Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti határának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.
2026. február 22., 14:402026. február 22., 14:40
Székelyföld keleti kapujában, a Gyimesi-szoros torkolatánál fekszik Gyimesbükk – a történelmi Erdély egyik legkeletibb települése, az ezeréves magyar határ őrzője.
Egyházigazgatásilag a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik.
A „legalsó” gyimesi településként emlegetett Gyimesbükk a három nagy gyimesi község közül valaha a legnépesebb volt. A vidék a tatárbetörések megszűnését követően kezdett benépesülni: a patakvölgyek mentén pásztorkunyhók, szórványos tanyák jelentek meg, amelyekből idővel falvak sarjadtak. Az első települések a Sánc-patak mentén alakultak ki; 1680-ból származik az első írásos említés róla.
A trianoni békeszerződésig Csík vármegye szépvízi járásához tartozott. A községet 1951-ben – politikai és területátrendezési okokból – Bákó megyéhez csatolták, majd 1965-ben egyik napról a másikra megszüntették a magyar nyelvű oktatást.
A falu első lakosai magyar ajkúak voltak, ezt az írásos források is alátámasztják. A későbbiekben román nemzetiségű családok, valamint németek, örmények és zsidók is megtelepedtek a vidéken.
A gyimesbükki egyházi élet gyökerei a 18. század közepéig nyúlnak vissza. Mária Terézia utasítására 1764-ben P. Reparolis Vicentius ferences szerzetest nevezték ki a csík-gyimesi vesztegzár lelkészének, aki a madéfalvi veszedelem évében, 1764. szeptember 3-án engedélyt kért, hogy magánháznál misézhessen, és a kevés számú gyermeket taníthassa. Az engedélyt megkapta, ettől kezdve
1782-ben a csíksomlyói ferencesek vezetésével a vámhivatal közelében római katolikus templom épült. Abban az évben Olti Péter csíkszentmiklósi plébános volt a gyimesvölgyi terület lelki adminisztrátora. Egy 1785. augusztus 19-én kelt királyi levél 385 hívőről tesz említést – valószínűleg a vesztegzári őslakosságról.
Fotó: Kocsis Károly
A ma is álló, 1782-ben épült kontumáci Nagyboldogasszony-templom Gyimesbükk legrégebbi szentélye. A vesztegzár épületegyüttesének részeként jött létre. A templom a határvédelem, a hit és a közösségi összetartozás jelképe lett. György Lajos plébános vezetésével 1929–1933 között szükségtemplom épült Gyimesbükkben, azt 2004-ig használták, majd főhatósági engedéllyel felszámolták; oltárát a képpel együtt visszavitték a kontumáci templomba.
Fotó: Pinti Attila
Gyimesbükk jelenlegi plébániatemploma a 20. század második felének egyik jelentős székelyföldi egyházi építkezése. Az alapozás előkészítése már 1926-ban, György Lajos esperes-plébános idején megtörtént. A tényleges építkezés 1974. február 25-én indult Dani Gergely plébános szolgálata idején, és 1976. október 16-án fejeződött be.
A plébániatemplom fontosabb adatai:
alapterület: 1010 négyzetméter;
hosszúság: 43 méter;
első tégla letétele: 1974. március 9.;
fedélszerkezet kezdete: 1974. november 28.;
toronykereszt felhelyezése: 1974. december 7.;
felszentelés: 1976. október 17.
A vasbeton és erőtani tervezés Moll Lajos építész nevéhez fűződik. A kivitelezést a gyergyószentmiklósi Kisipari Termelőszövetkezet építőrészlege végezte, az építészi ellenőr Ferencz Sándor volt. A munkálatok 50 ezer lejjel és 70 ezer téglával indultak.
villanymeghajtású rendszerrel. Belső terét Lukácsovics Magda freskói díszítik. A templomot dr. Jakab Antal (akkor segédpüspök) szentelte fel Krisztus teste és vére tiszteletére.
Fotó: Pinti Attila
A templomépítő Dani Gergely esperes-plébános 1983. január 5-én, szentmise közben, az oltárnál hunyt el; földi maradványait az új templom mellett helyezték örök nyugalomra.
A plébánia jelenlegi lelkipásztora a lujzikalagori születésű Salamon József.
A ma Rákóczi-várként ismert erődítmény a történelmi határ egyik jelképe. Alatta húzódott a magyar–román államhatár a 20. század első felében, és a környéken ma is láthatók a monarchia egykori határkövei. A vár alatt, néhány méterre az egykori határtól áll a Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. A felújított épületben vasúttörténeti kiállítás működik, amely turisták ezreit vonzza évente.
Fotó: Borbély Fanni
A település központjában található monumentális vasútállomás 1894–1897 között épült ki a Madéfalva–Gyimes vonal részeként. Az épület terveit Pfaff Ferenc készítette: 107 méter hosszú, 15 méter széles, 34 ablaktengelyes, szimmetrikus szerkezetű épülettömb, barokk jegyekkel.
A kontumáci templomtól a szükségkápolnán át a 20. századi nagytemplomig ívelő történet a közösség megmaradásának krónikája. A határ itt nem elválasztott, hanem identitást adott: a gyimesbükki templom tornya ma is Székelyföld keleti peremének lelki világítótornya.
Sorozatunk további részeit itt tekintheti meg.
Már csak egy hónap van hátra a játék előtöltéséig, november 19-én pedig végre megjelenik a világ legnagyobb kaliberű szórakoztatóipari termékének tartott Grand Theft Auto videójáték-sorozat hatodik része.
Veszélybe kerülhetnek a romániai útépítések, iskolák, kórházak és mezőgazdasági támogatások, ha az EU Tanácsának ír elnöksége által előterjesztett javaslat érvényesül a 2028–2034-es költségvetési ciklusban.
XIV. Leó pápa vasárnap, az Úrangyala-imádság alkalmával jelentette be, hogy a közelmúltban végzett orvosi vizsgálatok során egy korai stádiumban lévő, jól körülhatárolható göböt fedeztek fel a tüdejében.
Egyik sofőr felfüggesztett jogosítvánnyal vezetett, másik ittasan ült volán mögé Csíkszéken – mindkettőt elkapta a rendőrség. Székelyudvarhely környékén pedig közúti ellenőrzést tartottak az elmúlt napokban, és több bírságot kiszabtak.
A csernavodai atomerőmű 1-es és 2-es reaktorát továbbra is biztonságosan leállítva tartják, ami semmilyen nukleáris kockázatot nem jelent a lakosságra vagy a környezetre, az újraindításuk pedig a Duna vízszintjétől függ – közölte a Nuclearelectrica.
Luca Niculescu hétfőn folytatja a kormányalakítási tárgyalásokat a parlamenti pártok és frakciók képviselőivel.
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt sürgős intézkedéseket rendeltek el Romániában.
Felgyulladt a száraz aljnövényzet és a közeli erdő is lángra kapott szombaton Marosszentkirályon a Völgy utcában. A délutáni órákban még a gócpontok eloltásán dolgoztak a tűzoltók.
Sorin Grindeanu PSD-elnök szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányzati részvétele nem a szociáldemokratáknak tett szívesség, hanem Románia érdeke. Úgy véli, a gazdasági nehézségek miatt irányváltásra és korrekciókra van szükség.
szóljon hozzá!