Hirdetés
Hirdetés

Határ és hit találkozása Gyimesbükkben | Templomtúra

Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti határának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.

Dobos László

2026. február 22., 14:402026. február 22., 14:40

Székelyföld keleti kapujában, a Gyimesi-szoros torkolatánál fekszik Gyimesbükk – a történelmi Erdély egyik legkeletibb települése, az ezeréves magyar határ őrzője.

A közigazgatásilag Bákó megyéhez csatolt község földrajzilag, történelmileg és lelkileg is ezer szállal kötődik Csíkhoz.

Egyházigazgatásilag a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik.

Hirdetés

A „legalsó” gyimesi településként emlegetett Gyimesbükk a három nagy gyimesi község közül valaha a legnépesebb volt. A vidék a tatárbetörések megszűnését követően kezdett benépesülni: a patakvölgyek mentén pásztorkunyhók, szórványos tanyák jelentek meg, amelyekből idővel falvak sarjadtak. Az első települések a Sánc-patak mentén alakultak ki; 1680-ból származik az első írásos említés róla.

A Gyimesi-szoros kiépítése 1694-ben, a tatárdúlás után indult meg.

A trianoni békeszerződésig Csík vármegye szépvízi járásához tartozott. A községet 1951-ben – politikai és területátrendezési okokból – Bákó megyéhez csatolták, majd 1965-ben egyik napról a másikra megszüntették a magyar nyelvű oktatást.

A falu első lakosai magyar ajkúak voltak, ezt az írásos források is alátámasztják. A későbbiekben román nemzetiségű családok, valamint németek, örmények és zsidók is megtelepedtek a vidéken.

A plébánia kialakulása

A gyimesbükki egyházi élet gyökerei a 18. század közepéig nyúlnak vissza. Mária Terézia utasítására 1764-ben P. Reparolis Vicentius ferences szerzetest nevezték ki a csík-gyimesi vesztegzár lelkészének, aki a madéfalvi veszedelem évében, 1764. szeptember 3-án engedélyt kért, hogy magánháznál misézhessen, és a kevés számú gyermeket taníthassa. Az engedélyt megkapta, ettől kezdve

a vesztegzári lelkipásztorok nemcsak a helybelieket, hanem a határőrség családjait is szolgálták.

1782-ben a csíksomlyói ferencesek vezetésével a vámhivatal közelében római katolikus templom épült. Abban az évben Olti Péter csíkszentmiklósi plébános volt a gyimesvölgyi terület lelki adminisztrátora. Egy 1785. augusztus 19-én kelt királyi levél 385 hívőről tesz említést – valószínűleg a vesztegzári őslakosságról.

•  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Fotó: Kocsis Károly

A ma is álló, 1782-ben épült kontumáci Nagyboldogasszony-templom Gyimesbükk legrégebbi szentélye. A vesztegzár épületegyüttesének részeként jött létre. A templom a határvédelem, a hit és a közösségi összetartozás jelképe lett. György Lajos plébános vezetésével 1929–1933 között szükségtemplom épült Gyimesbükkben, azt 2004-ig használták, majd főhatósági engedéllyel felszámolták; oltárát a képpel együtt visszavitték a kontumáci templomba.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Gyimesbükk jelenlegi plébániatemploma a 20. század második felének egyik jelentős székelyföldi egyházi építkezése. Az alapozás előkészítése már 1926-ban, György Lajos esperes-plébános idején megtörtént. A tényleges építkezés 1974. február 25-én indult Dani Gergely plébános szolgálata idején, és 1976. október 16-án fejeződött be.

A plébániatemplom fontosabb adatai:

  • alapterület: 1010 négyzetméter;

  • hosszúság: 43 méter;

  • első tégla letétele: 1974. március 9.;

  • fedélszerkezet kezdete: 1974. november 28.;

  • toronykereszt felhelyezése: 1974. december 7.;

  • felszentelés: 1976. október 17.

A vasbeton és erőtani tervezés Moll Lajos építész nevéhez fűződik. A kivitelezést a gyergyószentmiklósi Kisipari Termelőszövetkezet építőrészlege végezte, az építészi ellenőr Ferencz Sándor volt. A munkálatok 50 ezer lejjel és 70 ezer téglával indultak.

A toronyban három harang szól: 886, 476 és 228 kilogrammosak,

villanymeghajtású rendszerrel. Belső terét Lukácsovics Magda freskói díszítik. A templomot dr. Jakab Antal (akkor segédpüspök) szentelte fel Krisztus teste és vére tiszteletére.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A templomépítő Dani Gergely esperes-plébános 1983. január 5-én, szentmise közben, az oltárnál hunyt el; földi maradványait az új templom mellett helyezték örök nyugalomra.

A plébánia jelenlegi lelkipásztora a lujzikalagori születésű Salamon József.

Az ezeréves határ – amit még látni kell Gyimesbükkben

A ma Rákóczi-várként ismert erődítmény a történelmi határ egyik jelképe. Alatta húzódott a magyar–román államhatár a 20. század első felében, és a környéken ma is láthatók a monarchia egykori határkövei. A vár alatt, néhány méterre az egykori határtól áll a Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. A felújított épületben vasúttörténeti kiállítás működik, amely turisták ezreit vonzza évente.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A település központjában található monumentális vasútállomás 1894–1897 között épült ki a Madéfalva–Gyimes vonal részeként. Az épület terveit Pfaff Ferenc készítette: 107 méter hosszú, 15 méter széles, 34 ablaktengelyes, szimmetrikus szerkezetű épülettömb, barokk jegyekkel.

Gyimesbükk története egyszerre határtörténet és egyháztörténet.

A kontumáci templomtól a szükségkápolnán át a 20. századi nagytemplomig ívelő történet a közösség megmaradásának krónikája. A határ itt nem elválasztott, hanem identitást adott: a gyimesbükki templom tornya ma is Székelyföld keleti peremének lelki világítótornya.

Sorozatunk további részeit itt tekintheti meg.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 11., szombat

Ittas, és jogosítvány nélkül vezető sofőröket kaptak el a rendőrök, tetemes bírságokat osztottak ki

Ittas vezetés közben kaptak rajta két férfit a rendőrök pénteken, ugyanakkor egy jogosítvány nélkül vezető sofőrt is lefüleltek.

Ittas, és jogosítvány nélkül vezető sofőröket kaptak el a rendőrök, tetemes bírságokat osztottak ki
Hirdetés
2026. július 10., péntek

„Jóakarók” használják ki a magányos időseket

Az egyedül élő idősek mellett egyre több „jóakaró” jelenik meg, aki kihasználja, kifosztja őket – figyelmeztet Csata Éva, a HIFA Egyesület elnöke, aki nyílt levélben fordult a külföldön élőkhöz, kérve, figyeljenek jobban oda itthon lévő szeretteikre.

„Jóakarók” használják ki a magányos időseket
2026. július 10., péntek

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban
2026. július 10., péntek

Halálra gázolt a vonat egy idős férfit Medgyesen

Halálra gázolt a vonat pénteken a medgyesi állomáson egy 70 éves férfit.

Halálra gázolt a vonat egy idős férfit Medgyesen
Hirdetés
2026. július 10., péntek

Betört egy ablak a Ryanair egyik járatán, a kialakuló nyomáskülönbség részben kirántotta az ablak mellett ülő utast

Súlyos incidens történt péntek reggel a Ryanair Thesszalonikiből a németországi Memmingenbe tartó járatán: a felszállást követően betört a repülőgép egyik ablaka, a kialakult helyzet miatt pedig megsérült egy utas.

Betört egy ablak a Ryanair egyik járatán, a kialakuló nyomáskülönbség részben kirántotta az ablak mellett ülő utast
Hirdetés
2026. július 10., péntek

Az év felére már megszerezte idei hiteligényének csaknem felét Románia

Románia az év első felében már biztosította az idei állami hiteligény 49 százalékát – közölte pénteken Facebook-bejegyzésében Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter.

Az év felére már megszerezte idei hiteligényének csaknem felét Románia
2026. július 10., péntek

Tovább fogy és öregszik Románia lakossága: 2080-ra 15,6 millió alá csökkenhet a népesség

Románia lakónépessége 2080-ra 15,633 millió főre csökkenhet a 2025. január 1-jén nyilvántartott 19,043 millióról – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb népesség-előreszámításából.

Tovább fogy és öregszik Románia lakossága: 2080-ra 15,6 millió alá csökkenhet a népesség
2026. július 10., péntek

Szemétügy Marosvásárhelyen: egymásnak ellentmond a városháza és a prefektúra

Az utcán maradhat a szemét Marosvásárhelyen, miután a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon az önkormányzat szemétszolgáltatásra vonatkozó határozatát. A városmenedzser szerint egyelőre nincs gond.

Szemétügy Marosvásárhelyen: egymásnak ellentmond a városháza és a prefektúra
Hirdetés