Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti határának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.
2026. február 22., 14:402026. február 22., 14:40
Székelyföld keleti kapujában, a Gyimesi-szoros torkolatánál fekszik Gyimesbükk – a történelmi Erdély egyik legkeletibb települése, az ezeréves magyar határ őrzője.
Egyházigazgatásilag a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik.
A „legalsó” gyimesi településként emlegetett Gyimesbükk a három nagy gyimesi község közül valaha a legnépesebb volt. A vidék a tatárbetörések megszűnését követően kezdett benépesülni: a patakvölgyek mentén pásztorkunyhók, szórványos tanyák jelentek meg, amelyekből idővel falvak sarjadtak. Az első települések a Sánc-patak mentén alakultak ki; 1680-ból származik az első írásos említés róla.
A trianoni békeszerződésig Csík vármegye szépvízi járásához tartozott. A községet 1951-ben – politikai és területátrendezési okokból – Bákó megyéhez csatolták, majd 1965-ben egyik napról a másikra megszüntették a magyar nyelvű oktatást.
A falu első lakosai magyar ajkúak voltak, ezt az írásos források is alátámasztják. A későbbiekben román nemzetiségű családok, valamint németek, örmények és zsidók is megtelepedtek a vidéken.
A gyimesbükki egyházi élet gyökerei a 18. század közepéig nyúlnak vissza. Mária Terézia utasítására 1764-ben P. Reparolis Vicentius ferences szerzetest nevezték ki a csík-gyimesi vesztegzár lelkészének, aki a madéfalvi veszedelem évében, 1764. szeptember 3-án engedélyt kért, hogy magánháznál misézhessen, és a kevés számú gyermeket taníthassa. Az engedélyt megkapta, ettől kezdve
1782-ben a csíksomlyói ferencesek vezetésével a vámhivatal közelében római katolikus templom épült. Abban az évben Olti Péter csíkszentmiklósi plébános volt a gyimesvölgyi terület lelki adminisztrátora. Egy 1785. augusztus 19-én kelt királyi levél 385 hívőről tesz említést – valószínűleg a vesztegzári őslakosságról.
Fotó: Kocsis Károly
A ma is álló, 1782-ben épült kontumáci Nagyboldogasszony-templom Gyimesbükk legrégebbi szentélye. A vesztegzár épületegyüttesének részeként jött létre. A templom a határvédelem, a hit és a közösségi összetartozás jelképe lett. György Lajos plébános vezetésével 1929–1933 között szükségtemplom épült Gyimesbükkben, azt 2004-ig használták, majd főhatósági engedéllyel felszámolták; oltárát a képpel együtt visszavitték a kontumáci templomba.
Fotó: Pinti Attila
Gyimesbükk jelenlegi plébániatemploma a 20. század második felének egyik jelentős székelyföldi egyházi építkezése. Az alapozás előkészítése már 1926-ban, György Lajos esperes-plébános idején megtörtént. A tényleges építkezés 1974. február 25-én indult Dani Gergely plébános szolgálata idején, és 1976. október 16-án fejeződött be.
A plébániatemplom fontosabb adatai:
alapterület: 1010 négyzetméter;
hosszúság: 43 méter;
első tégla letétele: 1974. március 9.;
fedélszerkezet kezdete: 1974. november 28.;
toronykereszt felhelyezése: 1974. december 7.;
felszentelés: 1976. október 17.
A vasbeton és erőtani tervezés Moll Lajos építész nevéhez fűződik. A kivitelezést a gyergyószentmiklósi Kisipari Termelőszövetkezet építőrészlege végezte, az építészi ellenőr Ferencz Sándor volt. A munkálatok 50 ezer lejjel és 70 ezer téglával indultak.
villanymeghajtású rendszerrel. Belső terét Lukácsovics Magda freskói díszítik. A templomot dr. Jakab Antal (akkor segédpüspök) szentelte fel Krisztus teste és vére tiszteletére.
Fotó: Pinti Attila
A templomépítő Dani Gergely esperes-plébános 1983. január 5-én, szentmise közben, az oltárnál hunyt el; földi maradványait az új templom mellett helyezték örök nyugalomra.
A plébánia jelenlegi lelkipásztora a lujzikalagori születésű Salamon József.
A ma Rákóczi-várként ismert erődítmény a történelmi határ egyik jelképe. Alatta húzódott a magyar–román államhatár a 20. század első felében, és a környéken ma is láthatók a monarchia egykori határkövei. A vár alatt, néhány méterre az egykori határtól áll a Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. A felújított épületben vasúttörténeti kiállítás működik, amely turisták ezreit vonzza évente.
Fotó: Borbély Fanni
A település központjában található monumentális vasútállomás 1894–1897 között épült ki a Madéfalva–Gyimes vonal részeként. Az épület terveit Pfaff Ferenc készítette: 107 méter hosszú, 15 méter széles, 34 ablaktengelyes, szimmetrikus szerkezetű épülettömb, barokk jegyekkel.
A kontumáci templomtól a szükségkápolnán át a 20. századi nagytemplomig ívelő történet a közösség megmaradásának krónikája. A határ itt nem elválasztott, hanem identitást adott: a gyimesbükki templom tornya ma is Székelyföld keleti peremének lelki világítótornya.
Sorozatunk további részeit itt tekintheti meg.
Két nap különbséggel két medve pusztított ugyanazon a csernátoni esztenán: először tíz juh, másodszor egy szamár esett áldozatul.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya.
Meghalt a Bucsecs-hegységben¸ Bușteni környékén szombaton lezuhant négy hegymászó közül az egyik.
Négy személy lezuhant szombaton egy szakadékba a Bucsecs-hegységben, a mentésen dolgozó hegyimentők segítésére két helikoptert küldött a katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megható egyházi ünnepre gyűlt össze szombaton kora délután Csobotfalva: Csibi Levente első szentmiséjén közel nyolcvan pap vett részt, a hívek pedig együtt adtak hálát a közösség új papi hivatásáért.
Tavaly 5323 személy szenvedett munkabalesetet Romániában, ami 11,4 százalékkal kevesebb az előző évhez képest.
Több légi célpontot észlelt a védelmi minisztérium radarrendszere a román légtér közelében, szombaton hajnalban.
Elsőfokú, sárga jelzésű viharriasztást adott ki vasárnapra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely részben Kovászna megyét is érinti.
Munkalátogatást tett pénteken az erdélyi autópálya Kolozs és Szilágy megyei építkezésein Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki a kivitelezés előrehaladását ellenőrizte, és egyeztetett a beruházásban részt vevő vállalatok képviselőivel
Ittas vezetés közben kaptak rajta két férfit a rendőrök pénteken, ugyanakkor egy jogosítvány nélkül vezető sofőrt is lefüleltek.
szóljon hozzá!