A rugonfalvi templom múltja több száz évre nyúlik vissza, és építésének pontos ideje ugyan nem ismert, de sok érdekességet őriz.
A 17. században kétszer is kiállta a tatárok ostromát, Bod Péter állítása szerint valamikor Erdély legmagasabb tornyával büszkélkedett. A hajdanán várfallal körülvett alsócsernátoni református templom ma is lenyűgöző látványt nyújt.
A delnei templom nemcsak építészeti és művészettörténeti érték, hanem a megmaradás szimbóluma is: falai a régmúlt korok embereinek hitéről, az erdélyi katolikus közösségek összefogásáról, a vészterhes idők ellenére is kitartó székelységről mesélnek.
Székelyföld egyik utolsó, teljes felújításra váró erődtemplomát kikezdte az idő vasfoga, de méltóságából nem veszített. Az Árkos fölött őrködő szakrális épületegyüttes helyén már a kezdetekben is unitárius templom állhatott.
A nyárádszentlászlói unitárius templom értékes építészettörténeti emlékei mellett számos olyan régészeti leletet rejt, amely közelebb visz minket a tizenharmadik századi Erdélyhez.
Székelyderzs unitárius vártemploma Szászföld és Székelyföld határán áll Udvarhelyszéken. Az Árpád-korig visszanyúló múltú templom az egyetlen romániai magyar műemlék, amely az UNESCO világörökség része.
Felső–Háromszék Szentföldként aposztrofált részének erős bástyája a kézdiszentléleki római katolikus templom, amely ugyan csak az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel első ízben, de az alapjait korábban lerakhatták.
Háromszék egyik legkisebb falujának ékszerdoboza a nemrég felújított, Árpád-kori alapokra épült református templom. Értékes elemei közé tartozik a nyugati fal rovásírásos felirata, amelyet az 1977-es földrengés után fedeztek fel.
Torockó és Torockószentgyörgy nemcsak egy községhez tartozó két magyar falu Fehér megye északi csücskében, hanem olyan közösséget alkotnak, amely gazdaságilag, egyházilag és más területeken is szorosan összeforr.