Itthon kell maradni és dolgozni

Munkanélküliségről, illetve a munkahelyet keresők szakirányú képzettségéről és az egyetemet végzettek gyakorlati tapasztalatának hiányáról beszélgettek kedden a Kovászna megyei vállalkozók és önkormányzati képviselők a Babeș-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának vezetőivel.

Romániában a kis és közép vállalkozások 80 százaléka födi le a versenyszférát, így a sepsiszentgyörgyi egyetem vezetői fontosnak érezték egy beszélgetés kezdeményezését a munkaerő piacon kialakult helyzetről, problémákról.

Szabó Róbert, a Mamut Copy Center résztulajdonosa kifejtette, hogy véleménye szerint a munkaerőpiacon levő kínálat lesújtó, mivel a pályázóknál látják, hogy az elméletet megkapták a tanügyi intézményektől, de szükségük lenne a gyakorlati oktatásra is. Ugyanakkor Molnár István, Kézdialmás polgármestere hozzátette, van olyan alkalmazottja az önkormányzatuknak, aki bár jogot végzett és szakmai szemmel is jól teljesít, de problémái akadnak a román nyelvvel.

Fleckhammer Ottó, az Electroconstrucția ELCO részvénytársaság vezetője „a vagyont nem szabad eladni” székely közmondással példázódott, kiemelve, hogy ez érvényes a frissen végzett egyetemistákra is, akiknek itthon kell maradniuk és itthon kell jövőt építeniük. Egy olyan program kialakítását látná célravezetőnek, mely keretein belül akár kisiskolás kortól támogatnák a tehetségeket. A vállalkozásoknak be kell fektetniük a potenciális humán erőforrásba, ezzel önmaguk számára nevelhetik ki a fiatalokat.

Többen említették a bürokráciát, a sok papírmunkát, illetve a kivetett adók nagyságát is, amellyel egy vállalkozónak nap mint nap szembe kell néznie. Ördög Csaba, az Ördög KFT képviselője hangsúlyozta, hogy külföldön egy aláírással el lehet intézni az ügyes-bajos dolgokat, ám Romániában adatokat kell iktatni, heteket kell várni egy-egy iratcsomóra, majd kiderül, hogy hibásan lett kiadva, és kezdődhet az egész elölről.

Ráduly István uzoni polgármester, az esemény ötletgazdája elmondta, a kerekasztal beszélgetéssel az volt a céljuk, hogy megtudják, miként segíthet a tudomány, az egyetem a közintézményeken és a vállalkozásokon a fenntarthatóság érdekében.

Az elöljáró ugyanakkor azzal a kéréssel fordult a résztvevőkhöz, hogy a jövőben legyenek partnerek az egyetemen hallgatók gyakorlati oktatásában, majd hozzátette, hogy ez lényegében pozitívan hatna az egységre, hiszen kevés ráfordítással néhány hétig egy munkavégző személlyel bővülne a csapat.