
Hahn Jakab mézeskalácsos mester egykori lakóháza Kézdivásárhelyen
Fotó: Kocsis Károly
2021-ben tartották meg először, négy év szünet után most ismét belevágnak. A Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés szeptember 27-én „mézédes napot” szervez Kézdivásárhelyen.
2025. szeptember 26., 10:332025. szeptember 26., 10:33
Amint a neve is elárulja, a rendezvény a méz köré épül, annak szervezetünkre gyakorolt jótékony hatását igyekszik kidomborítani. A Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés négy év után szervezi meg ismét, együttműködve a székelyföldi mézlovagrenddel, ezúttal is a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás parkban, szombaton 10 órától.
Amint azt Tóth László, a civilszervezet egyik oszlopos tagja lapunknak hangsúlyozta, a céhes városban „hagyománya van a mézes pogácsa készítésének, ezért is választottuk fő arculati elemnek a mézeskalács-szívet.”
Ezt, mármint régmúltba gyökerező voltát támasztja alá Dimény Attila néprajzos, a helyi Incze László Céhtörténeti Múzeum vezetője is, felhívva figyelmünket a főtér észak-keleti szomszédságában lévő Mézesdombra, mint árulkodó helynévre, ahol a mézespogácsa-készítők többsége lakott.
A 20. század elején a Mézesdomb környékén telepedett meg a sváb származású temesvári mézeskalácsos mester, Hahn Jakab is, a mindmáig készülő mézeskalács, vagyis a cifrapogácsa meghonosítója.
Fotó: Kocsis Károly
„A mesterséget mások is eltanulták tőle, többek között id. Kósa Sándor, akinek családi vállalkozása hat évtizeden keresztül látta el a környéket a ma már hagyományosnak mondható, lisztből, mézből és cukorszirupból készített díszes mézeskaláccsal.”
„… nagy a híre a tordai mézes pogácsának is, amit rozslisztből mézzel sütnek, s ami igen sok ideig eltartható, kellemes és nagyon egészséges csemege. Ily pogácsát csak itt és Kézdivásárhelyen készítenek, mindkét város azzal nagy kereskedést űz, s vásárok alkalmával egész Erdélyben széthordják.”
(Orbán Balázs, 1889)
A mesterséget jelenleg is több család űzi Kézdivásárhelyen, és sokan gyakorolják alkalmanként, kedvtelésből is, amit leginkább az önkormányzat által a legfinomabb mézeskalács címért kiírt vetélkedő népszerűsége támaszt alá. A legutóbbi, tavaly év végi kiadásra összesen 18 nő, család, közösség vagy civilcsoport nevezett be.
Tavaly Gergely Tímea készítette a legfinomabb mézeskalácsot
Fotó: Dénes Botond
A szombati eseményre visszatérve, Tóth László a tervezett program részleteibe is beavatott. A mézédes napot a mézlovagok és kísérőik felvonulása vezeti fel, soraikban Szekrényes Salome gyergyószéki diák mézkirálynővel. Utóbbit, valamint magát a lovagrendet Lukács Attila ozsdolai mézlovag mutatja be, de más jellegű előadások is elhangzanak:
Dimény Attila a mézeskalács-készítés múltjáról,
dr. Tarcali Mária a méznek a gyógyászatban betöltött szerepéről,
Lukács Tímea a gluténmentes mézes süteményekről értekezik,
míg Deák Mihály méhészeti eszközöket mutat be az érdeklődőknek,
akik különböző, virágporból készült vagy azzal ízesített mézeket, mézes italokat, süteményeket és egyéb, méhekhez köthető termékeket kóstolhatnak, próbálhatnak ki, azokból válogathatnak.
Mézlovagok az első mézédes napon
Fotó: Tegyünk Kézdiszékért/facebook
Kulturális töltet gyanánt Páll Hanna és Bartók Bíborka népdalokat énekel, a Benedek Elek Óvoda és a Gábor Áron Szakképző Központ csoportjai, valamint a kézdialbisi gyerekek néptáncokat adnak elő; a zenét Lukács Mihály biztosítja. A mézespogácsa-díszítés fortélyait Szántó Józseftől lehet ellesni, a gyerekeket a Zöld Nap Egyesület önkéntesei és a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár munkatársai foglalkoztatják, és aki akar, fotózkodhat is nagy mézeskalács-szív előtt.
A cifraogácsa-díszítés fortélyait Szántó Józseftől lehet ellesni
Fotó: Szántó Erzsébet és József személyes archívuma
Fotó: Szántó Erzsébet és József személyes archívuma
Sokan látták őket, sokan írtak róluk, de kézzelfogható darabjai a közelmúltig nem voltak fellelhetők a székelyföldi ún. özönfáknak, az egykori nagy erejű áradások által elhordott és azonnal eltemetett farönköknek. Nemrég azonban változott a helyzet.
Sepsiszentgyörgyön január 1. és október 26. között a helyi rendőrség összesen 2129 esetben állapított meg parkoláshoz köthető kihágást.
Az új eszköz különösen az eltűnt személyek keresésénél rövidítheti le a segítség megérkezéséig eltelő időt.
Hármas ünnepre készülnek szombaton Bereckben: felavatják a község egyik legrégebbi épületéből kialakított közösségi házat, megtartják az idősek napját és a nagykorúsítást. Mindez annak jegyében, hogy a település hatszáz éve mezővárosi rangot nyert.
Egy 35 éves férfi vesztette életét abban balesetben, amely csütörtök reggel történt a 12-es országúton, Málnás közelében. A balesetben egy teherautó és egy furgon ütközött.
Megkésve indult idén a Diakónia Alapítvány gyermekek délutáni oktatását és ebédeltetését biztosító programja, mert az alapítvány az év folyamán nem tudott elegendő pénzt összegyűjteni.
Tragikus baleset történt csütörtök reggel a 12-es országúton, Málnás bejáratánál: egy teherautó és egy haszongépjármű ütközött össze. A balesetben egy személy életét vesztette, egy másik pedig orvosi ellátásra szorul.
A 12. kiadásához érkező Székföldi Magyar Napok az elmúlt években a térség magyar közösségi életének fontos eseményévé vált. Célja kulturális programok révén erősíteni a helyi közösségek kapcsolatait és lehetőséget teremteni az együttlétre.
Átvette a Székely Nemzeti Múzeum vezetését Kinda István, miután Vargha Mihály nyugdíjba vonult. A Kovászna megyei tanács kihelyezett ülésén új tanácsos is esküt tett: Jakab Irén Jakab István Barna helyére került a testületbe.
A magyartalanítás elmúlt száz évének módszereit és a magyar közösségeket ért megaláztatásokat járja körül a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének hatodik könyve. A Tipróláncok című kötetet szerdán mutatják be Sepsiszentgyörgyön.
szóljon hozzá!