, tapasztalataikat kölcsönösen kicseréljék, megértsék azt, hogy miért van szükség a szakmai ismeretek állandó bővítésére, a farmvezetők jó menedzsmentjére, arra, hogy termékeiket időben és a lehető legjobb áron értékesítsék – mondta el megnyitó beszédében Csomós Attila, az RMGE-Maros elnöke.

E célok mentén alakult ki az immár hat éve Mikházán megrendezésre kerülő gazdanapi rendezvény, amely ebben a témakörben a legnagyobbnak számít nem csak Maros megyében, de egész Erdélyben is.

A Csűrszínházban a délelőtt és kora délután folyamán zajlottak az előadások. Hancsok Szabolcs, a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok főosztályának együttműködési referense, Sándor Tibor László, Magyarország Bukaresti Nagykövetségének mezőgazdasági és környezetügyi attaséja, Kocsy Béla a Nemzeti Agrárkamara (NAK) külkapcsolati igazgatója, Jakab Sámuel geológus, Kentelky Endre agrármérnök, Kincses Sándor az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság Maros megyei igazgatója, Bordi Kacsó Zsolt a Maros megyei APIA aligazgatója, Tóth Sándor asztrológus és a többi felszólaló érdekes, újdonságokkal teli előadásokkal lepte meg a közönséget.

Somogyi Norbert a magyarországi Nemzetközi Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgató-helyettese A fönntartható mezőgazdasági gyakorlat fontossága és geostratégiai összefüggése című előadásában ismert és mégis megdöbbentő adatokat, helyzeteket mutatott be.
Napi szinten hallunk a klímaváltozás, talajpusztulás, elsivatagosodás kérdéseiről, olyannyira, hogy az átlagember már nem is figyel rá. Pedig napjainkban 2 milliárd ember – 110 ország – napi megélhetését veszélyeztetik ezek a jelenségek. A vízhiány, termésdepreszió jelensége most épp Észak-Afrikában okoz kritikus helyzetet, de ha nem figyelünk oda, ez átterjedhet kontinensünkre is. A jelenlegi migrációs jelenség is részint ennek az állapotnak a következményeire (táplálék- és vízhiány) vezethető vissza. Nagyon kell figyelni a Kárpát-medencében, de Európában is arra, hogy támogassák a kisgazdaságokat, aknázzák ki a helyi genetikai erőforrásokat, támogassák az innovativ projekteket.

Somogyi György Fleischmann-díjas fűszerpaprika nemesítő, a szatymazi gazdakör elnöke előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy el kell felejteni azt a törekvést, miszerint mennyiségi bravurokkal hódíthatunk piacokat. A minőségre kell összpontosítani, ugyanis számos példa igazolta, hogy mennyiségi rekordokra nem vagyunk alkalmasak földrajzi-népességi-területi adottságainknál fogva. S még a minőségi termelésnek is voltak politikai-gazdasági buktatói. Emlékezzünk csak vissza – érvelt az előadó – amikor a nagy almatermés idején „szakemberek” állították, hogy az alma ártalmas az egészségre, aztán, hogy a termelés csökkent, ugyanazok esküdtek az egészségre gyakorolt jótékony hatására.

S ugyanez történt például a tojással. De volt olyan is – említette saját szakmai tapasztalatából – amikor elismert külföldi paprikakutatási szakember egy paprikamustrán azt a paprikát részesítette előnyben, amelyet 180 fokon sterilizáltak, szemben a magyarországi, természetes módon előállított termékkel, amelyről azt mondta, hogy „túlságosan paprika-íze van”.

A helyi művelődési otthonban szombaton és vasárnap is a Magyar Házak találkozójára került sor, de ugyanitt szervezték meg az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete – EMGE Szövetség – valamint a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) regionális ülését.

A sportpályán berendezett kiállító standok színes látványa vonzotta a látogatókat. A nyárádszeredai Agrotranscom Ex Kft. forrázott és más sajtféleségekkel, a görgényüvegcsűri Bálint család és Szőke Tímea érlelt sajtokkal érkezett. Ők egy magyarországi sajtkészítő cégnél (itt helyben, a közönség szeme láttára készült a sajt) regisztráltak a sajtmustrán való részvételre. De volt ló- és juhkarám is egy helyi gazda jóvoltából, ennek a gerekek örültek a legjobban, szalamakalapok, varrottasok, gyékényfonás, papírtechnika, kézi és gépi hímzés, természetes szörpöket több kiállító is hozott, a Csűrszínház mellett a sóváradi hólabda-készítők kínálták kóstolásra a harmincvalahány fokos melegben a porcukros hólabdákat.