Napszentület: misztikus táncjáték életről, halálról

„Megéltem a legtöbbet és legnagyszerűbbet: az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett volna velem” – írja Márai Sándor, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója Füveskönyv című művében. Ezzel a gondolattal indította legújabb előadásának beharangozóját a Háromszék Táncszínház is, amelynek táncművészei Juhász Zsolt rendező-koreográfus vezetésével ezúttal ritkán feszegetett témát hoznak színpadra.

Emlékeznek azokra, akik túl korán távoztak

A misztikus táncjáték életről és halálról szól: megmutatja az ember e világi létének állomásait, különös hangsúlyt fektetve az elmúlásra. Pontosabban azokra a néphagyományokra, rítusokra, amelyek a halálhoz, az örökléthez kötődnek.

A szeptember 18-i bemutatóról szóló sajtótájékoztatón az előadás rendező-koreográfusa, Juhász Zsolt elmondta:

A táncjátékban megjelenik például a farsangtemetés, és Bene Vendel tánca is – utóbbit a Dunántúl déli részén, lakodalmakban járták a párok. Olyan szokásokat mutatnak be, amelyek megváltoztatták az emberek halálhoz – az utolsó átváltozáshoz – való viszonyulását.

Ugyanakkor a Napszentület című előadással emlékeznek a táncegyüttes egykori tagjaira, azokra a művészekre, akik „túl korán csatlakoztak az égi társulathoz”: Deák Gyula Levente igazgatóra, Virág Imola, Váradi Ágnes, Csákány Helga Katalin táncművészekre, Maksai Gábor Ernő színpadtechnikusra, minden elhunyt kollégára, jó barátra.

Az élet ünnepe

Farkas Tamás táncmesteri és koreográfusi feladatkörben vesz részt az alkotási folyamatban. Mint mondta, feleségével, Farkas Ágnessel együtt többek között

Olyan jeleneteket is láthat a közönség, amelyekben – túllépve a táncszínházi formán – kreatív módon jelenítik meg az előadás gondolatiságát.

Fekete, fehér, lila – a gyász és az ünnep színei, amelyek visszaköszönnek a táncművészek viseletén. Furik Rita jelmeztervező, koreográfus szerint

Ugyanakkor kiemelte, a tánc egy érzésvilág, „egy szív felé irányuló nyíl”, és ez egy olyan előadás, amelyből a nézők kiragadhatnak egy-egy részletet, azonosíthatják azt a saját életük történéseivel. Mint mondta, az elmúlás érzékeny és nehéz téma, de mindenki érti, érzi, ugyanakkor a Napszentület nem a halált emeli piedesztálra, sokkal inkább az életet ünnepli.

Kapcsolódás a közönséggel

A Háromszék Táncegyüttest 2024-ben minősítették át Táncszínházzá. Virág Endre igazgató szerint éppen azért, mert

Olyan közös nyelvet, kifejezési módot keres, amely egyedi arculatot is ad a társulatnak. A Napszentület – melyen rendhagyó módon három alkotó is dolgozik – is egy olyan előadás, amely ezt a gondolatot, elvet erősíti.