Vagyonosodás legelőkből?

Kézdivásárhelyen a legutóbbi rendkívüli képviselő-testületi ülésen több állattartó gazda jelent meg a testület előtt, és jelezték: csődbe viszi őket, a megélhetésüket veszélyezteti az a legeltetési illeték, amit a tanács megállapított. 170 euró/hektár bérleti díjról van szó, azaz évente ennyit kell a városkasszába befizetniük azért, hogy a köztulajdont használhassák. A képviselők akkor úgy döntöttek, hogy felülvizsgálják a korábban hozott határozatot, bár jelezték azt is, hogy legjobb esetben is csak csökkentenek az illetéken, de nem vonják vissza. Azóta viszont érdekes információk derültek ki arról, hogy mennyire is ráfizetéses a legeltetés.

Kisebb vagyon támogatásokból

Bokor Tibor polgármester sajtótájékoztatót hívott össze, hogy úgymond tiszta vizet öntsön a pohárba. Úgy véli, a polgárok egy torz képet kaptak, hogy valójában mi is áll az illeték alkalmazása mögött. Kiderült, hogy 2008-ban Rácz Károly polgármester idején a legeltetési díjat teljesen törölték, így a város tulajdonát pár ember teljesen ingyen használhatta, miután erre vonatkozóan szerződést kötöttek az önkormányzattal. Viszont a legelőkre, ha nem is nagy értékben, de mindenképpen jár a Mezőgazdasági Intervenziós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA) a támogatás, ami a területek elhelyezkedésének függvényében (mezei vagy hegyvidéki legelőkről legyen szó) 273 és 350 euró között váltakozik hektáronként. Így történt az, hogy olyan gazda is akadt, aki az elmúlt években az általa használt legelőkre összesen 283 500 euró támogatást kapott az APIA-tól. A hivatal listáján szerepelő, nagyságrendben a következő összeg 145 250 euró, míg a harmadik is 116 200 euróra rúg.

A kimutatás szerint az összesített legkisebb összeg is 11 024 euró, az elöljáró szerint az önkormányzat legelőire felvett szubvenció pedig eléri a 800 ezer eurót. A polgármester kiemelte: érdekes, hogy az ülésen az egyik hangadó éppen az a személy volt, aki a második legnagyobb összegű támogatást kapta az APIA-tól. A polgármesteri hivatal által összeállított táblázatból kiderül, hogy a támogatás 130 euró alapösszegből, környezetkímélő csomagból (124 euró/ha + 58 euró/ha) áll, a hegyvidék esetében ehhez hozzáadódik 107 euró/ha vagy 80 euró/ha bizonyos előírások szerint. Bokor a mintegy nyolcszáz hektár legelő állapotáról is beszélt: elmondta, hogy a legnagyobb szubvenciót kapó gazda 162 hektáros területével semmilyen fenntartása sincs, a helyszínelés során kiderült, hogy példásan rendbe van tartva. Nem úgy azé a személlyé, aki több mint 142 ezer euróhoz jutott az évek során, legalábbis a kivetített, majd az újságírók rendelkezésére bocsátott fényképek tanúsága szerint.

A polgármester elmondta, a legelőhasználati illetékből a gaz által felvett legelőket takarítják ki, hogy növeljék a használható területek nagyságát. Elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy a következő években – a területek kitakarítási ütemének függvényében – csökkentsék a jelenleg érvényben levő díjat. Azt is kifejtette, hogy a környező települések önkormányzatánál is érdeklődtek a bérleti díjak felől. Bereckben egy hektár legelő használata után 180 eurót fizetnek a gazdák, Kézdialmáson 455 lejt/ha, azaz kb. 100 eurót. Kézdiszentléleken 150, míg Kézdiszentkereszten 180 euró a bérleti díj.