Hármas ünnep a székelység kincsesházában, a Székely Nemzeti Múzeumban

A Kós Károly által megálmodott, teljeskörűen felújított múzeumépületet 2023 októberében nyitották meg újra a közönség előtt. Két évvel később, 2025. szeptember 15-én Sepsiszentgyörgy lakói jelenlétében avatták fel az intézmény egyik legfontosabb helyiségét. A Bartók Béla díszterem új pompát kapott, falait a Somogyi Győző festőművész által készített, székely hősöket megörökítő portrék díszítik. A teret a zeneszerző és zongoraművész emlékéhez méltóan alakították át: pódiumot emeltek,

A múzeumigazgató abban bízik, hogy hamarosan zongorával is gyarapodik a terem.

Van ok az ünneplésre

Az ünnepség nyitómozzanataként Császár Katalin és Szabó-Siklódi László-Levente elevenítették fel a zeneszerző román ihletésű műveit. Ezt követően Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója beszélt a jubileumi évben szervezett eseményekről: a Gyárfás-kiállításról, a Kós Károly műhelye című nagyszabású tárlatról, továbbá az ősszel megnyíló, Székelyek. Örökség-mintázatok című kiállításról.

A hétfő esti esemény önmagában is különleges, hármas ünnep, ugyanis egyszerre szólt

• a Székely Nemzeti Múzeum 150. születésnapjáról,

• Bartók Béla sepsiszentgyörgyi koncertjének felidézéséről, ezzel együtt a róla elnevezett díszterem felavatásáról,

• valamint az intézményt megalapító Csereyné Zathureczky Emília örökségéről.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felidézte, hogy Csereyné Zathureczky Emília gyűjteményét 1875-ben mutatták be először a nagyközönségnek, ehhez a dátumhoz köthető a múzeum születése.

amikor a három vármegye – Háromszék, Csík és Udvarhely – ténylegesen átvette azt. Ekkor vált a Székely Nemzeti múzeum nyilvános közintézménnyé, amelyre azóta is székelység kincsesházaként tekinthetünk.

„Ez a múzeum a székely nemzet közös kincse. Szeretem azt mondani, hogy ez nem egy épület, nem egy intézmény, még csak nem is egy múzeum, hanem

Bartók Béla nyomában

Az ünnepség második felében dr. Sári Zsolt, a Szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese mesélte el Bartók Béla 1927-es sepsiszentgyörgyi koncertjének történetét, ő ugyanis részletesen kutatta a témát. Elmondta, hogy

Keresztes Károly és Fogolyán Kristóf látogatást tettek nála, rövidesen Bartók Béla a Keresztes-házban gyógyult. Felépülése után, március 3-án ebben a teremben tartotta meg fellépését egy kölcsönkapott Bösendorfer zongorával.

Vargha Mihály igazgató végezetül köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a díszterem felújításában. Kiemelte:

Az ünnepség Bartók Béla Este a székelyeknél című darabjával, valamint dr. Szőcsné Gazda Enikő, a múzeum néprajzkutató muzeológusa Csereyné – 200 Újjászületünk! című kiállításban tartott tárlatvezetésével zárult.