Székely családok majálisa Kézdivásárhelyen

Május elsején közel 800-an vettek részt Kézdivásárhelyen a Székely Családok Napján. Az egész napos rendezvény végén megszelték a Székely Családok Kenyerét is, melyet zsírral és pirospaprikával fűszerezve osztottak szét a résztvevőknek.

Bús Ildikó

2012. május 02., 08:472012. május 02., 08:47

2012. május 02., 09:452012. május 02., 09:45

A városi majálison Vass Mária, a Kovászna Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság részéről elmondta: a harmadik alkalommal szervezett rendezvény minden családnak szól, annak ellenére, hogy megváltozott a családi modell. Az esemény egyrészt az önkormányzati gondozásban élő gyerekeknek szól, másrészt pedig a szép számmal idelátogató városi és környékbeli gyerekeknek, családoknak is.

„1200 árva gyermekről gondoskodik Kovászna Megye Tanácsa nap mint nap” – hangsúlyozta Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke. „Mivel ez a szám minden évben folyamatosan növekedik, fontos, hogy a különböző intézményeinkben elhelyezett gyerekekben is erősödjön a közösségi élmény. Fontos az is, hogy a hagyományos családok is megismerkedhessenek ezekkel a gyerekekkel, hogy legyen lehetőségük találkozni.”

A család fontosságát hangsúlyozta Bálint Olga, a kézdivásárhelyi szociális ellátási intézmény vezetője is, kiemelve, hogy nem csak az egyes családokon kell segíteni, hanem a társadalom családbaráti jellegét is fontos erősíteni.

Borcsa Flóra Zenkőt ma már kollégaként ismerik a gyerekekkel foglalkozó szakemberek. A szociális munkás maga is állami gondozásban nevelkedett: a Székely Családok Napján pedig énekhangját is megcsillogtatta. Elmondása szerint nagyon szeret szociális munkásként dolgozni, szakképzett ápolóként fogyatékkal élő gyereket, fiatalokat ápol.

A családok napjának egyik kiemelkedő pillanata az volt, amikor megáldották, megszelték a székely családok kenyerét. A termetes, hagyományos pityókás kenyeret ft. Hölgyes Pál Zsolt szentelte meg. Gyerekek nélkül, egy hasonló eseményen még a kenyér felvágása sem képzelhető el, igaz, a kisebb malomkő méretű pékárúcsodához kellett is a segítség, hiszen egy ember nehezen birkózott volna meg ezzel a feladattal. A Székely Családok Kenyeréből – zsírral kenve, régi szokás szerint sóval, paprikával fűszerezve – minden jelenlévőnek jutott.