Ahol a mező visszhangozza a harangszót | Templomtúra

A csíkdelnei templom nemcsak építészeti és művészettörténeti érték, hanem a megmaradás szimbóluma is: falai a régmúlt korok embereinek hitéről, az erdélyi katolikus közösségek összefogásáról, a vészterhes idők ellenére is kitartó székelységről mesélnek. Ahogy Csíki Szabolcs helyi plébános fogalmaz, „amíg életünk Krisztus, a templom is áll, és magyar népünk is áll.”

Székelyhon

2025. június 29., 15:552025. június 29., 15:55

2025. június 30., 11:272025. június 30., 11:27

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Oldalcsík küszöbét átlépve, Csíkszereda és Borzsova között, a mező közepén tárul elénk a csíkdelnei Szent János-templom. Sokan felteszik a kérdést, hogy mikor épülhetett, miért pont erre a helyre, illetve mi a története.

Mint Csíki Szabolcs plébánostól megtudtuk, már a 13. században állt itt egy templom, valamint egy falu, a jelenlegi istenháza pedig az 1500-as évek közepén épült, román és gótikus stílusjegyeket hordoz magán. A hosszú évszázadok alatt tanúja volt tatárdúlásoknak, elvándorlásnak és elnéptelenedésnek, majd kitartásnak és visszatérő híveknek is.

A templom körüli, az évszázadok alatt romossá vált védőfalat 160 évvel ezelőtt egy példátlan összefogás eredményeként sikerült felújítani, miután az erdélyi püspök – a helyi plébános, Péter Lajos jelzését követően – felkéri valamennyi plébániát Erdély-szerte, hogy aki tudja, támogassa és segítse a visszaépítést. Zalatna 2 forinttal, Hátszeg 12 forinttal és 30 krajcárral, Kovászna 8 forinttal és 41 krajcárral, Vajdahunyad 4 forinttal és 26 krajcárral, az erzsébetvárosi kerület 16 forinttal és 68 krajcárral, Segesvár 12 forinttal és 32 krajcárral, Szászrégen 40 krajcárral, Szentháromság 34 krajcárral, Brassó és Miklósvár összesen 13 forinttal, illetve a gyergyói és felcsíki kerületek 42 forinttal járultak hozzá a helyreállításhoz. A kőfal felújításával 1865-ben végeztek, összesen 467 forintba és 85 krajcárba került.

Noha templom belsejében a többszöri átépítést követően nem maradt fenn falfreskó, a templom külső falán, a déli oldalon három is található – Csíki Szabolcs szerint ékes bizonyítékai annak, hogy ezek segítségével „régen mennyire szépen tudták továbbadni, célba juttatni a tudást, a hit mélységét, értelmét és üzenetét az embereknek úgy is, hogy a hívek nem tudtak írni és olvasni.”

Az épület egyébként többször került nagyon romos állapotba, az 1930-as években életveszélyes volt bárkinek is betérni – ekkor tűnt el a szószék, a két mozgatható oltár és a sekrestyeajtó. Az első nagy javítás 1934-ben történt, azt követte a ’78-tól kezdődő felújítás a román műemlékvédelem irányításával, amikor restaurálták a szárnyas oltárt is.

A cinteremben található a Gyulafehérvári Főegyházmegye első érsekének, a csíkdelnei születésű Bálint Lajosnak a sírja.

A Csíkszék egyik legkülönlegesebb templomáról készült videónkból továbbá kiderül, hogy

mi volt az évszázadokkal ezelőtt a templomot körülölelő település neve;
mi történt az egykor itt álló falu lakóival;
mikor készült a környéken kuriózumnak számító szárnyas oltár;
hány kazettából áll a mennyezet, illetve milyen rendkívüli ábrázolás található a közepén;
miért nevezik vásárútnak a templom mellett elhaladó mezőgazdasági utat.

Csíkszék Csíkdelne Egyház Templomtúra