A 17. században kétszer is kiállta a tatárok ostromát, Bod Péter állítása szerint valamikor Erdély legmagasabb tornyával büszkélkedett. A hajdanán várfallal körülvett alsócsernátoni református templom ma is lenyűgöző látványt nyújt.
A delnei templom nemcsak építészeti és művészettörténeti érték, hanem a megmaradás szimbóluma is: falai a régmúlt korok embereinek hitéről, az erdélyi katolikus közösségek összefogásáról, a vészterhes idők ellenére is kitartó székelységről mesélnek.
Székelyföld egyik utolsó, teljes felújításra váró erődtemplomát kikezdte az idő vasfoga, de méltóságából nem veszített. Az Árkos fölött őrködő szakrális épületegyüttes helyén már a kezdetekben is unitárius templom állhatott.
A nyárádszentlászlói unitárius templom értékes építészettörténeti emlékei mellett számos olyan régészeti leletet rejt, amely közelebb visz minket a tizenharmadik századi Erdélyhez.
Székelyderzs unitárius vártemploma Szászföld és Székelyföld határán áll Udvarhelyszéken. Az Árpád-korig visszanyúló múltú templom az egyetlen romániai magyar műemlék, amely az UNESCO világörökség része.
Felső–Háromszék Szentföldként aposztrofált részének erős bástyája a kézdiszentléleki római katolikus templom, amely ugyan csak az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel első ízben, de az alapjait korábban lerakhatták.
Háromszék egyik legkisebb falujának ékszerdoboza a nemrég felújított, Árpád-kori alapokra épült református templom. Értékes elemei közé tartozik a nyugati fal rovásírásos felirata, amelyet az 1977-es földrengés után fedeztek fel.
Több hetes felkészülés, alapos munka szükséges ahhoz, hogy rajtra készek legyenek a csíkszentkirályi roncsderbin induló autók, ráadásul a helyszínen is kell egy olyan szerelőcsapat, amely a lehetetlennek tűnő feladatokat is megoldja. A csíki térség leglátványosabb autós eseményének egyik fő célja nézők szórakoztatása, a pilótákat pedig főleg az adrenalin „motiválja”.