Hirdetés
Hirdetés

Határ és hit találkozása Gyimesbükkben | Templomtúra

Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti határának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.

Dobos László

2026. február 22., 14:402026. február 22., 14:40

Székelyföld keleti kapujában, a Gyimesi-szoros torkolatánál fekszik Gyimesbükk – a történelmi Erdély egyik legkeletibb települése, az ezeréves magyar határ őrzője.

A közigazgatásilag Bákó megyéhez csatolt község földrajzilag, történelmileg és lelkileg is ezer szállal kötődik Csíkhoz.

Egyházigazgatásilag a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik.

Hirdetés

A „legalsó” gyimesi településként emlegetett Gyimesbükk a három nagy gyimesi község közül valaha a legnépesebb volt. A vidék a tatárbetörések megszűnését követően kezdett benépesülni: a patakvölgyek mentén pásztorkunyhók, szórványos tanyák jelentek meg, amelyekből idővel falvak sarjadtak. Az első települések a Sánc-patak mentén alakultak ki; 1680-ból származik az első írásos említés róla.

A Gyimesi-szoros kiépítése 1694-ben, a tatárdúlás után indult meg.

A trianoni békeszerződésig Csík vármegye szépvízi járásához tartozott. A községet 1951-ben – politikai és területátrendezési okokból – Bákó megyéhez csatolták, majd 1965-ben egyik napról a másikra megszüntették a magyar nyelvű oktatást.

A falu első lakosai magyar ajkúak voltak, ezt az írásos források is alátámasztják. A későbbiekben román nemzetiségű családok, valamint németek, örmények és zsidók is megtelepedtek a vidéken.

A plébánia kialakulása

A gyimesbükki egyházi élet gyökerei a 18. század közepéig nyúlnak vissza. Mária Terézia utasítására 1764-ben P. Reparolis Vicentius ferences szerzetest nevezték ki a csík-gyimesi vesztegzár lelkészének, aki a madéfalvi veszedelem évében, 1764. szeptember 3-án engedélyt kért, hogy magánháznál misézhessen, és a kevés számú gyermeket taníthassa. Az engedélyt megkapta, ettől kezdve

a vesztegzári lelkipásztorok nemcsak a helybelieket, hanem a határőrség családjait is szolgálták.

1782-ben a csíksomlyói ferencesek vezetésével a vámhivatal közelében római katolikus templom épült. Abban az évben Olti Péter csíkszentmiklósi plébános volt a gyimesvölgyi terület lelki adminisztrátora. Egy 1785. augusztus 19-én kelt királyi levél 385 hívőről tesz említést – valószínűleg a vesztegzári őslakosságról.

•  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Fotó: Kocsis Károly

A ma is álló, 1782-ben épült kontumáci Nagyboldogasszony-templom Gyimesbükk legrégebbi szentélye. A vesztegzár épületegyüttesének részeként jött létre. A templom a határvédelem, a hit és a közösségi összetartozás jelképe lett. György Lajos plébános vezetésével 1929–1933 között szükségtemplom épült Gyimesbükkben, azt 2004-ig használták, majd főhatósági engedéllyel felszámolták; oltárát a képpel együtt visszavitték a kontumáci templomba.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Gyimesbükk jelenlegi plébániatemploma a 20. század második felének egyik jelentős székelyföldi egyházi építkezése. Az alapozás előkészítése már 1926-ban, György Lajos esperes-plébános idején megtörtént. A tényleges építkezés 1974. február 25-én indult Dani Gergely plébános szolgálata idején, és 1976. október 16-án fejeződött be.

A plébániatemplom fontosabb adatai:

  • alapterület: 1010 négyzetméter;

  • hosszúság: 43 méter;

  • első tégla letétele: 1974. március 9.;

  • fedélszerkezet kezdete: 1974. november 28.;

  • toronykereszt felhelyezése: 1974. december 7.;

  • felszentelés: 1976. október 17.

A vasbeton és erőtani tervezés Moll Lajos építész nevéhez fűződik. A kivitelezést a gyergyószentmiklósi Kisipari Termelőszövetkezet építőrészlege végezte, az építészi ellenőr Ferencz Sándor volt. A munkálatok 50 ezer lejjel és 70 ezer téglával indultak.

A toronyban három harang szól: 886, 476 és 228 kilogrammosak,

villanymeghajtású rendszerrel. Belső terét Lukácsovics Magda freskói díszítik. A templomot dr. Jakab Antal (akkor segédpüspök) szentelte fel Krisztus teste és vére tiszteletére.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A templomépítő Dani Gergely esperes-plébános 1983. január 5-én, szentmise közben, az oltárnál hunyt el; földi maradványait az új templom mellett helyezték örök nyugalomra.

A plébánia jelenlegi lelkipásztora a lujzikalagori születésű Salamon József.

Az ezeréves határ – amit még látni kell Gyimesbükkben

A ma Rákóczi-várként ismert erődítmény a történelmi határ egyik jelképe. Alatta húzódott a magyar–román államhatár a 20. század első felében, és a környéken ma is láthatók a monarchia egykori határkövei. A vár alatt, néhány méterre az egykori határtól áll a Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. A felújított épületben vasúttörténeti kiállítás működik, amely turisták ezreit vonzza évente.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A település központjában található monumentális vasútállomás 1894–1897 között épült ki a Madéfalva–Gyimes vonal részeként. Az épület terveit Pfaff Ferenc készítette: 107 méter hosszú, 15 méter széles, 34 ablaktengelyes, szimmetrikus szerkezetű épülettömb, barokk jegyekkel.

Gyimesbükk története egyszerre határtörténet és egyháztörténet.

A kontumáci templomtól a szükségkápolnán át a 20. századi nagytemplomig ívelő történet a közösség megmaradásának krónikája. A határ itt nem elválasztott, hanem identitást adott: a gyimesbükki templom tornya ma is Székelyföld keleti peremének lelki világítótornya.

Sorozatunk további részeit itt tekintheti meg.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 22., vasárnap

Változások jönnek a RO-ALERT rendszerben: többféle riasztási szint és eltérő hangjelzések

Átalakul a RO-ALERT: a hatóságok többféle riasztási szint bevezetését tervezik, amelyek eltérő hangjelzéssel – vagy bizonyos esetekben hang nélkül – érkeznek majd a mobiltelefonokra.

Változások jönnek a RO-ALERT rendszerben: többféle riasztási szint és eltérő hangjelzések
Hirdetés
2026. február 22., vasárnap

Nem altatókkal kell szabályozni a belső óránkat

Mit tegyünk, ha nem tudunk elaludni, ha éjszaka ébren agyalunk? Mikor kell orvoshoz fordulni és mit ajánlanak az altatók helyett a szakemberek? – ezekre a kérdésekre is keresték a választ a belső óránkról, a cirkadián ritmusról tartott konferencián.

Nem altatókkal kell szabályozni a belső óránkat
2026. február 21., szombat

Mérséklődött a romániai földgázkitermelés, az import viszont jelentősen nőtt

Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.

Mérséklődött a romániai földgázkitermelés, az import viszont jelentősen nőtt
2026. február 21., szombat

Az orvosi kamara is a munkaidő tiszteletben tartását kéri az orvosoktól

A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.

Az orvosi kamara is a munkaidő tiszteletben tartását kéri az orvosoktól
Hirdetés
2026. február 21., szombat

A csíksomlyói remete útja a Kálváriáig

Egy templomi sekrestyében fennmaradt, tizennégy oldalas füzetből ismerjük meg Jakab Imre zarándok-remete szinte elfeledett életútját. Egy világi hívő sorsát az udvarhelyszéki Oroszhegytől – Korondon, Csíksomlyón át – az anyaországi Gyöngyösig.

A csíksomlyói remete útja a Kálváriáig
A csíksomlyói remete útja a Kálváriáig
2026. február 21., szombat

A csíksomlyói remete útja a Kálváriáig

2026. február 21., szombat

Vasárnaptól csak a chippel ellátott kukákat ürítik ki Marosvásárhelyen

Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?

Vasárnaptól csak a chippel ellátott kukákat ürítik ki Marosvásárhelyen
2026. február 21., szombat

Országos ellenőrzéseket indít az egészségügyi miniszter a munkaidőben magánpraxisban dolgozó orvosok ügyében

Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.

Országos ellenőrzéseket indít az egészségügyi miniszter a munkaidőben magánpraxisban dolgozó orvosok ügyében
Hirdetés
2026. február 21., szombat

Húszezer lejes bírság, negyvenezer lejt meghaladó elkobzás – fafeldolgozókat ellenőrzött a rendőrség

Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.

Húszezer lejes bírság, negyvenezer lejt meghaladó elkobzás – fafeldolgozókat ellenőrzött a rendőrség
2026. február 21., szombat

Még a Ferrari is köszönetet mondott az egyik, korszerűsített marosvásárhelyi szakközépiskolának

A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.

Még a Ferrari is köszönetet mondott az egyik, korszerűsített marosvásárhelyi szakközépiskolának
2026. február 20., péntek

Az előttünk álló hétvége egyedisége miatt öt dolgot ajánl a rendőrség

Tekintettel az időjárási körülményekre, valamint az egyes megyékben a héten záruló, másutt viszont a jövő héten kezdődő sívakációra, a rendőrség közlekedési tájékoztató központja, az Infotrafic egy sor ajánlást tett közzé a járművezetőknek.

Az előttünk álló hétvége egyedisége miatt öt dolgot ajánl a rendőrség
Hirdetés