Szigorúbb feltételek mellett jár a munkanélküli segély

Végre tisztázódott, hogy pontosan milyen körülmények között jár vagy éppen veszíthető el a munkanélküliségi segély – jelentette ki keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Téglás Ferenc. Mint a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatóhelyettese részletezte, március végén jelent meg a tavaly elfogadott munkaügyi törvénykönyv alkalmazási módszertana, a 2014/119-es számú kormányrendeletben immár pontosan rögzítik, milyen esetekben nem jár a munkanélküli segély.

Bíró Blanka

2014. április 08., 18:312014. április 08., 18:31

„Eddig is folyósítottuk a támogatást, ha a munkanélküli valamilyen egyéni vagy családi vállalkozásból, illetve civil szerződés alapján havi 500 lej alatti jövedelmet valósított meg, azonban most már egyértelmű, hogy azt is figyelembe kell vennünk, ha például ingatlant ad bérbe vagy napszámosként dolgozik. Ha a segély folyósításának időszakában bármilyen 500 lej feletti adózandó jövedelmet valósít meg, elveszítheti a támogatást, kivéve, ha lakást ad el, bankbetéte kamatozik, vagy szerencsejátékon nyer” – ecsetelte Téglás.

Az igazgatóhelyettes ugyanakkor arra is kitért, hogy a törvény szerint a munkanélküli három napon belül köteles jelenteni az ügynökségnél, bármilyen bevétele van. Kovászna megyében egyébként havonta kérnek pénzügyi igazolást a fizetett munkanélküliektől, hogy a félreértéseket elkerüljék.

Megtudtuk, hogy a számvevőszék az ellenőrzések során összeveti a különböző adatbázisokat, például a pénzügyi, mezőgazdasági nyilvántartásokat, és ha kiderülnek átfedések, kamatostól kell visszafizetni a segélyt.

Kovászna megyében jelenleg hat személy van ebben a helyzetben, 4-5000 lejt és a kamatokat kell visszafizetniük az ügynökségnek. Téglás Ferenc elmondta, például azért kell valakinek visszafizetnie a felvett járulékot, mert kiderült, hogy közben ócskavasat adott le, és abból egy hónapban a bevétele meghaladta az 500 lejt.

A másik személyt eközben azért büntetik, mivel az egyéni vállalkozásában az év elején az adóhatósághoz leadta a becsült évi jövedelmét, ez alapján megkapta a segélyre feljogosító igazolást, ám következő évben az adóbevallásából az derült ki, hogy a becsült összeg többszörösét valósította meg, tehát valójában nem járt volna neki a segély.