Ilyen az élő múzeum – negyven éves a csernátoni

Ma már a harmadik generáció is ugyanolyan szívélyesen fogadja a vendéget, és hát lassan felnövőben a negyedik nemzedék is – árulja el a múzeumalapító egyik fia, Haszmann Pál, azaz Pali bácsi, aki ma már nyugalmazott muzeológus, helytörténész. Elmeséli, bizony már az unokák is szenvedélyesen kezdték gyűjteni a színes kavicsokat. Így kezdődik, nyugtázza a sokak által ismert huncut mosollyal.

Szombaton a vissza-visszatérő eső sem bátortalanította el azokat, akik a negyvenéves múzeum tiszteletére érkeztek Csernátonba. A meghitt hangulatú születésnapon közéleti személyiségek, meghívottak, barátok, családtagok, helybéliek vettek részt, az ünnepi beszédekből is felsejlettek a személyes kötődések, több ez a hely, mint egy intézmény. Felelősség nekünk, a harmadik generációnak, hogy évtizedek múlva ugyanígy ünnepelhessünk és megtarthassuk ezt az otthonosságot, nem munkahely ez, hanem ez egy életforma, ebben élnek, ebben lélegeztek, mi is mindent megteszünk azért, hogy ez fennmaradjon – fogalmazott az ünnepség házigazdájaként Dimény-Haszmann Orsolya, aki a múzeumalapító unokájaként gyakorlatilag belenőtt a hagyományőrzésbe, a kultúra szeretetébe, a tárgyi örökség iránti szenvedélybe.

A Székely Nemzeti Múzeumot úgy képzeli, mint egy nagy fát, amelynek 140 éves a törzse, de az idő folyamán nagyon szép hajtásai születtek, többek között ilyen a csernátoni múzeum is – írta körül Székelyföld egyik legreprezentatívabb intézményének szerteágazó tevékenységét Vargha Mihály múzeumigazgató, aki elismerő szavakkal méltatta csernátoni alegységük rendkívüli eredményeit, hiszen mint mondta, ez az élő múzeum egyik igazi példája.

Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul is a Csernátonhoz kötődő személyes emlékeiről beszélt, ugyanakkor emlékeztette a hallgatóságot, hogy Haszmann Pál magas rangú magyar állami kitüntetést vehetett át nemrég, és még egyszer gratulált Pali bácsinak munkásságáért. Azt hiszem, szinte mindenki nevében elmondhatom, itt nőttünk fel, indította beszédét Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki azt hangsúlyozta, hogy Pali bácsival vagy testvérével, Jóska bácsival viszonyuk semmit sem változott az elmúlt negyven évben. Ez azt jelenti, hogy az ember volt benne mindig a lényeg és nem a tisztség, szerintem nekik nem 24 órából áll a napjuk, mert mindig mindenkire van idejük – méltatta a Haszmann család messze földön híres vendégszeretetét az elnök.

Negyven éves fennállása tiszteletére adta ki a Székely Nemzeti Múzeum Csernátoni Haszmann Pál Múzeum címen az intézmény történetéről szóló képes albumot, ennek bemutatására is a szombati ünnepség adott alkalmat. Nem lenne élő múzeum a csernátoni, ha itt véget ért volna a születésnapi ünnepség, megszólaltak a rádiók (a múzeumnak hangrögzítő, hangvisszaadó, adó-vevő készülékekből is van gyűjteménye, amelynek nyolcvan százaléka megszólaltatható) és messzire elhallatszott az 1920-as évekből fennmaradt Hofherr-traktor hangja is. A sikeres „burrogtató” – Sylvester Lajos emlékére nevezték így az ünnepségnek ezt a momentumát – a Mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeumnak és a gyöngyösi Lévay Sándor gépgyűjtőnek, valamint munkatársainak volt köszönhető, akik életre keltették a régi motorokat különösen a kisfiúk, de a felnőtt férfiak nagy örömére is.

A csernátoni falumúzeum a község felszegi falurészében, a Damokos Gyula-féle kúriában és annak két hektáros parkjában, illetve kertjében kapott helyet 1973-ban. A kúria az 1950–1970-es években teljesen elhanyagolva, állagában leromolva, „gazdátlanul” végnapjait élte, amikor művelődési intézmény, múzeumlétesítés céljára az akkori állami és helyi vezetők kijelölték és átadták. Haszmann Pál (1902–1977) pedagógus és Haszmann Pálné Cseh Ida (1909–2003) negyven évvel ezelőtt magángyűjteményét ajánlotta fel, a mai napig a család leszármazottai igazgatják a múzeumot. Még alakulása évében létrehozták a Csernátoni Népfőiskolát, amelynek keretében azóta is hagyományos népi mesterségeket, elsősorban a fafaragás és a bútorfestés fortélyait sajátíthatják el az érdeklődők. Ma a Kárpát-medence, de a világ minden szegletéből érkeznek látogatók az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeumba.