Kötelező az adományozás a Mikes Kelemen Gimnáziumban?

B.K. keresett meg történetével, aki úgy érzi, ezt a témát mindenki elhanyagolja, de ő már nem bírja sem anyagilag, sem lelkileg a nyomást, amelyet az iskola gyakorol a gyerekére. A hatodik osztályos lánya azt állította, hogy ettől a tanévtől hatszáz lejes egyenruhát kell megvásárolni, amelyet az osztály többsége támogat. Ekkor keresett fel az édesanya, aki szerint túlzás ez az összeg, hiszen így is havonta több tíz vagy akár száz lejt fizetnek be úgy a tanintézménybe, hogy valójában nem tudják mire megy a pénz. Az anyuka próbálta ellenőrizni az egyenruha történetet, de mint kiderült, nincs valóságalapja. Úgy tűnik csak Facebookon terjedt egy fénykép, melyet a diákok kedveltek és megosztottak, de nem lesz kötelező viselet. B.K. ennek ellenére a sajtóhoz fordult, mint mondta, elege lett abból az oktatásból, mely elnyeli a pénzét, holott Romániában az oktatás ingyenes.

Az ügyben megkerestük a Mikes Kelemen Gimnázium vezetőségét is. Torma Katalin aligazgató kihangsúlyozta: soha nem volt és nem lesz egyenruha a Mikesben. „Erről szó sincs, hogy egyenruhát vezetnénk be az intézménybe, főleg ilyen áron. Ez az információ nem igaz és ronthatja az iskola hírnevét. Nálunk nincs szó egyenruha viseléséről” – mondta az aligazgató.

B.K. azonban más, anyagi vonzatú dolgok miatt is felháborodott. Noha tilos az osztálypénz gyűjtése és megkérdőjelezhető lehet különböző alapítványok javára gyűjteni az iskolákban, sok helyen beszedik a hozzájárulást. De itt talán többet, mint máshol – állítja az anyuka.

„Tavaly szeptembertől jár a gyerekem a Mikesbe, az ötödik osztály azzal kezdődött, hogy mi, szülők vegyünk padokat a gyerekeknek. Nem értettem, hogy az iskola miért nem vesz bútorzatot, mivel tudom, hogy kapnak támogatásokat. Máshol mindenütt a tanintézmény adja a padokat, asztalokat, itt pedig az ingyenes oktatás ellenére 115 lejt fizettem a lányom padjáért. Kérdeztem, hogy miért én vegyem meg, de nem kaptam rá választ. Kötelező volt megvásárolni. Egy gyerek szülei nem fizettek, a diákot el is vitték az osztályból, a többi szülő viszont kinyögte a padok árát. Amikor megkérdeztem, hogy nyolcadik osztály végén mi történik a padokkal, melyet mi vettünk meg, azt válaszolták, hogy az iskola nevelőtanácsa úgy döntött, a padok maradnak az iskolának ”– tette fel a kérdést az anyuka.

Torma Katalin aligazgató ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy azért vásároltak padokat a szülők, mert nem tetszett az a berendezés, amit találtak ötödik osztály elején. „A szülők döntése volt, hogy megvásárolják az új padokat, mivel évek óta nem kapnak az iskolák külön pénzt a bútorzatra. Ez az ő döntésük volt, és minden szülő beleegyezett, így vásárolták meg a padokat, valamint azzal is egyetértett a többség, hogy ez megmarad az iskolának” –  mondta az aligazgató.

Az osztálypénz befizetése, padok megvásárlása mellett a Mikes Alapítványnak is hozzájárulást kell fizetni minden diáknak. Ezzel sem ért egyet mindenki. B.K. kifejtette: kötelező befizetni az évi 40 lejt, ami valóban nem nagy összeg, de az osztálypénzzel és különböző munkafüzetek, könyvek megvásárlásával már nagyobb összeg kerekedik ki, és van akinek egyszerűen nincs rá pénze.

„Mindig kérik a Mikes Alapítványra a pénzt, az osztályfőnök megszégyeníti azokat, akik nem fizették be. A gyerekem a zsebpénzéből fizette ki, mert szégyellte. Ez egy kötelező adomány, vinni kell, különben a gyereken verik el a port. Sokszor megtörtént, hogy szóvá tettem valamit, utána pedig a gyerekemet szégyenítették meg. Így már azt sem tudom, hogy mit vettek, mire költötték a Mikes Alapítványba befizetett összegeket” – magyarázta B.K.

Egy másik szülő hasonlóképpen nyilatkozott, állítása szerint ő sem tudja mire költik az alapítványba begyűlt pénzt. A szülő szerint ők fizetik rendesen, eddig fel sem merült bennük, hogy miért vagy mire. „Évente egyszer, év elején fizetjük ki, kötelező, ezt elmondták már az évnyitón. Úgy gondoltam, így van rendjén. Ugyanígy vagyunk az osztálypénzzel is: havonta tíz lej. Úgy tudom, ebből szervezik az osztálytársak születésnapi ünnepségét. A többi pénzről nem számol el senki, igaz ez a szülői bizottság dolga lenne. Emellett munkafüzetet, nyomtatáshoz papírt és más dolgokat is megvásárolunk, havonta több tíz lejbe kerül ez nekünk. Nem tudom máshol hogy van, de én is azt gondoltam az oktatás ingyenes Romániában” – mondta S.L., akinek hetedikes gyereke jár a Mikesbe.

Karda Zoltán jelenleg világutazó, korábban hét évig volt a tanintézmény földrajztanára, ő is a szülők történetét erősíti meg. Tapasztalata szerint mindig gond volt a Mikes Alapítványnak történő befizetések körül, és bár az iskola elhatárolódik az alapítványtól, mégis kötelezik a szülőket a fizetésre.

„Ez egy olyan önkéntes támogatás, amit kötelező befizetni. Ellenkező esetben a szülőt, az osztályfőnököt vagy esetenként a diákot vették elő. Nem voltak tekintettel arra, hogy voltak olyan szegény, illetve nagyon szegény családok, akik egyik napról a másikra éltek és a mindennapi betevő előteremtése is gond volt számukra. A pénzt be kellett fizetni, ellenkező esetben a diákot kiprédikálták osztály-iskola előtt. Hét év alatt, amíg ott tanítottam, soha nem láttam olyant, hogy valakit vagy valakiket felmentsenek a befizetés alól családja anyagi helyzetére való tekintettel. Számomra a Mikes Alapítvány pénzügyi helyzete átláthatatlan volt és zavaros, mint osztályfőnök csak befizettem a pénzt és soha nem láttam annak a finalitását. Hét év alatt egyetlen olyan eset sem volt, hogy a Mikes Alapítvány egy vagy több szegény sorsú falusi gyermeket támogatott volna” – nyilatkozta a volt tanár.

Van azonban olyan is, aki üdvözli a Mikes Alapítvány tevékenységét, B.Z. lánya idén érettségizett az intézményben, és elmondása szerint már kilencedik osztályban, a tanév megkezdése előtt külföldi kirándulásra vitték a gyerekeket alapítványi pénzből. „Még el sem kezdődött az oktatás, be sem fizettük a díjat, de már kirándultak, az alapítvány fizette ki a szállást. Szerintem hasznos volt, hiszen nem nagy összeget kell befizetni, amely később a gyerekek hasznára válik” – mondta az apuka.

Az alapítvány működésével kapcsolatosan Torma Katalin aligazgató nem nyilatkozott, elmondása szerint az különálló intézmény, nem az ő feladatköre, hogy beszámoljon a tevékenységről, a mindenkori iskolavezető nem tagja az alapítványnak.

A Mikes Alapítvány részéről Szabó Ünige válaszolt kérdéseinkre. „Az alapítványba befolyó összegek eredetének több összetevője van: szülői adomány, aminek az értéke 40 lej évente, ez lebontva tíz tanítási hónapra 4 lej egy hónapra. Emellett vannak a pályázati pénzek és a támogatói adományok. A pénzek felhasználása egy kidolgozott pályázati rendszeren működik. Az alapítvány tagjai nagyrészt vállalkozó szülők, és köztük egy páran nagyon jól ismerik a pályáztatás minden csínját-bínját. Én azt mondom, nem sok iskola mondhatja el azt, hogy egy ilyen jól kidolgozott pályázati rendszeren működő alapítványa van. Persze valószínű, itt is lesz mit tökéletesíteni, de ez egyelőre így elég jól működik. Gondolom, a havi négy lej nem egy olyan nagy összeg, hogy ne érje meg a kedves szülőnek, hogy a gyereke, ha jól tanul, támogatásban részesül, ha pedig kirándulásra nevez be, kevesebbet kell fizessen” – magyarázta Szanó Ünige.

A tájékoztatással kapcsolatban kiemelte: „Azt a szülőt, aki téves információkat közöl, valószínű nem nagyon érdekelte a saját gyereke sorsa, mert a feltett kérdésekre a felelet minden évben elhangzott az iskolai szülőbizottság előtt, majd minden osztályfőnök és az osztály szülői képviselője a többi szülőt is fel kellett világosítsa a szülőértekezleteken a befolyt összeg elosztásáról. Ha az osztályfőnök esetleg nem tette a dolgát, akkor az sajnálatos és visszavonom az előbbi megjegyzésemet a szülőt illetően. A szülők mindig tájékoztatva vannak, célunk a tehetséges tanulók támogatása, kirándulások, különböző iskolai tevékenységek támogatása, nem utolsó sorban az idei tanévben az alapítvány támogatta az iskolát egy interaktív tábla beszerzésében is.”

Az alapítvány munkatársa, Szabó Ünige kihangsúlyozta, bármikor bárkinek elszámolnak a tevékenységről, a szülők pedig felkereshetik őket bármilyen kérdéssel, kéréssel kapcsolatosan.