Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti határának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.
2026. február 22., 14:402026. február 22., 14:40
Székelyföld keleti kapujában, a Gyimesi-szoros torkolatánál fekszik Gyimesbükk – a történelmi Erdély egyik legkeletibb települése, az ezeréves magyar határ őrzője.
Egyházigazgatásilag a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik.
A „legalsó” gyimesi településként emlegetett Gyimesbükk a három nagy gyimesi község közül valaha a legnépesebb volt. A vidék a tatárbetörések megszűnését követően kezdett benépesülni: a patakvölgyek mentén pásztorkunyhók, szórványos tanyák jelentek meg, amelyekből idővel falvak sarjadtak. Az első települések a Sánc-patak mentén alakultak ki; 1680-ból származik az első írásos említés róla.
A trianoni békeszerződésig Csík vármegye szépvízi járásához tartozott. A községet 1951-ben – politikai és területátrendezési okokból – Bákó megyéhez csatolták, majd 1965-ben egyik napról a másikra megszüntették a magyar nyelvű oktatást.
A falu első lakosai magyar ajkúak voltak, ezt az írásos források is alátámasztják. A későbbiekben román nemzetiségű családok, valamint németek, örmények és zsidók is megtelepedtek a vidéken.
A gyimesbükki egyházi élet gyökerei a 18. század közepéig nyúlnak vissza. Mária Terézia utasítására 1764-ben P. Reparolis Vicentius ferences szerzetest nevezték ki a csík-gyimesi vesztegzár lelkészének, aki a madéfalvi veszedelem évében, 1764. szeptember 3-án engedélyt kért, hogy magánháznál misézhessen, és a kevés számú gyermeket taníthassa. Az engedélyt megkapta, ettől kezdve
1782-ben a csíksomlyói ferencesek vezetésével a vámhivatal közelében római katolikus templom épült. Abban az évben Olti Péter csíkszentmiklósi plébános volt a gyimesvölgyi terület lelki adminisztrátora. Egy 1785. augusztus 19-én kelt királyi levél 385 hívőről tesz említést – valószínűleg a vesztegzári őslakosságról.
Fotó: Kocsis Károly
A ma is álló, 1782-ben épült kontumáci Nagyboldogasszony-templom Gyimesbükk legrégebbi szentélye. A vesztegzár épületegyüttesének részeként jött létre. A templom a határvédelem, a hit és a közösségi összetartozás jelképe lett. György Lajos plébános vezetésével 1929–1933 között szükségtemplom épült Gyimesbükkben, azt 2004-ig használták, majd főhatósági engedéllyel felszámolták; oltárát a képpel együtt visszavitték a kontumáci templomba.
Fotó: Pinti Attila
Gyimesbükk jelenlegi plébániatemploma a 20. század második felének egyik jelentős székelyföldi egyházi építkezése. Az alapozás előkészítése már 1926-ban, György Lajos esperes-plébános idején megtörtént. A tényleges építkezés 1974. február 25-én indult Dani Gergely plébános szolgálata idején, és 1976. október 16-án fejeződött be.
A plébániatemplom fontosabb adatai:
alapterület: 1010 négyzetméter;
hosszúság: 43 méter;
első tégla letétele: 1974. március 9.;
fedélszerkezet kezdete: 1974. november 28.;
toronykereszt felhelyezése: 1974. december 7.;
felszentelés: 1976. október 17.
A vasbeton és erőtani tervezés Moll Lajos építész nevéhez fűződik. A kivitelezést a gyergyószentmiklósi Kisipari Termelőszövetkezet építőrészlege végezte, az építészi ellenőr Ferencz Sándor volt. A munkálatok 50 ezer lejjel és 70 ezer téglával indultak.
villanymeghajtású rendszerrel. Belső terét Lukácsovics Magda freskói díszítik. A templomot dr. Jakab Antal (akkor segédpüspök) szentelte fel Krisztus teste és vére tiszteletére.
Fotó: Pinti Attila
A templomépítő Dani Gergely esperes-plébános 1983. január 5-én, szentmise közben, az oltárnál hunyt el; földi maradványait az új templom mellett helyezték örök nyugalomra.
A plébánia jelenlegi lelkipásztora a lujzikalagori születésű Salamon József.
A ma Rákóczi-várként ismert erődítmény a történelmi határ egyik jelképe. Alatta húzódott a magyar–román államhatár a 20. század első felében, és a környéken ma is láthatók a monarchia egykori határkövei. A vár alatt, néhány méterre az egykori határtól áll a Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. A felújított épületben vasúttörténeti kiállítás működik, amely turisták ezreit vonzza évente.
Fotó: Borbély Fanni
A település központjában található monumentális vasútállomás 1894–1897 között épült ki a Madéfalva–Gyimes vonal részeként. Az épület terveit Pfaff Ferenc készítette: 107 méter hosszú, 15 méter széles, 34 ablaktengelyes, szimmetrikus szerkezetű épülettömb, barokk jegyekkel.
A kontumáci templomtól a szükségkápolnán át a 20. századi nagytemplomig ívelő történet a közösség megmaradásának krónikája. A határ itt nem elválasztott, hanem identitást adott: a gyimesbükki templom tornya ma is Székelyföld keleti peremének lelki világítótornya.
Sorozatunk további részeit itt tekintheti meg.
Az unitáriusok Rómája – így emlegették régen Bölönt, amelynek vártemplomáról a Nemzet útja vezetője az állítja, hogy korábban ortodox volt. Mihai Tîrnoveanut történelemhamisítással vádolják és panaszt tesznek ellene a diszkriminációellenes tanácsnál.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) április 6. és 9. között több mint ezer gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és megközelítőleg 3,8 millió lej értékben szabott ki bírságokat.
Részvételre buzdítja a határon túli magyarokat az országgyűlési választásokon Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Leszállították azt a 14,5 millió lejes Da Vinci robotsebészeti eszközt a csíkszeredai kórházba, amellyel a jövőben minimális beavatkozással és nagyobb precizitással végezhetnek elsősorban onkológiai műtéteket. A gépeket a sajtónak is megmutatták.
A marosvásárhelyi vegyipari kombinát és a Romgaz közötti tárgyalásokat nem tudják befolyásolni, de a miniszterelnök segítségét kérik a műtrágyagyár megmentése érdekében – ígérték a szakszervezeti vezetőkkel találkozó Maros megyei parlamenti képviselők.
A munkaügyi felügyelőség több mint 7 millió lejre rótt ki bírságokat néhány nap alatt, és közel 500 feketén dolgozó személyt azonosított – hívta fel a figyelmet csütörtökön a munkaügyi miniszter.
A Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) pénteken Dani Kinga Emléknapot szervez a Domb utcai mozgásparkban. Az esemény célja a kiváló sepsiszentgyörgyi sportoló emlékének megerősítése, valamint a játszótér kellemesebbé tétele.
Visszatért a tél április közepén a hegyvidéki térségekbe: csütörtökön vékony hóréteg rakódott le Hargitafürdőn és a Madarasi Hargitán is: a webkamerák felvételei havas tájat mutatnak a szeszélyes áprilisi időjárás következtében.
Lezárult a próbaérettségi dolgozatainak javítása, és az eredményeket továbbították a tanfelügyelőségeknek, illetve az iskoláknak – tájékoztatott csütörtökön az oktatási minisztérium.
Afrikai sertéspestis jelenlétét igazolták egy elhullott vaddisznóban a „Gödrös” nevű területen – tájékoztatták a sertéstartó gazdákat az illetékes hatóságok.
szóljon hozzá!