Gyengén szerepeltek magyar nyelvből a közintézmények

A Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK)  2011 végén akcióba lenült, hogy felmérje, a helyi állami intézmények milyen mértékben tarják be, vagy egyáltalán betartják-e az anyanyelvhasználati jogok érvényesítését az Európai Charta szellemében, a közigazgatásban és az ügyfélszolgálatban egyaránt. A szövetség munkatársai nyolc intézményt kerestek fel: a tanfelügyelőség, prefektusi hivatal, pénzügy, fogyasztóvédelmi hatóság, mezőgazdasági ügynökség, lakosságnyilvántartó hivatal, állat- és élelmiszerbiztonsági hivatal, valamint a kataszteri hivatal munkatársainak kommunikációs viselkedését vizsgálták meg.

Az első szakaszban internetes felületen lehetett szavazni a magyar nyelv használatára vonatkozóan, a szervezet a szavazás eredményét azonban – tekintettel a leadott szavazatok alacsony számára (58) – nem tartotta megalapozottnak, így az akció folytatódott egy második szakasszal, amelyre 2012-ben került sor. A vizsgálat az intézmények szintjén folyt tovább, kérdőívezéssel, amelyet önkéntesek végeztek két hónapon keresztül. A felmérést kilenc szempont alapján végezték el – tájékoztatott a CIVEK irodavezetője. Arra fektették a hangsúlyt, hogy milyen mértékben van jelen a kétnyelvűség a vizsgált intézményekben, és mennyire gyakorlat a magyar nyelv használata a hivatalos ügyintézésben és a tájékoztatásban.

Az eredmények lehangolóak: minden esetben sorrendiségben az elsõ a román nyelv használata, azután a magyar, a honlapokon az esetek 90%-ában csak román nyelvű tájékoztatás van, egyetlen vizsgált intézményben alkalmazzák a kétnyelvű kommunikációt a hivatalos közlésekben, különben csak román vagy alkalmanként magyar nyelven folyik a tájékoztatás; a hivatalos dokumentumok kizárólag román nyelvűek, és a vizsgált közintézmények alkalmazottainak magyar nyelvtudása legtöbb esetben hiányos. „A kétnyelvűség alkalmazása leginkább a hirdetőtáblák és az intézmények névtáblája szintjén valósul meg, a gyakorlati alkalmazásban annál kevésbé” – mondta Kuzsovszki Mónika, irodavezető.

A vizsgálat kiértékelésében az elsõ helyen a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség szerepel, ahol a kilenc szempontból öt esetben jó vagy kielégítő a válasz, ezt követi a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság, a harmadik helyen pedig a Kovászna Megyei Közpénzügyi Hivatal áll.