Kovásznai polgármesteri hivatal: nem palagázt keresnek Kommandón

A Kommandó településhez közeli, a Kisbászka melletti próbafúrás céljaként a lehet­séges konvencionális gáztartalékok meghatározását nevezik meg – ez áll a városházához benyújtott építkezési engedély dokumentációjában is. Mint ismeretes, a környezetvédők attól tartottak, hogy palagáz után kutatnak Kommandó környékén.

A próbafúrás helyszínét – a közlemény szerint – magánszemélyektől vette bérbe két évre az Amromco Energy Kft. A benyújtott dokumentáció eleget tesz a törvényes követelményeknek – áll a dokumentumban. Az építési dokumentációt a Jeremy ProMaiter Kft. nyújtotta be. Kiemelték: hasonló próbafúrások az ország egész területén zajlanak, többek között Brăila megyében Gră­dişteán, Temes megyében Újpé­csen, Arad megyében Nagylakon, és a Három­székhez legközelebb: Buzău megyé­ben, Nerejuban. A tulajdonjogot bizonyító telekkönyvi kivonatot, a bérleti szerződést, a környezetvédelmi engedélyt, az ásványhatóság láttamozását, a Buzău–Ialomiţa Víz­gyűjtőt Adminisztráló Hatóság enge­délyét és az erdőalapba tartozó terület ideiglenes elfoglalására vonat­kozó, a Kovászna Megyei Erdészeti Igazgatóság és a kommandói erdészeti kerület által kiadott jóváhagyásokat is tartalmazza az aktacsomag a közlemény szerint. A fúrótorony telepítése az energiaforrás-biztosítási országos program része, célja a miocén és oligocén struktúrák ku­tatása – közölte az engedélyeztetési dokumentáció alapján polgármesteri hivatal.

Toró Attila az Indigó csoport tagja portálunknak azt mondta, az ügy komoly tanulmányozása után ők is úgy vélik nem palagáz után kutatnak, azonban a munkálatok nem veszélytelenek, hiszen a terület túl közel van a Kis Bászka-patakához, amelybe belekerülhetnek a fúrás során szennyező anyagok is, nem beszélve a talajvíz és maga a talaj szennyeződésének lehetőségéről. Toró szerint a környezetvédők egyébként most készítik el az ország palagáz térképét, melyen igen kicsi eséllyel szerepelhet a kommandói terület.

Gheorghe Neagu a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője elmondta, hogy valóban közel van a patak, de a kutatást végző cég vállalta a kockázatmentes munkálatok elvégzését, és nincs ok aggodalomra. Az igazgató hozzátette: a mintegy 9000 négyzetméternyi területet kilenc évre vették ki ideiglenesen a kommandói állami erdészeti alapból, mert nem tudni meddig tartanak a kutatások, hiszen a tervek szerint 3500 méter mélységig fúrnak le.

Thiesz János, Kovászna polgármestere megerősítette, hogy az engedélyeztetés kizárólag a kutatáshoz szükséges fúrótorony építkezési munkálataira vonatkozik, tehát a próbafúráshoz használt Gresu 4000 fúrótorony felállítására. A polgármester azt mondta, hogy fent, a hegyen már elkezdődtek a munkálatok. Ugyanakkor leszögezte: „természetesen számunkra is prioritást élvez a természet védelme, de megvannak azok az illetékes szervek, amelyek engedélyezték és ellenőrizni is fogják a munkálatok folyamatát.” Egyébként Kovászna városát nem az említett kicsi, hanem a Nagy Bászka látja el vízzel - tette hozzá.

A természetvédők legújabb közleményükben tájsebész után kiáltanak, szerintük sürgősen választani kell az ipari beruházások sora, környezet- és tájrombolás, vagy inkább a még érintetlenül maradt természeti környezet védelme közt. Ezt nevezik az elkövetkező időszak egyik legégetőbb háromszéki kérdésének. Sorra jelentik be Háromszéken azokat az ipari beruházásoknak álcázott, a természeti erőforrások kiaknázására alapozott tevékenységeket (rétyi fűrészüzem, kommandói kutatófúrás), melyek hosszú időre átszabhatják az amúgy sem érintetlen helyi tájakat. Talán az érintetlen székelyföldi táj mítoszára épített turisztikai „csáberő\" végnapjait éljük – írják.