Fotó: Barabás Ákos
Magyarország kormányának, és vezető politikusainak segítségét kéri a háromszéki önkormányzat, hogy az erdélyi, székelyföldi magyar pálinkafőzők felírhassák a termékeik címkéjére anyanyelvükön, hogy pálinka.
2017. január 27., 18:322017. január 27., 18:32
2017. január 27., 20:352017. január 27., 20:35
Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke csütörtökön jelentette be, hogy személyesen tárgyalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel, akkor megígérték, hogy megoldást találnak arra, hogy Erdélyben is használhassák a pálinka megnevezést.
A háromszéki politikus, különben a Krónika cikkéből olvasott fel bekezdéseket, hogy ismertesse a kialakult helyzetet, vagyis, hogy bár a sepsiszentgyörgyi Potio Nobilis cég pálinkái sorra nyerik a rangos díjakat, mégsem írhatják fel az európai uniós eredetvédelem miatt a címkére, hogy pálinka, csak annak a román megfelelőjét a pălincă kifejezést használhatják.
Tamás Sándor elmondta, egyeztetett a Hargita és Maros megyei tanácselnökökkel is, a napokban pedig hivatalos levélben fordulnak Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökéhez, Semjén Zsolt miniszterelnök- helyetteshez, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszterhez, Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárhoz, Zákonyi Botond nagykövethez és Zsigmond Barna mandátuma utolsó napjait töltő főkonzulhoz, kérve, hogy úgy módosítsák a 2008/73-as pálinkatörvényt, hogy az erdélyiek is használhassák a pálinka megnevezést, ne csak az Ausztria négy tartományában készült párlatra lehessen felírni magyarul, hogy pálinka.
„Mi is szeretjük a pálinkát, ezer éve főzzük, és bebizonyosodott, hogy minőséget készítünk” – mondta a politikus, hangsúlyozva, hogy a kezdeményezés az Erdélyi Pálinka Lovagrendé, de ők támogatják, ahogy tudják. Hozzátette, hogy javasolni fogja, vegyék fel a székelyföldi pálinkafőzést a Székelyföldi Értéktárba.
Egyébként a Norvég Alap támogatásával dokumentáció, kisfilm is készült a folyamatról. Mint arra többször is felhívtuk a figyelmet, az erdélyi magyar pálinkafőzők már rég harcolnak, hogy felírhassák anyanyelvükön is a címkére a pálinka megnevezést, ám ez az európai uniós eredetvédelmi szabályok miatt csak Magyarországon és Ausztria négy tartományában lehetséges. Dezső Tibor a sepsiszentgyörgyi többszörösen díjazott pálinkárium társtulajdonosa hangsúlyozta, ez elsősorban elvi és érzelmi kérdés.
Kreativitás és jókedv – ezek az elvártak a szombati adventi workshopon, amelyet Bartók Enikő, az Eni’s virág- és ajándékbolt tulajdonosa szervez Ozsdolán.
A Kovászna megyei környezetvédelmi ügynökség, valamint több község vezetősége mellett a háromszéki önkormányzat is beszáll a bírósági eljárásba azzal a brassói civil szervezettel szemben, amely felfüggesztené a medvekilövési engedélyeket a megyében.
Tucatnyi munkás dolgozik a nyárádszentlászlói új híd megépítésén. Az első átadási határidőt augusztusra tervezték, a másodikat november 29-re, de a helyszíni terepszemlénk alapján inkább csak decemberben lehet közlekedni a Nyárádon átvezető hídon.
Átadták a kivitelezőnek a héten a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskola régi épületének egyik szárnyát teljes felújításra, ehhez pedig 15 elemi osztályt kellett áthelyezni – tulajdonképpen a szélrózsa minden irányába szétszórni.
Úgy rossz, ahogy van – summázott Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, miután elolvasta a Mentsétek meg Romániát Szövetség közigazgatási átszervezésre vonatkozó törvénytervezetét.
Talán az utolsó üveggyűjtés lesz az, amelyet november 8–9-én szervez a sepsiszentgyörgyi Tega köztisztasági vállalat.
Svéd krimik helyett inkább kortárs erdélyi magyar irodalmat olvassanak a diákok – elsősorban ez lenne a célja a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár szervezésében zajló, kedden kezdődő rendezvénysorozatnak.
Nyilvános árverésre bocsátja Kézdivásárhely önkormányzata a lakóövezethez tartozó, szabadon maradt parkolóhelyeket – tájékoztatnak a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
Sokan igyekeztek székely zászlókkal vasárnap este Sepsiszentgyörgyön a városszéli Orotvány irányába, ahol már állt az őrtűznek felállított máglya. Mindez a jelen- és távollévők székelyföldi autonómiaigényét nyomatékosította.
Főként diákok és tanáraik, illetve önkormányzati képviselők részvételével zajlott az október 23-i megemlékezés a kézdivásárhelyi temetőben. Annál a kopjafánál, amelyet a Szoboszlai-féle összeesküvés mártírjai előtt tisztelegve állítottak 30 évvel ezelőtt.
szóljon hozzá!