Kézdivásárhely, ahogyan az idősek látják

A rendhagyó tárlat megnyitóján Dimény Erika muzeológus mindenekelőtt arra kereste a választ, miként kaphat helyet egy alapvetően nem hivatásos alkotók munkáiból összeállított fényképkiállítás a múzeumban. Mint hangsúlyozta, a múzeumok szerepe az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult: miközben továbbra is alapvető feladatuk a kulturális örökség gyűjtése, megőrzése, kutatása és bemutatása, egyre nagyobb hangsúlyt kap közösségépítő szerepük is.

Külön kitért az idősekre, akiknek társadalmi aránya folyamatosan növekszik. „Tanulmányok azt is bizonyítják, hogy az időskori egészségügyi problémák mintegy 20%-a mögött igazából a magány, szorongás, lehangoltság, elszigetelődés állnak, és ennek leghatásosabb gyógymódját a közösségi tevékenységek jelentik. Így ismét óriásit nőtt a múzeumok szerepe, egyre hangsúlyosabbá válik, hogy a mentális egészség és jólét szempontjából a leghatásosabb terek közé tartoznak” – fogalmazott.

Romániában már arra is van példa – tette hozzá –, hogy terápiás céllal múzeumlátogatást ajánlanak bizonyos pácienseknek.

A muzeológus elmondta, intézményükben már korábban megfogalmazódott az időseket célzó múzeumi foglalkozások megszervezésének gondolata, ám a megvalósításra mindeddig nem nyílt lehetőség. A Gyulafehérvári Caritas kézdivásárhelyi közösségi központjának együttműködési ajánlata így különösen jókor érkezett.

Huszonhárom alkotó, negyvenkilenc fénykép

Hubbes Knga, a Gyulafehérvári Caritas Kovászna megyei területi felelőse és vezetője felidézte, a kiállítás ötlete abból az egyszerű szándékból született, hogy megmutassák, milyen sok értékes, tevékeny és alkotókedvű idős ember él Kézdivásárhelyen. Október 1-je, az idősek világnapja alkalmából szerettek volna a megszokottól eltérő programmal jelentkezni, annál is inkább, mert a Caritas számára október hagyományosan az idősek hónapja.

A szervezők kezdettől fogva nem a művészi tökéletességet tartották a legfőbb szempontnak. Sokkal inkább azt, hogy az idősek kilépjenek megszokott környezetükből, új dolgokat próbáljanak ki, és legyen bátorságuk megmutatni alkotásaikat másoknak is.

A szervezők ügyeltek arra, hogy minden résztvevőtől legalább egy alkotást bemutassanak. A képek a város különböző helyszíneit, épületeit, parkjait, emlékműveit és apró, gyakran észrevétlenül maradó részleteit örökítik meg.

Fiataloktól tanultak

A kezdeményezést gyakorlati felkészítés is megelőzte.

megtanulhatták, hogyan használhatják tudatosabban készülékük kameráját, miként örökíthetik meg a számukra érdekes pillanatokat és környezetük értékeit.

Hubbes Kinga hangsúlyozta: a kiállítással azt is szeretnék tudatosítani, hogy

Lehetőséget kínál új ismeretek elsajátítására, az önkifejezésre, a kreativitás kibontakoztatására és a közösségi életben való tevékenyebb szerepvállalásra is.

A kiállítás több szereplő összefogása révén valósult meg. A szükséges anyagi hátteret egy civil licit keretében biztosították támogató vállalkozók, a múzeum pedig szakmai segítséget nyújtott a fényképek kiválasztásában, feldolgozásában, kiállításra való előkészítésében és a tárlat koncepciójának kidolgozásában.

Ismerős város más szemszögből

A kiállítás rendezési szempontjairól Dimény Attila múzeumvezető beszélt. Mint elmondta, a fényképeken csak kisebb, elsősorban a képkivágást érintő módosításokat végeztek annak érdekében, hogy a felvételek látványosabbak és kifejezőbbek legyenek. A képek eredeti üzenetén azonban nem változtattak.

A tárlat tematikus elrendezést kapott.

Külön csoportot alkotnak az udvarterekről, régi vagy pusztulófélben lévő épületekről készült fényképek, illetve azok az alkotások, amelyek a város apró részleteire irányítják a figyelmet. Az előtérbe a kreatívabb, művészibb megközelítésű felvételek kerültek.

Dimény Attila felidézte, hogy a múzeum korábban diákoknak is szervezett hasonló szemléletű programot, amelynek célját a város rejtett értékeinek felfedezése képezte. A mostani kiállítás azt igazolja, hogy a város felfedezése az idősebbek számára is tartalmas és élvezetes elfoglaltságot jelenthet.

A fotók szerepe idővel felértékelődik

Az intézményvezető a fényképezés dokumentációs jelentőségét is kiemelte. A múzeumi szakemberek gyakran nehézségekbe ütköznek, amikor egy-egy épület, utcarészlet vagy városrész korábbi állapotát próbálják rekonstruálni. A napjainkban készült fényképek ezért idővel értékes történeti forrásokká válhatnak.

A kiállítás november 15-ig tekinthető meg az Incze László Céhtörténeti Múzeumban. A következő egy hónapban a múzeum és a Caritas munkatársai további közös programokat is szerveznek, amelyek alkalmat kínálnak a képek megtekintésére, az emlékek felidézésére és a város múltjáról, jelenéről folytatott beszélgetésekre. Ugyanakkor tanulócsoportok jelentkezésére is számítanak, különösen az előttünk álló Iskola másként hét tükrében.