Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti határának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.
2026. február 22., 14:402026. február 22., 14:40
Székelyföld keleti kapujában, a Gyimesi-szoros torkolatánál fekszik Gyimesbükk – a történelmi Erdély egyik legkeletibb települése, az ezeréves magyar határ őrzője.
Egyházigazgatásilag a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik.
A „legalsó” gyimesi településként emlegetett Gyimesbükk a három nagy gyimesi község közül valaha a legnépesebb volt. A vidék a tatárbetörések megszűnését követően kezdett benépesülni: a patakvölgyek mentén pásztorkunyhók, szórványos tanyák jelentek meg, amelyekből idővel falvak sarjadtak. Az első települések a Sánc-patak mentén alakultak ki; 1680-ból származik az első írásos említés róla.
A trianoni békeszerződésig Csík vármegye szépvízi járásához tartozott. A községet 1951-ben – politikai és területátrendezési okokból – Bákó megyéhez csatolták, majd 1965-ben egyik napról a másikra megszüntették a magyar nyelvű oktatást.
A falu első lakosai magyar ajkúak voltak, ezt az írásos források is alátámasztják. A későbbiekben román nemzetiségű családok, valamint németek, örmények és zsidók is megtelepedtek a vidéken.
A gyimesbükki egyházi élet gyökerei a 18. század közepéig nyúlnak vissza. Mária Terézia utasítására 1764-ben P. Reparolis Vicentius ferences szerzetest nevezték ki a csík-gyimesi vesztegzár lelkészének, aki a madéfalvi veszedelem évében, 1764. szeptember 3-án engedélyt kért, hogy magánháznál misézhessen, és a kevés számú gyermeket taníthassa. Az engedélyt megkapta, ettől kezdve
1782-ben a csíksomlyói ferencesek vezetésével a vámhivatal közelében római katolikus templom épült. Abban az évben Olti Péter csíkszentmiklósi plébános volt a gyimesvölgyi terület lelki adminisztrátora. Egy 1785. augusztus 19-én kelt királyi levél 385 hívőről tesz említést – valószínűleg a vesztegzári őslakosságról.
Fotó: Kocsis Károly
A ma is álló, 1782-ben épült kontumáci Nagyboldogasszony-templom Gyimesbükk legrégebbi szentélye. A vesztegzár épületegyüttesének részeként jött létre. A templom a határvédelem, a hit és a közösségi összetartozás jelképe lett. György Lajos plébános vezetésével 1929–1933 között szükségtemplom épült Gyimesbükkben, azt 2004-ig használták, majd főhatósági engedéllyel felszámolták; oltárát a képpel együtt visszavitték a kontumáci templomba.
Fotó: Pinti Attila
Gyimesbükk jelenlegi plébániatemploma a 20. század második felének egyik jelentős székelyföldi egyházi építkezése. Az alapozás előkészítése már 1926-ban, György Lajos esperes-plébános idején megtörtént. A tényleges építkezés 1974. február 25-én indult Dani Gergely plébános szolgálata idején, és 1976. október 16-án fejeződött be.
A plébániatemplom fontosabb adatai:
alapterület: 1010 négyzetméter;
hosszúság: 43 méter;
első tégla letétele: 1974. március 9.;
fedélszerkezet kezdete: 1974. november 28.;
toronykereszt felhelyezése: 1974. december 7.;
felszentelés: 1976. október 17.
A vasbeton és erőtani tervezés Moll Lajos építész nevéhez fűződik. A kivitelezést a gyergyószentmiklósi Kisipari Termelőszövetkezet építőrészlege végezte, az építészi ellenőr Ferencz Sándor volt. A munkálatok 50 ezer lejjel és 70 ezer téglával indultak.
villanymeghajtású rendszerrel. Belső terét Lukácsovics Magda freskói díszítik. A templomot dr. Jakab Antal (akkor segédpüspök) szentelte fel Krisztus teste és vére tiszteletére.
Fotó: Pinti Attila
A templomépítő Dani Gergely esperes-plébános 1983. január 5-én, szentmise közben, az oltárnál hunyt el; földi maradványait az új templom mellett helyezték örök nyugalomra.
A plébánia jelenlegi lelkipásztora a lujzikalagori születésű Salamon József.
A ma Rákóczi-várként ismert erődítmény a történelmi határ egyik jelképe. Alatta húzódott a magyar–román államhatár a 20. század első felében, és a környéken ma is láthatók a monarchia egykori határkövei. A vár alatt, néhány méterre az egykori határtól áll a Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. A felújított épületben vasúttörténeti kiállítás működik, amely turisták ezreit vonzza évente.
Fotó: Borbély Fanni
A település központjában található monumentális vasútállomás 1894–1897 között épült ki a Madéfalva–Gyimes vonal részeként. Az épület terveit Pfaff Ferenc készítette: 107 méter hosszú, 15 méter széles, 34 ablaktengelyes, szimmetrikus szerkezetű épülettömb, barokk jegyekkel.
A kontumáci templomtól a szükségkápolnán át a 20. századi nagytemplomig ívelő történet a közösség megmaradásának krónikája. A határ itt nem elválasztott, hanem identitást adott: a gyimesbükki templom tornya ma is Székelyföld keleti peremének lelki világítótornya.
Sorozatunk további részeit itt tekintheti meg.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást bocsájtott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Az előrejelzés a székelyföldi megyéket is érinti, nyugati szomszédunknál már át is vonult a vihar.
Érdemi eredmény nélküli, „udvariassági” találkozónak nevezte Constantin Paraschiv szakszervezeti vezető a Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszterrel folytatott keddi egyeztetést.
Hat utca felújítását magába foglaló beruházás kezdődött el Székelykeresztúron – elsőként az Orbán Balázs utcába vezényelték ki a munkagépeket, ahol az aszfalt feltörése zajlik. A cél az, hogy négy helyszínen még idén elvégezzék a korszerűsítést.
Hatvanezer dollárral és kétezer euróval szándékozott elhagyni Romániát a Henri Coandă Nemzetközi Repülőtérről Dohába tartva egy illető, anélkül hogy a pénzösszegeket bejelentette volna a vámnál.
Nicu Ștefănuță európai parlamenti képviselő, az EP alelnöke budapesti találkozót kezdeményezett Magyar Péter miniszterelnökkel, valamint Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterrel.
Bejelentette Viorel Buruș kedden délután egy Facebook-videóban, hogy kilép az AUR-ból, mert már nem tud azonosulni a párt céljaival és irányvonalával. A hargitai szervezet alapítója ugyanakkor nem tervezi feladni a politizálást.
Megkezdődött a felszíni, légi és víz alatti fenyegetések észlelésére alkalmas védelmi rendszer telepítése a konstancai katonai kikötőben – jelentette be kedden Mihai Panait altengernagy, a haditengerészet vezérkari főnöke.
Elhárították kedd délután azt a meghibásodást, ami miatt Sepsiszentgyörgy belvárosában, továbbá több egészségügyi intézményben is szünetelt a vízszolgáltatás.
Megműtötték a vadászrepülő-baleset pilótáját kedden, a beavatkozás sikeres volt, a pilóta teljes felépülése várható.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden közölte, hogy bűnvádi eljárást indított Cristina Trăilă kormányfőtitkár-helyettes ellen befolyással üzérkedéshez nyújtott bűnsegély gyanújával.
szóljon hozzá!