Megyefejlesztési stratégiát fogadtak el Háromszéken

A középiskolai oktatás, a szakképzés erősítése Kovászna megye egyik prioritása kell hogy legyen – szögezték le a 2015–2020-as periódusra vonatkozó megyefejlesztési stratégiában. A megyei önkormányzat júliusi soros ülésén fogadta el az egykori főispán, Potsa József nevét viselő stratégiát, amelyben a fejlesztési irányvonalakat, a régió erősségeit, hiányosságait és a kulcsfontosságú tényezőket határozták meg.

Bíró Blanka

2015. augusztus 03., 19:362015. augusztus 03., 19:36

2015. augusztus 03., 21:092015. augusztus 03., 21:09

A terv elkészítését Viorel Stănică, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának dékánhelyettese koordinálta. A megye erősségei között sorolták fel, hogy 2013 óta növekszik a kereskedelmi mérlege, ami elsősorban az export folyamatos növekedésének tulajdonítható, a vendéglátóipar az országos átlag felett teljesít, a mezőgazdaságban pedig a cukorrépa- és a burgonyatermesztés országos szinten már most versenyképes. A terv készítői úgy látják a számítástechnikai és kommunikációs ágazatban is nagy potenciál rejtőzik, hasonlóképpen a feldolgozóiparban is folyamatosan növekszik az üzleti forgalom, ami azt bizonyítja, hogy nő az alkalmazottak termelékenysége, ez pedig a versenyképességet fokozza, és újabb előnyt jelenthet a megye gazdaságának.

A turizmus szintén húzóágazat lehet Háromszéken, a gyógyturizmusra, a kulturális turizmusra és a faluturizmusra egyaránt lehet alapozni, hiszen például Kovászna városa az ország első három gyógyfürdőhelye között van. Az erősségek kiaknázásában rejlik a legnagyobb probléma, mutatnak rá a stratégia készítői, hiszen például az idegenforgalmi potenciált sem hasznosítják megfelelőképpen, gondot jelent, hogy Kovászna forgalma teljes mértékben az ingyenes és támogatott gyógykezelési jegyekkel érkező vendégektől függ. Szintén az orvosolandó problémák között említik az elvándorlást, elsősorban a tanult, a szakképzett fiatalok migrációját. Felsőfokú tanulmányokkal a megye lakosságának mindössze 9,8 százaléka rendelkezik, ez sebezhetővé teszi a különböző ágazatok, például a számítástechnika fejlesztését.

A lakosság mintegy 20 százaléka van kitéve az elszegényedés veszélyének, az országos átlagnál rosszabb az egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférés, a legnagyobb üzleti forgalmat lebonyolító, a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató ágazatok termelékenysége pedig az országos átlag alatt marad, összegezték a hiányosságokat. Fejleszteni kell az oktatást, fel kell térképezni a turisztikai célpontokat, marketinget, brandet kell építeni, és növelni kell a mezőgazdaság, az ipar versenyképességét – határozták meg a tennivalókat a megyefejlesztési stratégiában.