Már a rászorulóknak sem jók a megunt ruháink

A ruhagyűjtési program Hargita és Kovászna megyékben alig két éve kezdődött el. A lakosság által a kihelyezett konténerekbe gyűjtött textília mennyisége nem változott, a minőség viszont megromlott, ezért fölöslegessé vált a szétválogatás. Emiatt megszüntetik a konténerekből történő közvetlen adományozást, és egy begyűjtő cégnek adják el a ruhákat.

A konténerek tartalmának értékesítéséből származó hozzávetőleg évi 100 ezer lejes bevétel a Caritas-központhoz kerül, amely szétosztja a területi képviseletek között. A pénzösszeget szociális programra, így például fogyatékosok támogatására, beteg- és idősgondozásra fordítják – tájékoztatott Borbáth Zsolt, a Caritas logisztikai igazgatója.

Az elmúlt években sok visszaélést tapasztaltak, ezért is szükség van a stratégiaváltásra – tette hozzá az igazgató. Előfordult olyan is, hogy a rászorulók drága autókkal jelentek meg átvenni az odaítélt segélyt. Mostantól a családsegítő szolgálat illetékesei ellenőrzik a kérelem jogosságát, ha pozitívan bírálják el, akkor az igénylő megkapja a juttatást, amely legtöbb esetben Németországból származó ruhákat és bútorokat tartalmaz.

A konténereket általában hetente egyszer, de ha szükséges, kétszer is kiürítik – közölte megkeresésünkre Diana Miculas, a ruhabegyűjtő cég illetékese. Mai napig előfordul, hogy guberálók rámolják ki a konténereket, hiába magyarázzák el nekik, hogy a szociális programnak ők is részesei. A konténer biztonságán már nem tudnak változtatni, ha jobban lezárják, az adományozók sem férnek hozzá.

A begyűjtő cég egyébként magyarországi, romániai székhelye Szatmárnémetiben van bejegyezve. A társaság fő tevékenysége a használt ruhák és lábbelik felvásárlása, amelyeket a partneregyesületek gyűjtenek be az ország több városában megszervezett gyűjtőkampányok idején – tudtuk meg a cég illetékesétől. A rossz minőségű termékeket újrahasznosítják, miután anyaguktól, színüktől függő osztályozásukat, elsődleges szétválogatásukat elvégzik. Ezt követően a textilárukat kötegekbe préselik, a tényleges újrahasznosítást pedig a keleti országokban végzik el.