Nehezen barátkoznak a szakközépiskolák a szakoktatás reformjával

A tavaly novemberben megjelent 6700-as rendelet ugyanezt teszi, de a duális képzésre vonatkozóan. A legfontosabb változás az, hogy

Amennyiben erre igény van, egy osztályon belül három különféle szak is működhet, a labor- és gyakorlati tevékenységek oktatásához legkevesebb nyolc, legtöbb 15 fős csoportok szükségesek. (Amint tudjuk, a szakoktatás elmélet, labor, hétköznapi gyakorlat és összevont gyakorlat formájában zajlik.) Az új kerettantervben az óraszámok jócskán csökkenek mind az általános kultúrához tartozó tantárgyak, mind a szaktantárgyak esetében.

Constaninescu Herman szerint jobb volt a régi rendszer, de az újnak is vannak bizonyos előnyei.

A tanulónak megadatik a lehetőség, hogy a 4 éves szaklíceumi képzés alatt a 11. osztály után megszerezze a 3-as szintű szakképesítést (amit eddig a 3 éves szakiskola elvégzése után szerzett meg), de ha 11. osztály után még egy évet tovább tanul – és ez előreláthatóan legtöbb esetben így fog történni –, akkor

És ha négy év múlva differenciált érettségi lesz, még vonzóbb lehet az új alternatíva. A változások a szeptemberben kezdődő tanévtől lépnek érvénybe.

Kevesebb gyerek, kisebb szakmai kínálat

Mindemellett az Apor Péter Szaklíceum veszít is a változásokkal és ezzel nem lesz egyedül.
Mivel Kovászna megyében idén közel 200 gyermekkel kevesebb végez nyolcadikban, mint a múlt tanévben, az összesen 1600 végzősből nem telik annyi osztályra, mint tavaly, ráadásul az osztályok létszámát is megemelték a rendeletben, és akkor még nem számoltunk az iskolaelhagyókkal. Így a mezőgazdasági profilú Apor Péter Szaklíceum egy nappali agroturisztikai osztállyal kevesebbet kért a beiskolázási tervben, és

Constantinescu Herman úgy látja, az új rendszerrel a helyettes tanároknak is lesz veszítenivalójuk, hiszen nem jut nekik annyi óra, mint az előző években, míg a címzetes tanároknak, főleg ha több képesítésük van, ki lehet pótolni a katedráját.

mert sok nyolcadikos abbahagyta a tanulást, de aki később észbe kap, vagy nincs hely számára a nappali oktatásban, estiben folytathatja tanulmányait. Minderről a szülőkkel még nem volt megbeszélés, de a mesterségek hetén és az idei tanulmányi börzén a nyolcadikos diákokat felvilágosítják az új rendszer nyújtotta lehetőségekről, mondta az igazgató.

Az Apor Péter líceum épületét jelenleg újítják, a kivitelezés 80 százalékban megtörtént.

– állította az intézményvezető. Idáig a beiskolázási tervet sikeresen teljesítették, csupán az érettségi a gyenge pontjuk, de ha a diák odaáll és tanul, akkor eredményt érhet el. Másrészt viszont aki az általános iskolában, sőt, még korábban, az elemiben nem sajátítja el az alapokat, azzal nehéz haladni – mutatott rá az igazgató.

Márpedig ezek nélkül nincs szakoktatás, a tanfelügyelőség nem hagyja jóvá az igényelt szakokat. A tanév kezdéskor pedig szükség van az egyéni gyakorlati szerződésre és a munkavédelmi felkészítőre/füzetre is.
Simon Edit, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Gazdasági Líceum igazgatója sincs elragadtatva a változásoktól, amiket egyenesen kaotikusnak minősít. Szerinte

Simon Edit véleménye szerint indokolt lenne a kétéves inasiskola visszavezetése annak érdekében, hogy azok a fiatalok is piacképes szakmai tudáshoz juthassanak, akik nem kívánnak középiskolai tanulmányokat folytatni, hanem mielőbb munkába állnának.

„Őket az érdekli hogy a gyerek felkészült legyen, akarjon dolgozni. Konkrét dolgokkal szeretnének foglalkozni, nem papírok szerkesztésével” – zárta a Berde Áron Gazdasági Líceum igazgatója.