
Fotó: Bíró Blanka
Tömegesen pusztultak el a halak a sepsiszentgyörgyi állomási tóban. A környezetőrség, az állategészségügyi igazgatóság szakemberei hétfőn a helyszínen vizsgálódtak, vízmintát vettek, hogy megállapítsák, mi okozta a halpusztulást.
2017. március 13., 23:382017. március 13., 23:38
Sikó Barabási Sándor főállatorvos elmondta, a laboratóriumi eredményekre még várni kell, de valószínű, hogy oxigénhiány okozta a halak, békák halálát. Hozzátette, ilyen eset a szokatlanul hideg tél vagy nagy esőzések idején fordul elő, amikor a víz nagyobb mélységben befagy, vagy az iszap eltömíti a halak kopoltyúját.
– tette hozzá a főállatorvos.
Tóth Birtan Csaba alpolgármester elmondta, a köztisztasági vállalat bevonásával ezen a héten eltakarítják a haltetemeket, a tó környékét is rendbe teszik. A város két és fél évvel ezelőtt társulási szerződést kötött egy magánvállalkozóval a tó karbantartására, működtetésére, de idén januárban bírósági döntés született a szerződés felbontásáról,
„A múlt rendszerben kialakított mesterséges tó fenntartása költséges, mert a folyamatosan elszivárgó víz helyébe természetes forrás hiányában pompákkal szivattyúznak vizet, ez a kiadás nagyon megterheli a tó fenntartását” – részletezte az elöljáró. Hozzátette, a következőkben döntenek arról, hogy mi legyen a tó sorsa, mindenképpen rendbe teszik, próbálnak jövedelmező tevékenységeket kialakítani rajta, hogy a bevétel fedezze a költségek egy részét.
A tó közepén levő sziget, és a rajta levő, már évek óta bezárt vendéglő magántulajdonban van, ezt nem tudták megvenni, mert a tulajdonos nagyon magas árat kért érte. Idén felértékeltetik, abban bíznak, hogy sikerül jobb belátásra bírni a tulajdonost, ezt követően pedig felújítani az elhanyagolt létesítményt.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!