Újabb törvénytervezet a devizahitelesek mentésére az RMDSZ-től

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: nem tisztességes az, ahogyan Romániában a teljes terhet a hitelt felvevők nyakába próbálják varrni, így egy törvénytervezet kidolgozását kezdeményezték még tavaly októberben. A tervezet alapján a korábban valutában felvett hitelt át kellene számolni lejbe, mindezt pedig a hitelfelvétel napján érvényes árfolyam alapján tennék meg. A városvezető ugyanakkor hozzáfűzte, az eddig kifizetett és az újraszámolás közti, árfolyam-váltakozás következtében létrejött összeg különbözetét három részre osztanák: harminc százalékot az ügyfélnek kell állnia, ugyancsak harminc százalékot az államnak, valamint a fennmaradó negyven százalékot a bankoknak. A polgármester hozzáfűzte, a tervezetet Cseke Attila parlamenti képviselő terjesztette elő.

„Sok tisztességtelen ajánlat hangzott el a devizahitelek átváltását illetően a parlament költségvetési bizottságának keddi ülésén” – jelentette ki Antal Árpád, aki hozzáfűzte, a korábban említett tervezetet is elutasították a jelenlevők azzal az indokkal, miszerint sem a kormánynak, sem a Nemzeti Banknak nincs lehetősége felvállalni ezt a megoldást. Az elöljáró úgy fogalmazott, önmagukat minősítik az említett „ultraliberális” hozzáállással mindkét intézmény képviselői.

Az elutasítást követően egy újabb törvénytervezetet fogalmaztak meg az RMDSZ munkatársai a devizahitelesek problémáját megoldandó. Ennek alapján nem jelenik meg a hitel lejre való átváltásának feltétele, azonban a kereskedelmi bankok kötelezettsége lenne, hogy akkora kamatlábakat alkalmazzanak a valutában felvett kölcsönökre, amelyek legfeljebb húsz százalékos törlesztőrészlet-növekedést eredményeznek.

Mint ismeretes, az Európai Unió rendelkezik már egy irányelvvel, amely a fent említett megoldáshoz hasonlatos: amennyiben az árfolyam módosulása húsz százalékos változást idéz elő a törlesztőrészlet mértékében, akkor a valutában felvett kölcsön átváltható az ország saját pénznemére. Antal példaként a svájci frank esetét hozta fel: mint magyarázta, attól függően, hogy az említett pénznem árfolyamváltozása hogyan alakul, akár negatív kamatlábat is jelenthet az intézkedés. Ennek bevezetése esetén a kormánynak nem kell semmilyen ráfordítással számolnia, hanem a kereskedelmi bank és ügyfele oldják meg a problémát úgy, hogy a kamatláb mértéke akkora, amellyel ellensúlyozza az árfolyam módosulását.

A polgármester ugyanakkor elmondta, a negatív kamatláb alkalmazása nem lenne egyedülálló és ismeretlen megoldás, hiszen a Svájci Nemzeti Bank alapkamatja jelenleg negatív értéket vesz fel. Ennek okaként a svájci frank gyengítésének célját vázolta Antal Árpád, felsorakoztatva több érvet is az mellett, miért nem előnyös az említett ország pénznemének rohamos megerősödése: a helyi termelők számára visszaszorul az exportálás, átalakul a társadalom és a kereskedelem import központúságra, továbbá ugyancsak a kereskedelmet gyengítené, ha a svájci állampolgárok inkább a szomszédos országokba utaznának vásárolni. A törvénytervezet alapján a kamatokat háromhavonta lehetne újraszámítani, ugyanakkor ezen engedményeket csakis azon ügyfelek kapnák, akiknek nincs hátralékuk.

Az elöljáró elmondta, tapasztalata alapján a kereskedelmi bankok is keresik a megoldást a devizahitelesek problémájára, mint magyarázta, ez az ő csődjükről is szólhat, amennyiben bedőlnek a valutás kölcsönök. A bankigazgatókkal való tárgyalást követően a polgármester úgy látja, bár az intézkedés következtében veszteséggel kell számolniuk a bankoknak, ám ez még mindig kisebb kockázatot jelent számukra, mint a deviza alapú hitelek bedőlése, ugyanis utóbbi 15-húsz éves profitjuk elvesztése a tét.